Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)
1927-09-11 / 64. szám
Otvennyolcadik évfolyam. 64. szám. Sátoraljaújhely, 1927. szeptember 11 Megjelenik hetenként kétszer *xerdán|éa »ombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I I Zemplén i Előfizetési ár: Negyedévre 2 pengő POLITIKAI HÍRLAP Hirdetések : K négyzetcentiméterenként. NyUttér soronként 16 fillér Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. aiám. FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon: M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni^örök igazságban, Hiszek Magyarország Feltámadásában. Amen. Termelés és értékesítés Irta: dr. Görgey István orszgy. képv. A magángazdaságok próblémája ma két kérdés körül mozog, az egyik az a sokat hangoztatott többtermelés, a másik az értékesítés problémája. E kérdések megoldá sánál nem elegendő a saját erőnk, a saját igyekezetünk, itt szükségünk van az egész európai gazdasági életben vezető szerepet játszó tényezők támogatására. A többtermelés és az értékesítés próblémáinak fejtegetésénél, sokszor ellentéteket igyekeznek konstruálni a mezőgazdasági és ipari érdekek között. Ilyen ellentétek nem lehetnek, vagy ha vannak is, ezek csak látszólagosak, mert hiszen ugyanazok a bajok, amelyek a mezőgazdaságnál érezhetők, érezhetők a többi termelési ágnál is és bármely termelési, vagy foglalkozási ág elsorvasztása szükség- szerüleg maga után vonja a többi termelési ágak visszafejlődését. A tőkehiány, drágább termelési, az értékesítés nehézségei és főleg az expói tpiac megszerzése és megtartása, egyaránt érintik úgy a mezőgazdaságot, mint az ipart és kereskedelmet. Természetes, hogy miután mi elsősorban mezőgazdasági állam vagyunk, elsősorban a mezőgazdasági agrártermelés érzi ezeket a bajokat, nemcsak magánál a termelésnél, hanem főleg a külföldi értékesítésnél is. Az értékesítés tehát ugrópontja az egész kérdésnek. Én azonban nem azt tartom a legnagyobb bajnak, hogy a mezőgazdasági termelésünk nem olyan olcsó, mint más, különösen egzotikus tengerentúli államoké, mert ha a termelés racionális, akkor e mellett én termelvényemmel még versenyképes lehetek a piacokon. Németország mezőgazdasága drágábban termel, mint a magyar mezőgazdaság, okszerű gazdálko- sával mégis olyan többtermelést produkál, hogy a drága termelés nagyobb termés eredményeket hozván, tényleg versenyképes a világpiacokon. A mi exportunk legjelentékenyebb hányadát a mezőgazdasági cikkek alkotják. Nekünk tehát minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy a mezőgazdasági termények exportlehetőségét biztosítsuk. Mi vagy túlzott pesszimizmussal, vagy túlzott optimizmussal ítéljük meg az egyes kérdéseket és a közvéleményekben, a szanálási munka sikere után, indokolatlan optimizmus kapott lábra. Tapasztalhatjuk ezt a mezőgazdaságban gyakran látható okszerűtlen költekezésnél is. Ez az okszerűtlen költekezés nagyon hozzá járult ahoz, hogy külkereskedelmi mérlegünk az utóbbi időben olyan aggasztó képet vett Pedig ma talán nem is lehet fontosabb problémánk a jövő szempontjából, mint az, hogy miképen tudjuk külkereskedelmi és pénzügyi mérlegünk egyensúlyát mielőbb helyreállítani. A múlt év végén már kereken 71 millió pengőt tett ki külkeres kedelmi mérlegünk passzivitása. Az ez év január havi eredmény pedig 16.2 millió pengő újabb passzivitást mutatott. Magában attól, hogy külkereskedelmi mérlegünk ennyire passziv, még nem nagyon félnék, ha a másik oldalon pénzügyi mérlegünkben a rekompenzációt megtalálhatnék. A háború előtt is voltak olyan esztendők, amelyekben külkereskedelmi forgalmunk meglehetős passziv volt, de abban az időben voltak más bevételeink, ott voltak az amerikai pénzek, amelyeket magyar véreink küldtek haza, ott voltak vállalataink, érdekeltségeink a Balkán felé, amelyekből igen jelentékeny pénzügyi nyereségeink voltak, ott volt továbbá, nagy tranzito forgalmunk, ezenkívül bizonyos idegen forgalmunk, a mely mégis csak hozott ide pénzt Most mindez elmaradt és azt kell konstatálnunk, hogy a már eddig felvett különböző külföldi kölcsönök kamatterhe is megközelíti a 100 millió pengőt, vagyis ennyivel még passzívabb lett a fizetési mérlegünk. Ha a külkereskedelmi mérlegünk is, fizetési mérlegünk is passziv, ez teljes elszegényedésünkre vezet. Meg kell találnunk a módokat bármilyen áron is, hogy ez a helyzet tovább ne tartson, mert különben az egész eddig elért eredményt kockáztatjuk és minden vonalon gazdasági krízis jelentkezik. Külföldi, export-piacokra való törekvésünk egyedüli utjaként a kereskedelmi szerződések kötéseit szokták megjelölni. Valóban ez az első lépés. Minden olyan állammal, amelynek piacára gravitá- lunk, megfelelő kereskedelmi szerződést kell létesítenünk Hogy a kormány tudatában van ennek, azt bizonyítja az, hogy súlyos áldozatok árán megkötötte Csehszlovákiával is a szerződést, noha mindnyájan érezzük, hogy ez a szerződés a mi mezőgazdasági cikkeink részére, nem biztosítja azt az exportlehetőséget, amelyet joggal elvárhattunk volna. De ha már olyan szerződéseket nem köthetünk, amelyek a mi érdekeinknek minden tekintetben megfelelnek, akkor keresnünk kell a többi segítő eszközt és lehető séget és a kormánynak minden eszközzel a termelő osztályok segítségére kell sietnie, hogy termelvényeiket értékesíthessék. Itt van a vasúti tarifapolitika, amelyet teljesen exportérdekeink szolgálatába kell állítani. Itt van a mezőgazdasági terményeinknek szövetkezeti alapon való értékesítése, ami nem uj gondolat és talán nem is ideális megoldás. Amerikában például, fölmerült az a terv is, hogy a kormány a farmerek buza-exportjának biztosítására 250 millió dolláros alapot létesítsen, amely ötszöröse a Magyar- országnak adott egész népszövetségi kölcsönnek. Németország a legcéltudatosabb gazdasági politikával igyekszik exportját előmozdítani. Újabban Ausztria is követi ezt az irányzatot, amelynek lényege az, hogy kormánygaranciával teszik lehetővé a gyárak exportját. Anglia, a szabadkereskedelem klasszikus hazája, amely azt hirdette úgyszólván évszázadokon át, hogy a kereskedelem forgalmának a teljes szabadságot kell megadni és a kereskedelem fejlesztéséhez semmiféle kormánybeavatkozás nem szükséges most a pangó nehézipar fejlesztése ér^. dekében külön törvényt hozatott, amely törvény alapján az állam olcsó pénzhitellel siet segítségére az angol gépiparnak, hogy ez gépeit és egyéb termékeit — külföldi piacokon elhelyezhesse. Nálunk is örvendetes lépések történtek már ebben az irányban. Itt vannak a forgalmiadó-vissza- téritések az exportáru után, a nagykereskedelemnek adott különféle kedvezmények és egyéb könnyítések. Ebből látható, hogy a magyar kormány tudatában van annak, hogy e téren is segítségére keli sietnie a magángazdaságnak. . Igen tisztelt Szerkesztő Úri Sokszor haragudtam már azért, hogy olyan gyarló és gyenge vagyok. Ha valami nagy öröm vagy boldogság ér, nem bírom rejtegetni. Akár akarom, akár nem, kiárad belőlem, ha nem adok neki hangot, akkor a szemem, arcom felvillanása elárulja érzelmeimet. így vagyok én most is. A legszigorúbb tilalom ellenére sem tudom elhallgatni azt, hogy a mi kedves kis „Napközi Otthon“- unkat milyen nagy öröm érte. Egy meleg szivü, nagylelkű gyermek- barát, dr. Asztalos Kálmán főorvos nyitotta meg értékes alapítványával azok sorát, akik abban a boldog helyzetben vannak, hogy egy-egy szerencsétlen, árva, elhaItt vannak továbbá a hasznos beruházási programban a mezőgazdasági termények értékesítésére beállított jelentékeny összegek, amelyeket bizonyára megfelelő eredménnyel fognak felhasználni. Az értékesítés nagy kérdései között most igen divatos a kartellek kérdése. A kartellek problémája egyike a legkényesebb kérdéseknek. Megoldásához csak nagyon óvatosan szabad nyúlnunk. Tény, hogy a teljesen magukra hagyott kartellek, mikor tulnagy hatalomra tesznek szert, a fogyasztók rovására igyekeznek kihasználni mo- nopólisztikus helyzetüket. Sokszor azonban a kartellek létesítését a szükség követeli. Ha egy kartell nem arra a célra alakul, hogy a belföldi fogyasztópiacot korlátlanul kihasználja hanem csak védekezni akar a külföldi államokban lévő hasonló szervezetekkel szemben — minthogy erős szervezettel szemben csak hasonló erővel és összeköttetésekkel biró szervezet tudja felvenni a harcot a nemzetközi piacokon — akkor a kartell szükséges. Mert ha a nemzetközi piacokon meg akarjuk tartani pozíciónkat, csakis ilyenforma szervezkedés utján tudjuk a nemzetközi versennyel szemben megállani helyünket. Vagy pedig, ha idebenn — hiszen a külföldi kartellek más államok piacait is igyekeznek elhódítani — jelentkezik a külföldi kartell egészségtelen versenye, akkor ugyancsak össze kell államok a belföldi termelő érdekeltségeknek, hogy védekezzenek a külföldi veszedelmes áramlatokkal szemben. A kar- tellekre tehát bizonyos esetekben, igenis szükség van. gyott gyermeknek eltartásáról gondoskodhatnak. Dr. Asztalos Kálmán élete végéig vállalta egy gyermeknek az Otthonban való eltartását. A jó Isten áldja őt meg érte jóval, és engedje meg, hogy a nemes szivü adakozónak mentül több követője akadjon s igy a segélyben részesülő gyermekek létszáma ötvenről hamarosan százra emelkedhessen. Ezzel a kedves örömhírrel kapcsolatban emlitem meg azt is, hogy az Otthon féléves fennállásának örömére megkapták a gyermekek az Otthon megalapítójának, rajongva szeretett jótevőjüknek, Szélt Józsefné Öméltóságának jól sikerült, diszmagyarruhás arcképét.— A kép felfüggesztésének alkalmá* A Napközi Otthonról Levél a szerkesztőhöz.
