Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)

1927-07-31 / 54. szám

Ctvennyolcadik évfolyam. 54. szám. Sátoraljaújhely, 1927. julius 31 Vegjelenlk hetenként kétiser szerdán él szombaton Szerkesztőság és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) SÜSÜI* I Előfizetési ár : f m FI Negyedévre . . 2 pengő /'C'TVT'DT TTMVTI — £VXl/lYlJr „j^r POLITIKAI HÍRLAP ■ Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. tiam. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarorszag feltámadásában ! Amen. Requiemre Az egész ország mély gyásza és őszinte fájdalma kisérte utolsó utján Magyarország hercegprímásának Csernoch János esztergomi érseknek ko­porsóját. Temetése — az or­szágos gyász — méltó volt nagy életéhez, mely a tevé­keny munka gazdag sorozata volt. Értékes politikai pálya­futás után férfikora teljében került, a történelmi tradíciók­kal telitett primási méltóságba s ebben a székben érte őt Magyarország katasztrófája. Kétszeresen érezte át ennek fájdalmát az ősz egyházfeje­delem : nemzetét és az eszter­gomi egyházmegyét egyszerre szakították széjjel. Híveinek nagyobb része idegen uralom alá került, de azért lélek sze­rint mégis főpásztora maradt élete végéig egész Magyaror­szág katolikusságának, mert az ősi kapcsolatot s a lelkek közösségét nem változtathatta meg Trianon. A békeszerzök azonban nem­csak híveitől, hanem birtokai­tól is megfosztották, melynek jövedelméből addig egyházi és kulturális célokat támoga­tott. Ez a hatalmas összeg nagyon hiányzott a jótékony lelkű primás jövedelméből, aki emiatt anyagilag meg­csökkent tehetséggel vehetett részt azokban az adományo­zásokban, melyek a közelmúlt szomorú gazdasági éveiben kétszeresen nyomultak a tár­sadalom minden rétegéből fe­léje. A keresztényi szeretet és humanitás nem egyszer szó­laltatta meg a közelmúltban az ősz egyházfejedelmet ab­ban az irányban, hogy ne hangozzék el társadalmi és közéletünkben a gyűlölet; szeresse egymást a magyar, akármilyen templomban is hallgatja Isten igéit. Mérsék­letet hirdető szava és magas egyházi állásával járó tekin­télye nagy hatással voltak közszellemünkre. Egyik leg­nagyobb tényezője volt a lel­kek konszolidálásának s nagy része van abban a megértés­ben és harmóniában, amely­hez a közelmúlt harcai és civódásai után végre még is elérkeztünk. Elsősorban pap volt, a ma­gyar katolikus egyház feje, aki egész életében az Isten akaratában való megnyugvást hirdette és vallotta s ebben az érzésben viselte a halálos kór gyötrelmeit s Isten aka­Ujheiy elmaradottságának leg­érezhetőbb és legszembetűnőbb jelei rettenetesen gyarló, a városi jelleget teljesen megcsufoló köve­zete, járdái. Ebben a tekintetben igazán alig is tudunk különbséget tenni a főbb és mellék uccák kö­zött, mert Ujhely minden uccájá- nak járdája — már ahol van ilyen — kivétel nélkül a legnyomoru- ságosabb állapotban leledzik. Bizton merjük állítani, hogy nincs a csonkaországnak egyetlen városa, de jóformán nagyközsége sem, amely járdái tekintetében H ZEMPLÉN EREDETI TÉRCiUD Roily Irta: Kossuth János VII. Pláne abban az időben, amikor fehér rabszolgák százai, sőt nem ritkán ezrei vére és verítéke volt csapra ütve azért, hogy ezrek kö­zül egy igazán jól érezhesse ma­gát. Közteher? Azt csak a misera plebs contribuens ösmeri, de ez aztán nyögi is bölcsőjétől a ko­porsójáig. Közcél ? Hát az meg micsoda és aztán mitől jó az? Haza, annyit tudtál róla abban az időben, hogy az felhívás kocintásra, a haza az, akit éltetni dukál az emberi életkor legvégső határáig, ha tud. A patriotizmus amennyi­ben azt a múlt század elejének urai megforgatták a fejükben, bi­zonyos parádézást jelentett. A pa­pagáj és a stiglinc színeiből össze­kombinált, tarsolyos megyei hajdú, huszár a bakon, az volt a fő, a többi már csak járuléka volt ama­ratában megnyugodva távo­zott el földi pályájának szin­teréről. A halál borzalmait enyhiti a haldokló szubjektív hite, az utat az örökkévalóság felé megkönnyíti az a tudat, hogy életünk nem volt hiábavaló a reánk bízott feladatot elvé­geztük. Csernoch János her­cegprímás ezzel a tudattal tért meg nagy elődjei mellé. Nagy emlékét mindig való kegye­lettel őrzi meg a magyarság. messze felül ne múlná Sátoralja­újhelyt. Évtizedek bűne, mulasztása ez a rettenetes elmaradottság, ez az állandóan rengeteg panaszra okot adó nyomorúságos állapot, mely egyik legnagyobb oka városunk elmaradottságának. A legnagyobb örömmel jelent­hetjük ezért, hogy Ujhely ebben a tekintetben is nagy változás előtt áll s a város már a jövő év tava­szán megkezdi nagyszabású járda­építési programjának végrehajtását. zoknak, akár valamikor Kinában, ahol a tekintély tisztelet azután iga- \ zodott, hogy kinek hány pávatallu járt ki. Nálunk a nagyuraság fo­galmát a fonákjára fordult észjá­rás a nagy hóbortokba kereste. És ez a fajtája a Csollán Bérük­nek még nem volt a legrosszabb. Legalább nem expatriálta magát testben-lélekben, mint azok, akiket Petőfi Sándor undok fekélyeknek nevez, akikre Berzsényi Dániel dantei infernális jelzői vonatkoz­nak, Jókai Kárpáthi Abellinoi, az a típus eleitől napjainkig átszár­mazott a magyartalanságban exel- láló, raccsoló beszéd, amelyhez a hülyeség, a mágnásosság előkelő­ségeit fűzi még ma is. Roily hóbortjai akkor is kolos­szálisak, mikor már korban elő­haladva, a komolyabb célok meg­valósítása felé való törekvést sej­teti. Bár a családi hagyomány szerint a Hegyalján annyi volt a szőlője, hogy mikor őszre kelve leküldte jobbágyait szüretelni, a szekértábor eleje már a cékei vár előtt haladt, mikor a vége még iratot intézett a városhoz, melyben rámutatva arra, hogy Sátoraljaúj­hely város uccáinak gyalogjárói mennyire elhanyagolt állapotban vannak, elérkezettnek jelzi az ide­jét annak, hogy a város most már komolyan foglalkozzék a modern kor és a város szépészeti követel­ményeknek megfelelő aszfaltjárdák létesítésének kérdésével. Reámutatott továbbá a főispán arra is, hogy kisebb anyagi erővel biró községek, mint pl. Abauj- szántó, Szikszó kiépítették gyalog­járóikat és bár koncedálja, hogy Ujhely anyagi erejéhez mérten nagy anyagi áldozatokra szánta el ma­gát, mégis a változott ipari lehe­tőségek folytán felhívja a várost, hogy legalább elvileg már most foglalkozzék az uccai járdák asz­faltozásával és erre vonatkozólag munkaprogramot készítsen. Dr. Orbán Kálmán polgármester a leiratra tett jelentésében kiterjesz­kedvén az ezen ügyben már a múlt évben folytatott tárgyalásai­nak a nehéz hitelviszonyok folytán bekövetkezett eredménytelenségére, azt a fontos bejelentést teszi, hogy ujabbi tárgyalásai során már si­került elérnie, hogy a szükséges hitel öt évre lesz elosztható, mely körülmény már nem teszi annyira erős próbára a háztulajdonosok teherbíró képességét. Jelenti to­Terebesen itatott. Eszébe vette, hogy majd termeszt ő szőlőt a szinnai hegyen s neki zuditva né­pét a Szinnát észak felé köritő lej­tőnek, be is ültettette borággal. Ha Roily beéri azzal, hogy jó asz­tali bort szűrjön Szinnán, azt a célját el is éri vala. Ámde neki a mádi négy puttonoson járt az esze, miért is onnét hozatta a furmint vesszőt. Sokat akarván markolni, keveset szerzett. Ha a toronyirányba alig pár kilométernyire fekvőSziára, Orcoska, Krivostyán (volt ezeknek szebb nevük is már) megtermel­ték a jó cankót, a barkói déli lej­tőn pedig Szirmay Tamás (a paz- dicsiak közül való) jő esztendőben asszut is szedetett, kétségtelen, hogy Roily is vidáman szüretelt volna a Beszkidek közelében, de túllőve a célon, pocsékká vált az egész próba, mert a furmint ami­lyen áldott faj egyébként, de egy­ben a kalóriabőségből nem enged semmit és vagy királyoknak való nektárt fog teremni, vagy — ha nincs meg a kellő hő és fény — hitvány fiakker savat. (Folyt, köv.) 9 jövő év tavaszán megkezdi a város az aszfaltjárdák építését Széli József főispán ugyanis le- ; Egeres &ZÁJOOL ára ÍO fillér

Next

/
Thumbnails
Contents