Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)

1927-07-24 / 52. szám

2. oldal ZEMPLÉN’ 927. julius 24. 3150x8760 = 28.000 Kwóra a rézveszteség be­csülhető 12.700 Összesen 40.700 Kwóra Ha tehát az 5000 V. gyüjtősi- neken a szükséglet 1,060.000 Kw óra, úgy a távvezetéken számtani kell 1,060.000+40.700=/, 100.700 Kwattórát. Ha a vizmü szükséglete 360.000 Kwattóra, a város szükséglete 1,100.700 — 360.000 = 740.700 Kwattóra. A Tröszt ezt az energiaszükség­letet múlt hó 23-i ajánlata szerint 17 fillérrel, mig a vizmü hasznos fogyasztását 12 fillérrel számítja. A város összes évi költsége tehát, ha a Tröszttől vásárolja a ener­giát a következő: a) Áramköltség 740.700x17= 125.919 P 360.000x12= 43.200 P b) Tőkeszolgálat 60.000 P c) Fenntartás és javítás 7.600 P d) Személyzeti költség 4.800 P Összes évi kiadás 241.519 P Az 5000 voltos oldalon mért Kw óránkénti költség ennélfogva 241.519 = 22.8 pengőfillér. 1,060.000 Á vásárolt áram tehát Kwatt óránként 23.6-22.8=0.8 fillérrel, azaz 3.40°/o*al olcsóbb, mint a saját telep termelte energia. Az összehasonlítás teljessététele céljából az összehasonlító számí­tásokat még az alábbi adatok, il­letőleg fogyasztások alapján is ke­resztül vezetem. Az elektromos mü az 1926. év­ben 460.000 Kwattórát termelt. Ha ebből az energiamennyiségből in­dulunk ki, úgy termelendő : a város számára 460.000 Kwóra a vizmü , 400.000 Összesen 860.000 Kwóra Az ehhez szükséges szénmeny- nyiség az előzőek szerint 5% tű­réssel 4,120.000 kg. Az évi szénszükség ennélfogva 92.300 P A kenőolaj, személyzeti költség stb. (mint előbb) 150.000 P Összes évi kiadás 242.300 P A termelési költség tehát: fl ZEMPLÉN EREDETI TÁRCÍUfl Roily Irta : Kossuth János V. A Roily család bajorországi ere­detű. A magyarországi ág első őse István volt s mert az István név jóformán apáról fiúra szállt s mert dátum helyett gyakran csak kö­vetkeztetésre, későbbi események egybevetésre vagyunk utalva, pon­tosan nem vagyunk képesek meg­állapítani, hogy István mikor sze­rezte meg a Szinna-Sztakcsinyi uradalmat (vétel utján). Volt még a családnak értékes bánya és vas­müvekből, továbbá szántóföldek és erdőségekből álló birtoka Sá­ros- és Szepes vármegyékben is, amelyekre azonban ma már nem tudhatjuk, váljon azokat is az előbb említett István, vagy annak hason­nevű atyja vette-e meg. A családi hagyomány szerint a bevándorolt Rollyk ősei dúsgazdag serfőző csa­ládból származtak. A valószínűség amellett szól, hogy István a Dru- geth—Csáky vagyon hatalmas tö­redékét (Szinna-Sztakcsiny) Mária 242 300 28.2 pengőfillér. 860.000 Csatlakozás esetén szállítani kell az előzőek szerint 860 000 veszteség a transzfor­mátorokban 37.000 897.000 Kwattórát. Ha a vizmü hasznos szükség­lete 360.000 Kwattóra, úgy 897.000-360.000=537.000 Kw. órát a Tröszt 24 fillérrel, 360.000 Kwattórát 12 fillérrel számitana. Az áramköltség ennélfogva 537.000x24 = 129.000 P 360.000x12 = 43.200 P 172.200 P A többi kiadás u. a. mint előbb, azaz 72.400 P Összes évi kiadás 244.600 P azaz a fajlagos költség az 5000 voltos oldalon mért Kwattóránként-íínrvrvr = 28A pengőfillér. 860.000 6 1 A számított esetben a termelési költségek gyakorlatilag egyenlők Ezekből a számításokból látható, hogy 1,000.000 és 860.000 Kw. óra évi fogyasztás mellett a saját telep és a vásárolt áram egységárai között gyakorlatilag különbség nincs, tehát numerikusán a csat­lakozásból a városra semmiféle előny nem származik. Azok a hátrányok, melyekkel a csatlakozás jár, a következők: 1. A legutóbbi Tröszt ajánlat elfogadása által teljesen lehetetlen­né válik az, hogy a város távol­sági vezeték, illetve egyes községek bekapcsolása által terjeszkedhessék. Az ezzel járó előnyök amelyek a szerződés időtartam, vagyis 30 év alatt lényeges jövedelemhez juttat nák a várost elesnek. A 30 éves fejlődés és terjeszkedéssel járó előnyöket az egységárban lehetet­lenség numerikusán kifejezésre juttatni. 2. 30 éves szerződési időtartam alatt a mindenkori gazdasági vi­szonyoknak megfelelő egységár precirozása szerződésileg majdnem lehetetlen, tehát a város ki lenne szolgáltatva az áramszolgáltató vál­lalatnak. 3. Egységár emelések iránti köve­telések esetén a város az áramszol­gáltató vállalattal szemben egyen- ragu tárgyaló félnek nem tekint­hető. mert kényszerhelyzetben van és kénytelen deferálni esetleg oly igényekkel szemben is, melye­ket igazságosaknak és indokoltak­nak nem is tart. A helyszűke miatt ezeknek a hátrányoknak a további kifejtését mellőznöm kell. Abban az esetben ha a város a komoly tárgyalást a Tröszttel újra felvenné a csatlakozásra vo- natkózólag és a saját telep tervét elvetné akkor a tárgyalási alapot nem a meg nem épített telepen elérhető Jegységár, hanem a Kw. óra országos, hogy úgy mondjam piaci ára képezheti. Ha nem építünk saját telepet, úgy teljesen irreleváns, hogy meny­nyi lett volna a saját telepen az egységár és csak az lehet irány­adó, hogy más városok, amelyek távolsági vezeték utján kapják az áramot annak 1 Kw -jáért mennyit fizetnek. Ezen az egyetlen helyes alapon kiindulva a Tröszt jelenlegi ár­ajánlata egyáltalában szóba sem jöhet, ha figyelembe vészük, hogy pl. Kaposvár 10—11 fillért fizet Kw. óránként 800.000—1,000.000 Kw.-os évi terhelési határoknál az áramszolgáltató vállalatnak. Teljesen felesleges tehát a Tröszt­nek az a törekvése, hogy olyan egységárakat adjon, melyek a sa­ját telep egységárai körül mozog­nak, neki olyan ajánláttal kell szolgálni, amely országos relatió • ban helyt álló és versenyképes. Az előbb közölt számításra vo­natkozólag meg kell jegyeznem, hogy azok is bizonyos tekintetben korrekcióra szorulnak és pedig: 1. A tőketerhek mindenütt az első kibocsátású, tehát kedvezőt­len feltételű Speyer-kölcsön tör­lesztési tervezete alapján vannak kalkulálva, holott a Speyer kölcsön szerződés 3 év után lehetővé te­szi annak kedvezőbb feltételű kölcsönnel való konvertálását. — Emberileg valószínű, hogy a hi­Terézia uralkodásának második felében (1745) vette meg. A Battha adatok szerint egy fia Islván és három leánya maradt volna. A fiú egy gróf Csáky leányt (keresztneve ismeretlen) vett nőül, a leányoic közül csak Apollóniáról van tudo­másunk keresztneve szerint, aki a pécsujfalussi Péchy család szarvasi ágából származott tagjához ment férjhez. A két — keresztnévre ös- meretlen — leány közül az egyiket a sárosmegyei Bujanovics, a má­sikat vattai Battha István czékei földbirtokos (a Battha Bálint szép­atyja) vették nőül. A szájhagyomány aztán, külö­nösen a hézagos kronológia miatt, több helyütt könnyen zavarba ejti az embert. A Battha családban fenmaradt hagyomány az akvizitor Istvánt II. József császár korában szerepelteti, még pedig Bécsben, ahol többször megfordult s állító­lag a császár előtt sem volt ösme- retlen. Egy alkalommal — úgy­mond a hagyomány — álarcosbál volt az udvarnál, amelyen megje­lent Roily István álarcosán török pasa jelmezben, akit tiz rabszolga követett láncra fűzve. A lánc végét a pasa aztán egy óvatlan pillanat­ban odakötötte valami alkalmas szöghöz s aztán megkínálva rab­szolgáit valami nyalánksággal ke­reket oldott. Kis idő múlva a rab szolgáknak felettébb sürgősen a távozás terére kellett volna lép- niök. rimánkodásra is fogták a dolgot, de bizony a leggyorsabb segély is késeinek bizonyult. Kara Musztafa óta nem csinált török Bécsben akkora mozgalmat, mint az a maskara. Botrányba fulladt a farsangi mulatság. Keresték a pasát, de nem volt olyan detek- tivje a császárvárosnak, aki nyo­mára tudott volna akadni, dacára, hogy tiz bécsi csavargó kínálko­zott koronatanúnak, akiket bosszú is tüzelt. Bizonyos, hogy ez a Rollyiáda erősen túlzott, hogy aligha udvari bálon esett az meg, hanem a bidermayeri kedélyes­ségül Bécs egyik maskara mulat­ságán a sok közül, de Rollyról lévén szó, könnyen hitelre talált még a túlfűtött fantázia által koi- portált mivoltában is. A szájhagyomány összetéveszti Roily Istvánt Roily Józseffel, aki tulajdonképeni főszereplője a csa­ládnak. (Folyt, köv) telviszonyok akkorára javulni fog­nak annál is inkább, mert ebben a tekintetben már eddig is bizo nyos javulás mutatkozott. 2. A szénárak a jelenlegi üzem­nél használt darabos borsodi szén egységára alapján vannak beál­lítva, holott az uj telepnél hasz­nálandó apró szemek ennél cca 20—25%-al olcsóbbak lesznek. 3. Nincs számításba véve a csatlakozás esetén elbocsátandó alkalmazottak végkielégítési ősz • szege, ami nyilvánvalóan a vásá­rolt áram egységét fogja terhelni. A második számú közlemény­ben a cikkíró a villamos telep ügyét általános városgazdasági szempontból tárgyalja, ezzel a résszel nem kívánok ezúttal bő vebben foglalkozni, csupán arra a merész kitételre vagyok kénytelen kitérni, hogy a villamos telep fel­építése katasztrófára vezetne. Ez a városatyai aggodalom talán kissé túlzottnak mondható, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a saját telep építéséhez hozzájárult, illetve azt helyesnek tartotta: 1. a város képviselőtestülete (3 Ízben), 2. a vármegye törvényhatósági bizottsága, 3. a m. kir. Belügyminiszter a Kereskedelemügyi miniszter jóvá­hagyása alapján, 4. két országos elektrotechnikai szaktekintély (Madarász Viktor és Verebélyi László). Igazán nem tudom, hogy bosz- szankodni vagy mosolyogni kell-e azon, hogy a cikkíró ur túlfűtött városatyai aggodalmában egész egyszerűen bizalmatlanságot sza­vaz az előbb felsorolt hatóságok­nak és kiváló szakembereknek. Még csak annyit óhajtok meg­jegyezni, hogy az első közlemény­ben a Trösztnek fizetendő egy­ségárnak minden logika nélkül való beállításával nem sikerült a cikkírónak a laikusság és másik oldalról való értesültség hiányá­nak látszatát felkelteni, mert a második közlemény ezt a hitet teljesen lerontja. A második köz­leményben ugyanis az áramnak a letransformáló állomás után való méréséből származó előnynek ki­látásba helyezése annyira szak­kérdés, hogy azt egy laikus kita­lálni nem tudja. Ezzel egyelőre befejezem leve­lem és kérem annak mielőbbi meg­jelenését lehetővé tenni. Maradok kiváló tisztelettel Oelgír Ottmár íg.-főmérnők. GRAND HOTEL PARK HflGVSZflLLODfl BUDAPEST VIII. BAROSS TÉR 10. Telefon : J. 330-82, 330-83. A főváros legnagyobb és legkényel­mesebb szállodáinak egyike 200 szobával a Keleti pályaudvar érkezési oldalával szemben. Központi gőzfűtés, állandó meleg és hideg vízszolgáltatás. Szobák 3 pengőtől feljebb. Kltttnő konyha. — Fajborok. — Családi ká.vóház elsőrangú ci­gányzenével, nyári terrasssal. Különtermek.

Next

/
Thumbnails
Contents