Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)
1927-07-24 / 52. szám
2. oldal ZEMPLÉN’ 927. julius 24. 3150x8760 = 28.000 Kwóra a rézveszteség becsülhető 12.700 Összesen 40.700 Kwóra Ha tehát az 5000 V. gyüjtősi- neken a szükséglet 1,060.000 Kw óra, úgy a távvezetéken számtani kell 1,060.000+40.700=/, 100.700 Kwattórát. Ha a vizmü szükséglete 360.000 Kwattóra, a város szükséglete 1,100.700 — 360.000 = 740.700 Kwattóra. A Tröszt ezt az energiaszükségletet múlt hó 23-i ajánlata szerint 17 fillérrel, mig a vizmü hasznos fogyasztását 12 fillérrel számítja. A város összes évi költsége tehát, ha a Tröszttől vásárolja a energiát a következő: a) Áramköltség 740.700x17= 125.919 P 360.000x12= 43.200 P b) Tőkeszolgálat 60.000 P c) Fenntartás és javítás 7.600 P d) Személyzeti költség 4.800 P Összes évi kiadás 241.519 P Az 5000 voltos oldalon mért Kw óránkénti költség ennélfogva 241.519 = 22.8 pengőfillér. 1,060.000 Á vásárolt áram tehát Kwatt óránként 23.6-22.8=0.8 fillérrel, azaz 3.40°/o*al olcsóbb, mint a saját telep termelte energia. Az összehasonlítás teljessététele céljából az összehasonlító számításokat még az alábbi adatok, illetőleg fogyasztások alapján is keresztül vezetem. Az elektromos mü az 1926. évben 460.000 Kwattórát termelt. Ha ebből az energiamennyiségből indulunk ki, úgy termelendő : a város számára 460.000 Kwóra a vizmü , 400.000 Összesen 860.000 Kwóra Az ehhez szükséges szénmeny- nyiség az előzőek szerint 5% tűréssel 4,120.000 kg. Az évi szénszükség ennélfogva 92.300 P A kenőolaj, személyzeti költség stb. (mint előbb) 150.000 P Összes évi kiadás 242.300 P A termelési költség tehát: fl ZEMPLÉN EREDETI TÁRCÍUfl Roily Irta : Kossuth János V. A Roily család bajorországi eredetű. A magyarországi ág első őse István volt s mert az István név jóformán apáról fiúra szállt s mert dátum helyett gyakran csak következtetésre, későbbi események egybevetésre vagyunk utalva, pontosan nem vagyunk képesek megállapítani, hogy István mikor szerezte meg a Szinna-Sztakcsinyi uradalmat (vétel utján). Volt még a családnak értékes bánya és vasmüvekből, továbbá szántóföldek és erdőségekből álló birtoka Sáros- és Szepes vármegyékben is, amelyekre azonban ma már nem tudhatjuk, váljon azokat is az előbb említett István, vagy annak hasonnevű atyja vette-e meg. A családi hagyomány szerint a bevándorolt Rollyk ősei dúsgazdag serfőző családból származtak. A valószínűség amellett szól, hogy István a Dru- geth—Csáky vagyon hatalmas töredékét (Szinna-Sztakcsiny) Mária 242 300 28.2 pengőfillér. 860.000 Csatlakozás esetén szállítani kell az előzőek szerint 860 000 veszteség a transzformátorokban 37.000 897.000 Kwattórát. Ha a vizmü hasznos szükséglete 360.000 Kwattóra, úgy 897.000-360.000=537.000 Kw. órát a Tröszt 24 fillérrel, 360.000 Kwattórát 12 fillérrel számitana. Az áramköltség ennélfogva 537.000x24 = 129.000 P 360.000x12 = 43.200 P 172.200 P A többi kiadás u. a. mint előbb, azaz 72.400 P Összes évi kiadás 244.600 P azaz a fajlagos költség az 5000 voltos oldalon mért Kwattóránként-íínrvrvr = 28A pengőfillér. 860.000 6 1 A számított esetben a termelési költségek gyakorlatilag egyenlők Ezekből a számításokból látható, hogy 1,000.000 és 860.000 Kw. óra évi fogyasztás mellett a saját telep és a vásárolt áram egységárai között gyakorlatilag különbség nincs, tehát numerikusán a csatlakozásból a városra semmiféle előny nem származik. Azok a hátrányok, melyekkel a csatlakozás jár, a következők: 1. A legutóbbi Tröszt ajánlat elfogadása által teljesen lehetetlenné válik az, hogy a város távolsági vezeték, illetve egyes községek bekapcsolása által terjeszkedhessék. Az ezzel járó előnyök amelyek a szerződés időtartam, vagyis 30 év alatt lényeges jövedelemhez juttat nák a várost elesnek. A 30 éves fejlődés és terjeszkedéssel járó előnyöket az egységárban lehetetlenség numerikusán kifejezésre juttatni. 2. 30 éves szerződési időtartam alatt a mindenkori gazdasági viszonyoknak megfelelő egységár precirozása szerződésileg majdnem lehetetlen, tehát a város ki lenne szolgáltatva az áramszolgáltató vállalatnak. 3. Egységár emelések iránti követelések esetén a város az áramszolgáltató vállalattal szemben egyen- ragu tárgyaló félnek nem tekinthető. mert kényszerhelyzetben van és kénytelen deferálni esetleg oly igényekkel szemben is, melyeket igazságosaknak és indokoltaknak nem is tart. A helyszűke miatt ezeknek a hátrányoknak a további kifejtését mellőznöm kell. Abban az esetben ha a város a komoly tárgyalást a Tröszttel újra felvenné a csatlakozásra vo- natkózólag és a saját telep tervét elvetné akkor a tárgyalási alapot nem a meg nem épített telepen elérhető Jegységár, hanem a Kw. óra országos, hogy úgy mondjam piaci ára képezheti. Ha nem építünk saját telepet, úgy teljesen irreleváns, hogy menynyi lett volna a saját telepen az egységár és csak az lehet irányadó, hogy más városok, amelyek távolsági vezeték utján kapják az áramot annak 1 Kw -jáért mennyit fizetnek. Ezen az egyetlen helyes alapon kiindulva a Tröszt jelenlegi árajánlata egyáltalában szóba sem jöhet, ha figyelembe vészük, hogy pl. Kaposvár 10—11 fillért fizet Kw. óránként 800.000—1,000.000 Kw.-os évi terhelési határoknál az áramszolgáltató vállalatnak. Teljesen felesleges tehát a Trösztnek az a törekvése, hogy olyan egységárakat adjon, melyek a saját telep egységárai körül mozognak, neki olyan ajánláttal kell szolgálni, amely országos relatió • ban helyt álló és versenyképes. Az előbb közölt számításra vonatkozólag meg kell jegyeznem, hogy azok is bizonyos tekintetben korrekcióra szorulnak és pedig: 1. A tőketerhek mindenütt az első kibocsátású, tehát kedvezőtlen feltételű Speyer-kölcsön törlesztési tervezete alapján vannak kalkulálva, holott a Speyer kölcsön szerződés 3 év után lehetővé teszi annak kedvezőbb feltételű kölcsönnel való konvertálását. — Emberileg valószínű, hogy a hiTerézia uralkodásának második felében (1745) vette meg. A Battha adatok szerint egy fia Islván és három leánya maradt volna. A fiú egy gróf Csáky leányt (keresztneve ismeretlen) vett nőül, a leányoic közül csak Apollóniáról van tudomásunk keresztneve szerint, aki a pécsujfalussi Péchy család szarvasi ágából származott tagjához ment férjhez. A két — keresztnévre ös- meretlen — leány közül az egyiket a sárosmegyei Bujanovics, a másikat vattai Battha István czékei földbirtokos (a Battha Bálint szépatyja) vették nőül. A szájhagyomány aztán, különösen a hézagos kronológia miatt, több helyütt könnyen zavarba ejti az embert. A Battha családban fenmaradt hagyomány az akvizitor Istvánt II. József császár korában szerepelteti, még pedig Bécsben, ahol többször megfordult s állítólag a császár előtt sem volt ösme- retlen. Egy alkalommal — úgymond a hagyomány — álarcosbál volt az udvarnál, amelyen megjelent Roily István álarcosán török pasa jelmezben, akit tiz rabszolga követett láncra fűzve. A lánc végét a pasa aztán egy óvatlan pillanatban odakötötte valami alkalmas szöghöz s aztán megkínálva rabszolgáit valami nyalánksággal kereket oldott. Kis idő múlva a rab szolgáknak felettébb sürgősen a távozás terére kellett volna lép- niök. rimánkodásra is fogták a dolgot, de bizony a leggyorsabb segély is késeinek bizonyult. Kara Musztafa óta nem csinált török Bécsben akkora mozgalmat, mint az a maskara. Botrányba fulladt a farsangi mulatság. Keresték a pasát, de nem volt olyan detek- tivje a császárvárosnak, aki nyomára tudott volna akadni, dacára, hogy tiz bécsi csavargó kínálkozott koronatanúnak, akiket bosszú is tüzelt. Bizonyos, hogy ez a Rollyiáda erősen túlzott, hogy aligha udvari bálon esett az meg, hanem a bidermayeri kedélyességül Bécs egyik maskara mulatságán a sok közül, de Rollyról lévén szó, könnyen hitelre talált még a túlfűtött fantázia által koi- portált mivoltában is. A szájhagyomány összetéveszti Roily Istvánt Roily Józseffel, aki tulajdonképeni főszereplője a családnak. (Folyt, köv) telviszonyok akkorára javulni fognak annál is inkább, mert ebben a tekintetben már eddig is bizo nyos javulás mutatkozott. 2. A szénárak a jelenlegi üzemnél használt darabos borsodi szén egységára alapján vannak beállítva, holott az uj telepnél használandó apró szemek ennél cca 20—25%-al olcsóbbak lesznek. 3. Nincs számításba véve a csatlakozás esetén elbocsátandó alkalmazottak végkielégítési ősz • szege, ami nyilvánvalóan a vásárolt áram egységét fogja terhelni. A második számú közleményben a cikkíró a villamos telep ügyét általános városgazdasági szempontból tárgyalja, ezzel a résszel nem kívánok ezúttal bő vebben foglalkozni, csupán arra a merész kitételre vagyok kénytelen kitérni, hogy a villamos telep felépítése katasztrófára vezetne. Ez a városatyai aggodalom talán kissé túlzottnak mondható, ha figyelembe vesszük, hogy a saját telep építéséhez hozzájárult, illetve azt helyesnek tartotta: 1. a város képviselőtestülete (3 Ízben), 2. a vármegye törvényhatósági bizottsága, 3. a m. kir. Belügyminiszter a Kereskedelemügyi miniszter jóváhagyása alapján, 4. két országos elektrotechnikai szaktekintély (Madarász Viktor és Verebélyi László). Igazán nem tudom, hogy bosz- szankodni vagy mosolyogni kell-e azon, hogy a cikkíró ur túlfűtött városatyai aggodalmában egész egyszerűen bizalmatlanságot szavaz az előbb felsorolt hatóságoknak és kiváló szakembereknek. Még csak annyit óhajtok megjegyezni, hogy az első közleményben a Trösztnek fizetendő egységárnak minden logika nélkül való beállításával nem sikerült a cikkírónak a laikusság és másik oldalról való értesültség hiányának látszatát felkelteni, mert a második közlemény ezt a hitet teljesen lerontja. A második közleményben ugyanis az áramnak a letransformáló állomás után való méréséből származó előnynek kilátásba helyezése annyira szakkérdés, hogy azt egy laikus kitalálni nem tudja. Ezzel egyelőre befejezem levelem és kérem annak mielőbbi megjelenését lehetővé tenni. Maradok kiváló tisztelettel Oelgír Ottmár íg.-főmérnők. GRAND HOTEL PARK HflGVSZflLLODfl BUDAPEST VIII. BAROSS TÉR 10. Telefon : J. 330-82, 330-83. A főváros legnagyobb és legkényelmesebb szállodáinak egyike 200 szobával a Keleti pályaudvar érkezési oldalával szemben. Központi gőzfűtés, állandó meleg és hideg vízszolgáltatás. Szobák 3 pengőtől feljebb. Kltttnő konyha. — Fajborok. — Családi ká.vóház elsőrangú cigányzenével, nyári terrasssal. Különtermek.
