Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)
1927-07-17 / 50. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1927. julius 17. már magában foglalja az árdrágítást. Hús Ugyanezt tapasztaljuk a húspiacon. A 30—40% csontot tartalmazó husnálunkdrágább, minta jó hús Miskolcon. A szomszédos Sárospatakon a hús 15%-al olcsóbb, mint Ujhelyben. Az újhelyi mé- szároskartell, valamint a jéggyár ' s hűtő hiánya befolyásolja az árakat. Szembeötlő a drágaság a szalonna és zsírnál — az árak 15e/o-al magasabbak, mint Miskolcon és 20 százalékkal mint a fővárosban. A piac A főzelék és gyümölcsfélékben a közvetítő kereskedelem az, melynek működése jótékony hatással van az áralakulásra. Az üzérkedésük már ott kezdődik, amikor az itt összevásárolt burgonya és gomba stb.-vel idegen piacot drágítanak, majd a Miskolc, Eger környékén összevásárolt gyümölcsöt Ujhelyben megint csak üzérkedőknek továbbítják. Napokon át figyeljük, hogy az esti vonattal érkező express árut, valamint bátyusokat mint fogják kereszttűzbe és a másnapi ár feléért veszik a gyümölcsöt. Ennek a drágításnak csak tanúi vannak, de azok, akik ezt megakadályozzák, nincsenek sehol. A rendőr nem szól belé Nincs erre utasításom — feleli. Ezek még forgalmi adót sem fizetnek. A piacon egy-egy sátornál egymás mellett néha 4-5 forgalmi adóellenőrt látni, ezeknél az üzleteknél, az úgynevezett elővásárlásoknál nincs jelen egy sem, pedig az egész városnak tudomása van e kisded üzletekről. Megállapítottuk, hogy kb. 10.000 kg. főzelék és gyümölcs érkezik havonta express áruként az újhelyi állomásra, ahol éhesen várnak rá a piac hiénái. E hó 14-én este pl. szép spanyolmegy- gyet vettek el az utazó kofáktól, ára 70 fillér volt. Ugyanazon minőségű meggynek az ára péntek reggel a picon 160 fill. volt. Ez 130%-os árdrágítás. Egyébként a baracknak 120—180, a körtének 60—80 fillér az ára. A gyümölcs 50°/o-al drágább mint Pesten. Zöldségárak : Tök 10, uborka 50, káposzta 50, zöldbab 45—55 fillér kilogrammonként; sárgarépa, petrezselyem 5—8, vöröshagyma 6 — 10 fillér csomónként. A zöld- ségnemü 20%-al drágább, mint Pesten. A szárnyas és tejtermékek piacán is káros hatása mutatkozik a sok közvetítésnek. A kofák korán reggel ellepik az Üjhelybe vezető utakat és sokszor már harmadik kézből megvesznek mindent. A termelők is kész helyekre visznek nek mindent — a kofákhoz. A szárnyasok közül: rántani való csirke párja 280—300, tyuk 500—700, apró kacsa 320 fillér. A tejtermékek: tej 24—36, tojás 12, vaj 500—600, tejfel 144 fillér. Békében 5 tojást adtak 12 fillérért és 5 kg. vajat 600 fillérért. A halpiacon a hal ára 2—4 pengő kilónként. A drágaságot okozó üzérkedők ellen jó eszköz lesz az uj vásári szabályrendelet. Az uj szabály- rendelet, mely már össze van ál- i litva hamarosan a képviselőtestület elé kerül, de különböző foru mokon keresztülmenve, körülbelül csak októberben léphet életbe. Minden vonalon folyik a mesterséges drágítás. Az emberek a könnyű keresethez szoktak és zokon veszik, ha majd letör alattuk az a nagy hid, amelyet mi röviden közönségnek nevezünk, melynek utján az eladó egyedül eljuthat a boldogulásához. A „kis forgalom — nagy haszon“ elvének meg kell szűnni. És ha szétnézünk a kávéházak és vendéglők portáján, ott sem látunk különbet, bár amilyen drágák, olyan üresek. Eltekintve az ételek áraitól, ideiktatjuk a bor és sörök árait. A termelő által 1 — 1.20 P j ért eladott bor ára 2—3‘20 P. És ! ezért a 3’20 P-ért komisz, savanyu, bicskanyitogató italokat mérnek, amint ez a közönség legnagyobb felháborodására történt — nem kis részben a főúr arroganciájával súlyosbítva — egyik előkelőnek tartott helyiségben, egynyári mulatság alkalmával, mikor is leginkább szabad a rablás. A sör ára: üveges sör 64—80 fillér, poharas sör 36—40 fillér. Előbbeni beszerzési ára az üzletbe beszállítva 48, utóbbié 28 fillér. Békében 16 fillér volt egy pohár sörnek az ára. Az árak emelkedését az árpadrágaság és a kis sör- fogyasztással indokolják. Ujhely és környékének békebeli sörfogyasztása 5—6000 hl. volt, mig ma 7-800 hl. A fekete kávé békében 16 fillérbe — borravalóval együtt 20 fillérbe került. Ma 1 pengőn alul alig szabadulhat a feketekávézó, ami viszont főoka annak, hogy a közönség teljesen tartózkodik a kávéházbajárástól. 40 filléres fekete kávé ár mellett (de borravalóval együtt) nemcsak a fekete lenne 100%-kal drágább, mint volt, de több mint 100%-kal emelkedne a vendégek száma is. Mindenesetre azonban előbb arra az álláspontra kellene helyezkedniük, hogy jobb a süril fillér, mint a ritka pengő. —t. Vitézi teleli vásárlás „Legyen a vitézi rend turáni fajunk és Hazánk büszkesége. védelme, de ha kell, élesen vágó kardja is.“ Ezek a szavak Magyarország Kormányzójának, Nagybányai vitéz Horthy Miklósnak, a Vitézi Rend megalapítójának és Főkapitányának ajkáról hangzottak el, midőn alapitó gondolatát 3 pontban összefoglalta. „1. Jutalmazni a vitézséggel párosult honfi erényt, 2. megtartani és biztosítani a hősök nemzetségét és 3. bennük és utódaikban biztosítani a magyar faj felviru- lását.“ Zemplénvármegye Törvény- hatósági Bizottsága, átérezvén az izzó faj- és hazaszeretettől áthatott alapító gondolatnak nemzetünk jövőjére kiható nagy horderejét, 1926. év aug. hó 9-én tartott rendkívüli közgyűlésén kitörő lelkesedéssel fogadta Bernáth Aladár alispánnak azon hazafias javaslatát, mely szerint a vármegye öt éven át 2—2 vitézi telek vásárlására évente 8000 P-t ajánljon fel. Zemplénvármegye Törvény- hatósági Bizottsága ezen nemes és hazafias elhatározásával, a Vitézi intézmény fejlesztése és a honfi erények jutalmazása terén a tettek mezejére lépett. Hogy a vármegye törvényhatóságának ha zafias elhatározása testet öltsön, Zemplénvármegye alispánja elhatározta, hogy a vármegye vitézi székkapitányának bevonásával, még ez évben megkezdi a vitézi telkek vásárlását. Hogy azonban az alispánnak és a vármegye törvényhatósági bizottságának intenciója valóban az a nemes magyar gesztus legyen, amivel a magyar névnek hervadhatatlan babérokat szerző vitézeknek tartozunk, a vitézi telkek vásárlásánál a vármegye földbirtokos osztályának önzetlen támogatására és némi hazafias áldozatkészségére van szükség. Ezen hazafias áldozatkészség abban nyilvánuljon meg, hogy azok, akik a vármegyének 1 — 1 vitézi telket eladni hajlandók, azt a szokottnál jutányosabb árban, a valóban legjobb földjükből bocsássák rendelkezésre. A megvételre felajánlott vitézi telkek nagysága: 10-től 15 k. holdig. A Vitézi Rend érdekében áldozatra kész birtokosokat felkérem, hogy ajánlataikat Zemplénvármegye vitézi székkapitányságához (Szerencs) mielőbb eljuttatni szíveskedjenek. vitézi Székkapitány. Magántanfolpm Budapest, Vili. Rákóczi-ut 51. Telefon J. 323-99 Olcsón és sikerrel készit eló bármely középiskola tananyagából összevont magánvízsgákra és érettségire, valamint az egyetem jogi és közgazdasági fakultásán vizsgákra és kolíoquiumokra jggyzetekböl vidékieket is. Felvesz korlátolt számban családi felügyelet alatt bennlakó növendékeket is. Válaszbélyeg csatolandó. Használt repce- és bocsiponyvát tetszés szerinti méretben legolcsóbb árban azonnal szállít Zsineg-, ponyva* és jutáim hepeshedelmi r.-t. Budapest, V., Honvéd ucca 2. (Telefon 141-43) íbanAn-behozatal LEGJOBB TAPL Bécs rendjének egy éber őre jelent meg a színen, aki valószínűleg az eset zárjelenetéből látott is valamit, megbizonyosodva a tényállás felől a jelenvoltaktól, felszólította a nap hősét, hogy előre a police* direkcióra. Ez már több volt a soknál. A Tupinszky segélyül hívásával igyekezett bebizonyítani, hogy az aranybulla, az opus tripartitum, a közel ezer esztendős uzus tilalmazzák azt, hogy egy magyar nemest bevigyenek miképen egy vagabun- dust. Ha az anginétnadrágos felettébb zokon vette azt a csekélységet, hát álljon elő, mi a kívánsága, lehet velük beszélni, majd kiegyeznek, esetleg a „geldstrafe* is segithetne a bajon. A policeit azonban nem sikerült egy véleményre hozni. Olyasmit gondolhatott vagy talán mondott is, hogy neki semmi köze a tatárországi szokásokhoz és törvényekhez, ez itt Bécs, a Kaiser und Reichshauptstadt, amelyben rendnek muszáj lenni, miért is semmi szónoklat, hanem mozgás, különben satöbbi, satöbbi. És megtörtént a szörnyűség, hogy Rollyt de idem et eadem Szinna és kapcsolt részeinek urát, szájat tátó, bámész fiakkeresek és suszterinasok kedélyeskedései közepette, végig kisérték a Grabenen, a Kohlmarkton, vagy hol levő policeidirekcióra A bekisérés alatt arra gondolt, hogy hátha Bécsben is olyanfajta a szolgabiró, mint odahaza, akinek van némi érzéke a humor iránt és abból a szempontból fogja majd tel a dolgot. De bizony nagyot csalódott. Mikor a policei jelentéséből megtudta az előállítás okát, feltolta az okuláréját a homloka közepére, hogy jobban szemügyre vehesse a spécit, akiről — noha nem épen szittyául hangzott is a neve — kitalálta, hogy mifajta. A policeidirektor annyit tu dott a magyarokról, hogy nem eszik ugyan többé a nyereg alatt puhított „gollast*, de még mindig a „jogászén“, a „kanászen“ és „tzikosen“ nációja. (Folyt, köv)
