Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)

1927-10-16 / 73. szám

( tvennyolcadik évfolyam. 73. szám. Sátoraljaújhely, 1927. október 16 Megjelenik hetenként kétixer ezerdán ói sxombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. ndv) I Zemplén l Előfizetési ár: Negyedévre 2 pengő POLITIKAI HÍRLAP Hirdetések: g négyzetcentiméterenként. NyUttór soronként 16 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon: M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. szám Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. exam. egyetlen politikai programja a korrupció, baksis és az ezekkel járó balkáni kormány­zati rendszer. Bármit mondunk is, írja egy őszintén feltűnő, higgadt cikkében a Cuvantue — Erdély máig sem egyesült a régi Romániával, hanem valahol Bukarest és Budapest között maradt, s ezt a hely­zetet politikailag csak erősiti a bukaresti kormányzatnak az erdélyi pártok ellen irányuló állandó támadása, mely még inkább elválasztja az ókirály­ságot Erdélytől. Az ingadozó helyzetet akar­ja most a gyulafehérvári gyű­lés megszilárdítani, mert a revíziós gondolat megtörte a békeszerződéseknek keresztelt diktátumok jegét, amely hiába választotta el jogilag tőlünk Erdélyt, a határ egyszerű csi­nált vonal maradt s Erdélynek minden politikai, földrajzi és gazdasági járuléka a magyar államtestbe kapcsolja ezt a földterületet, ahol nem lehet harmónia mindaddig, amig a revízió a képtelenségeket és a jogtalan bitorlásokat meg nem szünteti. A nemzetközi helyzet a két-három évi helyzethez vi­szonyítva Románia gyengü­lését tünteti fel Magyarország­gal szemben s a második Gyulafehérvárra készülő ro­mán pártok hiába kísérletez­nek megoldásokkal mi rövi­desen látni fogjuk a harmadik gyűlést, mely történelmi jo­gainkat Erdélyre és a többi elszakított részekre újra tény­legesen birtokunkba helyezi, mert a mai idők a mostani konstelláció közeli megválto­zását érlelik és hordozzák magukban. elhelyezésére alkalmas telket kí­vánják másodsorban a Mansz vezetői megtekinteni, illetve a tel­ket kijelölni. Nem kell hangsúlyoznunk, meny­nyire összefügg e látogatás váro­sunk érdekeivel, hiszen a Mansz. j * i üdülőházának szinte biztosítottnak j látszó felépítése első állomása lesz a Sátoraljaújhely — üdülőváros­nak. A Mansz országos vezetősége köréből eddig Tormay Cecile or­szágos elnöknő, gróf Ráday Ge­deonná, Schandl Károlyné, Szegedi Masszák Aladárné jelentették be látogatásukat, de valószínű gróf Klebelsberg Kunóné lejövetele is, Az újhelyi magyar asszonyok a legszeretetteljesebb fogadtatásban fogják részesíteni országos vezé­rüket, aki toborozta és egybefor­rasztotta őket, aki nehány év valóban gigászi munkájával meg­teremtette az egységes és meggyő- ződéses Magyarország legerősebb várát, a Magyar Asszonyok Nem­zeti Szövetségét. Az ünnepségnek közelebbi prog­ramját következő számunkban kö­zöljük. fi sárospataki tanitói járás t közgyűlése 9 Napközi Otthon megtekintésére és a 1H9N5Z üdülőtelep helyének kijelölésére Sátoraljaújhelybe jönnek a Szövetség országos vezetői Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek MagyarországJfeltámadásában. Ámen. 9 második gyulafehér­vári gyűlés A román pártok szerte „Nagyromániában“ izgalmas hangú gyűléseket lartanak és elhatározták, hogy végig agi­tálják az országot az össze­hívandó gyulafehérvári párt- kongresszus érdekében, amely nagy vonalakban és nagy tö­megek felvonultatásával de­monstrálná a román ellenzéki pártok politikai programját. Gyulafehérváron, az ősi feje­delmi és püspöki városban, ez lesz a második történelmi gyűlés, — mondják a román politikusok. Az elsőt mind­nyájan ismerjük. Ezen a szo­morú emlékű gyűlésen mon­dották ki az erdélyi románok a regáttal való egyesülést. Az első gyulafehérvári gyű­lés biztosította ünnepélyes for­mákban és keretekben az el­szakított Erdély kisebbségeinek alkotmányos, kulturális és gaz­dasági jogait, amelyekből sem­mit sem váltottak be az egy másra következő kormányok, de annál inkább dolgoztak a balkáni politika minden lehető eszközével, hogy a magyarság egyetemének gazdasági és szel­lemi jövőjét, faji fejlődését megsemmisítsék. Most ugyan­azok a román pártok második Gyulafehérvárt követelnek, mert a dákóromanizmus Er­délyből balkánt csinált. Ma­guk az egykor csatlakozó er­délyi románok is belátták, hogy a Bratianu-féle regáti politika egyforma a szervezett rablással, jogbitorlással és erő­szakkal. Az események nehány év leforgása alatt megmutatták teljes nagyságában azt az űrt, melyet Erdélynek a két el­lenkező pólus, Budapest és Bukarest képvisel. Egyik, ame­lyik magához kapcsolja Erdély iparát, kereskedelmét, vasutját, tőkéjét, iskoláit és kulturális intézményeit; a másik, mely sohasem tudott Erdély szelle­mével egyesülni s amelynek A keresztény nemzeti megúj­hodás hajnalodó pillanatában az asszonyok jobban megérezték és megértették a keresztény nemzeti gondolatot, mint a háború bor­zalmaitól, a béke igazságtalansá­gaitól s az élet gondjaitól meg­rontott férfiak A magyar asszonyok tisztán őrizték meg mindmáig a keresz­tény nemzeti gondolatot, ők a nemzeti munka egységébe tömö­rültek s egységükbe nem enged­ték beférkőzni a napi politikát. Innen van, hogy a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége a legmaradandőbb alakulása maradt a háború utáni éveknek s ma is legteljesebb virágzásban teljesiti nemes és magasztos hivatását a munka, a jótékonyság és nemzet- védelem érdekében, Az ország minden városában ma is lelkesen lobogtatják annak a hatalmas programnak zászlaját, amelynek megvalósitásával a rom- badöntött Magyarország épületét naggyá, erőssé és ragyogóvá akar­ják varázsolni. Megnyomoritott városunknak is egyik legaktivebb, legrokonszen­vesebb egyesülete a Széli József né főispánná fővédnöksége és dr. Oláh Istvánná elnöksége alatt működő Mansz helyi csoportja, mely a napokban díszes ünnepségek ke­retében látja vendégül a Szövetség országos vezetőit. Az alkalmat e vendéglátásra az szolgáltatja, hogy a Mansz orszá­gos vezetősége is tudomást szer­zett arról az egész országban példa nélkül álló jótékony emberbaráti tevékenységről, melyet a városunk­ban rövid ideje működő Napközi Otthon a gyermekek ápolása és mentése érdekében annyira áldá­sosán kifejt. Ezt a páratlan agilitással és gonddal vezetett intézményt szem­lélik meg elsősorban, hogy elvi­gyék a hírét és a példaadását en­nek az igazán nagyvonalú asszonyi munkásságnak. Tervbe vette a Mansz országos vezetősége, hogy városunknak erre a célra kiválóan alkalmas környékén egy üdülő házat épita Mansz munkás tagjai — tanár­nők, tanítónők részére, mely üdü­lőház télen át praktikus célokat, — gazdasági internátus céljait is szolgálná. Ujhely környékét s az üdülőház A Zemplénvármegyei Ált. Tanító­egyesület Sárospataki járásköre f. hó 13-án tartotta meg igen szép számú majdnem az összes tagok és nagyszámú vendég jelenlétében rendes évi közgyűlését Sárospa­takon. A gyűlést megelőzőleg a törté­nelmi nevezetességű Rákóczí-várat és kastélyt tekintette meg a kör tanítósága Kéry Ferenc sárospataki tanitótársunk vezetése és magas szivonalon álló magyarázata mel­lett. Az előkészítő munkálatokat ebben az irányban kartársunk di- cséretreméltó ügybuzgalommal vé­gezte, mert mindenhová akadály nélkül juthattunk be. Fogadja érte mindnyájunk nevében hálás kö- szönetünket. A gyűlés az Ált. Tanítóképző Intézet dísztermében pontosan 10 órakor nemzeti fohászunk elének- lésével kezdődött. Kneiszl Emil, elnök, megnyitójában a csonka, most már kizárólag teljesen agrár­állam kulturfölényének biztosítása érdekében a gazdasági szakirányú és nyolcosztályu elemi népiskolák Egyes szám ára, IC fillér

Next

/
Thumbnails
Contents