Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-03-30 / 23. szám
Ctvennyolcadik évfolyam. 23. szám. Sátoraljaújhely, 1927. március 30. Megjelenik hetenként kétezer ezerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) j STjBr I Előflzetéel ár: T ^ __ S Negyedévre. . 2 pengő M T"> ik m lO Y in>l\T 1 SlM j M I M II ||L*df I ^ I 1 né8yzetcentiméterenként. MJÄJ.11 xJL xvJLVlií i ,ora„r-im<[ POLITIKAI HÍRLAP 1 Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. ream. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. Bsám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. Közuteinh kérdéséhez Irta; Dr. Szigeti Barthos Andor ny. államtitkár, orsz. gyűl. képviselő. Az utfentartás és kivált az útépítés mostohagyermeke volt mindig a hazai törvényhozásnak és a kormányzatnak is. Az alkotmányos élet helyreállítása után, 1867 óta láttunk csak igyekezetei az útépítés tekintetében. 1914-ben már 38,000 km-t. tett ki állami és törvényhatósági utaink hálózata, 100,(300 km. ut azonban kiépítetlen maradt. A háború alatt és a háború után siralmas képet mutat ez a kérdés, 1921,tői 1925-ig mindössze 70 km. állami utat építettek. Ez az adat teljesen megvilágítja a helyzetet. Ma, amikor az autóforgalom óriási igényekkel lép fel mindenütt, mondhatjuk, világszer-' te, egyik legfontosabb kérdés, hogy az uj utak milyenek legyenek? Szakemberek állítása szerint a jövő a hézagtalan burkolatoké. Esztétikai, közegészségügyi szempontokból állítják ezt és érvül hozzák fel a zajtalanságot is, amely érv a mai idegbajos korban talán meg is szívlelhető. Az autóknál különösen kiemelik ezeknek a kötőanyagokra gyakorolt szívó hatását. A rossz kövezet rongálja az autógum- mit és a benzinfogyasztást is nagyon elősegíti. Amerikában, ahol a forgalomnak 95°/o át autókon bonyolítják le, épen ezért újabban asphaltutak mellett, a betonutak terjednek. így Pitts- burgban nagy beton utat építettek 1921-ben és 1922-ben, de ez állítólag már megrepedezett. Angliában legutóbb többféle kísérletezés volt, az eredmény az, hogy a betonutakat rövid idő múlva be kellett vonni asphalttal, vagy kátrányos makadámokkal. Németország kísérletei sem mutatnák a betonutak tekintetében kedvezőbb eredményt. A millánói V. nemzetközi útügyi kongreszuson nagy reklámmal hirdették a Puricelli- féle beton utat, de ez is 4.5 cm. széles repedezésekkel cáfolta nagy tökéletességének hírét. Nálunk a budapesi- ceglédi állam utak pestszentlőrinci szakaszán tettek kísérleteket próbabuikorlatokkal. A kormány érdemes szakközegei azért választották ezt az ut-szakaszt, mert ez kétségtelenül, egyike az ország legforgalmasabb útvonalainak. Többféle burkolat került itt bemutatásra, és most, a tél elmúltával, ezek állapotából kell levonniok az illetékes tényezőknek a következtetést és igy most állott elő az a helyzet, hogy a kormány a burkolások tekintetében állást foglaljon. Egyes szakemberek szeMa délelőtt Vili órai kezdettel tartotta Zemplénvármegye Törvény- hatósági Bizottsága Széli József főispán elnöklete alatt, a bizottsági tagok élénk érdeklődése mellett, tavaszi rendes közgyűlését. A közgyűlést Vili órakor nyitotta meg elnöklő főispán s a javaslatára megalakított kijelölő választmány nyomban megejtette a kijelölést a megüresedett és választás utján betöltendő két szolgabirói állásra. A választmány jelölése alapján a közgyűlés a két szolgabirói állásba, szavazás mellőzésével, közfelkiáltás utján, a Törvényhatóság kitünően bevált s az egyhangú bizalomnyilvánitásra eddigi munkásságukkal kiváló érdemeket szerzett két tisztviselőjét: vitéz Füzesséry Sándort és vitéz Lehoczky Lajost választotta meg. Bernáth Aladár alispán terjedelmes s a vármegye közéletének minden részletére kiterjedő évne- gyedes jelentése nagy melegséggel emlékezett meg Sulyovszky István udvari tanácsos elhalálozásáról, aki évtizedeken át volt Nagyzem- plén vármegye törvényhatóságának tagja s akinek elhalálozásával a Felvidék elárvult magyarságát nehezen pótolható, fájdalmas veszteség érte. rint az asphalt rendszereké a jövő, kivált vegyes forgalmú utakon. Ilyen az asphaltbeton másként topeka burkolat és az asphaltmakadam. Mindkettőt lehet kő, vagy makadam j alapon is egy rétegben kiépíteni. A két burkolatot a kispest- szentlőrinczi szakaszon mutatták be. A milánói útügyi kongresz- szuson hangoztatták, hogy a beton utak még a kísérletek stádiumában vannak, épen ezért e tekintetben is igen komoly feladat az, amely az utlétesités nagyobb programjának küszöbén, a kormányra hárul. Ismerve azonban, az utügy élén álló jeles szakembereinket, kivált Forster Gyula miniszteri tanácsost, meg vagyunk győződve arról hogy az elhatározás nem lesz sem elhamarkodott, sem téves. Részvétiratot intézett a Bizottság dr. Mizsák József vm. főjegyzőhöz édes atyja elhunyta alkalmából s a Gnädig családhoz. A kultúrmérnöki hivatal megszüntetésére. az árvízveszély esetére történt kirendelésekre s az egyéb személyi ügyekre vonatkozó jelentése után a gazdasági ügyekről emlékezett meg bővebben az alispán. Jelentése szerint a kedvező időjárású ősz következtében a vetések megerősödve kerültek bele a télbe, s bár az ez évi tél a vetések számára nem hozott kellemes hótakarót, úgy a búza, mint a rozs igen szépen átteleltek. Említett két gabonanemü vetésekben csak szórványosan — a dombok északkeleti szélein s a vizenyős aljföldeken — mutatkoznak fagykárok, de oly elenyészően kicsinyek, hogy említésre sem érdemesek- Az őszi árpában 5—25°/o-ig menő károsodás is megállapítható, de eme fagykárokat nem a téli, hanem a múlt hetek utolsó fagyos napjai okozták. Ez a magasnak látsző fagykár sem jelent még ez- időszerint veszteséget, mert az őszi árpák oly buján s sűrűre bokro- sodva kerültek a télbe, hogy állandó hótakaró ese{én a pállási veszteség még r‘ ’■ magasabb #/o-ot tett volna ki; e kevés fagykárra pedig a sűrű vetéseknek csaknem szükségük is volt. A legfigyelemre méltóbb tapasztalati tanulságot a repcék adták. I Az általános hiedelem szerint a repcéknek e télen nagy fagyási veszteségeiknek kellene lenniök; a tél utója igen nagy fagygyai okoztak is némi kárt, mégis a repcék kitünően teleltek. A buja levelek elfagytak, összeestek, de ez minden évben be is következik, a torzsákon azonban csak alig észrevehetően mutatkozik némi kis fagyottság, melyet a vetések, erős gyökérzetük mellett hamarosan ki fognak heverni. Az említettek alapján ezidősze- rint az őszi vetések a legszebb term éseredményre jogosithatnak. A hosszú ősz következtében a gazdák a földek legnagyobb részét felszántották, úgy, hogy a tavasz folyamán a tavasziak a legbeére- dettebb ágyakba kerülhetnek. A tavasziak vetési munkálatai vár- megyeszerte már meg is indultak( a tavaszi búza vetése befeteződött, az árpa vetése megkezdődött. Az állatok egészségi viszonyai nagy általánosságban jók, takarmánynak a gazdák mindenütt fölöslegében vannak, s talán épen a múlt esztendő bő takarmány- termése az oka annak, hogy sem a birtokosságok, sem a legelőtársulatok a közös legelők feljavítása érdekében —- a kisérletképen elszórt műtrágyát kivéve — mit sem tesznek. A sok tüske, csipke- és galagonyabokor mindenütt érintetlenül áll a legelőkön. A jövő állattenyésztése érdekében — épen fentiek miatt — a gazdasági felügyelőség a legelőket hatékonyabb ellenőrzés alá fogja venni. A gazdasági munkásviszonyok elszomorító képet mutatnak. A vármegye leginkább mezőgazdasággal foglalkozó munkásai a tavalyi rossz aratás következtében oly szegényen mentek neki a télnek, hogy áttele- lésük csupán a legnagyobb nélkülözéssel történhetett meg. Napszám a tél folyamán szórványosan akadt ugyan, de a napszámbérek (férfi 16.000 K) oly alacsonyak voltak, hogy a napszámos kenyérszükségletét is alig fedezte. Ezidő- szerint — néhány Bodrogmenti bányász népségtől eltekintve — a lakosság még sem elégedetlenkedik s reménykedve, bizakodva néz a jövő — a jobb aratás — elé. Zimplérermep tavaszi rendes közgyűlése Sátoraljaújhely, márc 30. E{gr3T®ßs szám áuxa. IC fillér
