Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-03-16 / 20. szám
2. oldal ZEMPLÉN S27. máicius 16. Taktaközi Belvizlevezető Társulatnál, valamint a Ronyva—Bod- rogvidéki Ármentesitő és Belviz- szabályozó Társulatnál a miniszteri megbízotti teendők ellátásával Hegedűs Kálmán műszaki tanácsost, a miskolci kultúrmérnöki hivatal vezetőjét bízta meg. Február hó folyamán beérkezett 341 útlevél iránti kérelem, melyre kiállíttatott 10 az Egyesült Államokba, 70 Kanadába, 87 más államokba szóló útlevél. Itt említjük meg, hogy a köz- igazgatási bizottság a félévi jelentés során felterjesztést intézett a belügyminiszterhez a kanadai kivándorlás beszüntetése iránt, figyelemmel arra az óriási vérveszteségre, mellyel a vármegyénkben is valósággal népmozgalomnak tekinthető kanadai kivándorlás jár. A vetések általánosságban szépek s a közeli nedves időjárás további előnyös fejlődésüket Ígéri. A megyében végrehajtott gyors és erélyes intézkedések elejét vették a náthaláz járványnak s a járvány megszűntnek tekinthető. A jelentés tudomásul vétele után az alispánnak az Északkeleti Fel- , vidékről — Csehszlovákiából Sátoraljaújhely — Miskolc — Budapesten át Bécs felé utazó közönség részére a jelenleginél olcsóbb me- netdij megállapítására s Nove- Mestó állomástól Bécsig a magyar vonalon közvetlen kocsi forgalomba helyezésére vonatkozó előterjesztésével foglalkozott a bizottság s méltányolva Sátoraljaújhely, a Tokajhegyalja s a magyarországi idegenforgalom súlyos helyzetét — elhatározta, hogy az előterjesztés értelmében felterjesztést intéz a kereskedelemügyi miniszterhez, átirattal megkeresi a Máv. Igazgatóságát s magáévá teszi a vármegye főispánjának e tárgyban a kereskedelemügyi miniszterhez már megtett előterjesztését. nyiczki átlátta a háziak hidegségét, megvetését, amelyet Inkeyvel éreztetni nem vonakodtak, ő is el- hidegült és a már jól beborozott Szunyogh és Básthy csapkodásaira, „hogy lehet olyan birtokos magyar ember, aki hazája ellen fegyvert fog stb.“ ő is aki szokása szerint jól be volt borozva — németül kontrázott. Inkey természetesen alig nyúlt valami étel vagy italhoz és amikor már átlátta, hogy ezek szóbeli bántalma túlmegy a magyar vendégszeretet határán, sőt a szándékos sértegetésbe csap át, felállott és igy szólt diozzájok : — Uraim! a magyar vendég- szeretettől ezt nem vártam, mert önöknek itt e percben csak a vendéget és nem az ellenség katonáját kell én bennem látni Ha bűnös vagyok, ítélni fog felettem illetékes bíróságom és engedjék meg kijelentenem, hogy önök akik ily erős férfi Jétökre akkor, amikor hazájuk veszedelemben forog, nem sietnek annak védelmére fegyvert fogni, nincsenek jog/sitva nekem szemrehányást tenni, sértegetni, mert engem nem csatában, hanem az orvos szobájában, félig levetkőzve, tehát nem karddal kezembe ejtettek foglyul (Folyt, köv.) Sátoraljaújhely szabadság-ünnepe | Határszéli városunk közönsége j a nagy nap jelentőségéhez méltóan s a kegyelettel őrzött hagyományok el nem homáiyositható szellemében ünnepelte ez évben is a márciusi nagy nap emlékezetét. Délelőtt a nemzeti hadsereg itteni zászlóalja, hatóságok és hivatalok személyzete a tanulóifjúsággal együtt ünnepi istentiszteleteken vettek részt. Az istentiszteletek után a tanulóifjúság az intézetekben tartott iskolai ünnepélyeken áldozott a nap emlékezetének, a közönség pedig az egymást felváltó, szinte sorozatosnak mondható társadalmi ünnepségeken sereglett össze. Impozáns ünnepélyt rendezett délután a Városi Színházban a helybeli honvédzászlóalj, melyen társadalmunk kitűnőségei Széli József főispánnal, Bernáth Aladár alispánnal és dr. Orbán Kálmán polgármesterrel élükön kivétel nélkül részt vettek. Az ünnepély műsora nemzeti hadseregünk hazafias szellemének egpregnánsabb kifejezője volt s 1 az egyes programszámok előadói maradék nélkül tolmácsolták azokat az érzéseket, melyek a haza fias magyar társadalmat, polgárt és katonát ma egyaránt áthatnak. A Mansz műsoros délutánján olyan tömege vett részt a közönségnek, hogy befogadására nagyon szűknek bizonyult a rom. kát. Kör nagyterme. Az előadás bővelkedett szebbnél-szebb számokban s kifejezésre juttatta mindazt, ami a Mansz lelkes táborát céljaiban, eszményeiben és lelkiségében ősz szekovácsolta. Az Ipartestületnek a Mozdony- vezetők Körével együttesen a Kossuth szobor előtt rendezett ünnepsége a Dalárda hazafias énekszámaiban s dr. Meczner Tibor ünnepi beszédében lelt bensőséges tartalmat. Este a Városi Színházban a társulat ünnepi előadása fejezte be az ünnepségek sorozatát, A társulatnak jutott valamennyi között a legfizomorubb rész, mert a nívós programra s az Aranyember előadására már alig jutott közönség. 9 legújabb gyfimölcs- bertészeti mozgalomhoz Örömmel olvastuk a „Zemplén“ március 6-iki számában Mizsák József dr, lelkes felhívását a zátonyra jutott gyümölcskultúra ügyének felkarolása érdekében. Közel fél százada annak, hogy Zemplén vármegyében jóformán semmi nem történt annak az országosan elhanyagolt termelésnek az érdekében, nem azért, mintha nem akadtak volna kezdeményezők, de valamennyien csak a frázisokig jutottak el. Csak a Darányi- Mezőssy korban történt némi kivétel s mintha a két miniszter lel kés munkája ösztönözte volna azokat akik az aluszékony vidéki életben munkakészségűket már már elvesztették. Gazdatársadalmi intézményünk nem vette komolyan a gyümölcs kertészetet. Ami az egyesek kertészkedését illeti, arról se sokat mondhatunk. Telepítettek ugyan amint hallottuk, néhány nagyon szép gyümölcsöst, de az a cél, hogy a nép, a falusi lakosság kedvelje meg a kertészkedést nemcsak, hogy megvalósítatlan maradt, de komoly lépés sem történt feléje. Bizalommal fogadtuk pár évvel ezelőtt a vármegye lelkes tanító • karának azt a valóban nemes elhatározásét, amellyel a kertészet bajnokai sorába állott. A falusi értelmiség tehet a legtöbbet népünk megcsökönyösödöít indolenciájának megtörésében s tudjuk, hogy nyugaton a kertészkedésben előhaladt nemzeteknél a kultúra úttörői közt a falusi lel készek, tanítók, jegyzők vették ki az oroszlánrészt. Igaz, hogy ott uralkodó hercegek is buzgólkod- tak s abban a korban is kifogástalan közigazgatás támogatta a kezdeményezést, sikeresitette a kitartást, amivel biztosította is a páratlan sikert. Nálunk a gyümölcskultúra még a magyar szalmalángot sem érhette meg. Pedig közel száz esztendeje már annak, hogy a tagositási törvény minden község határában csemetekertet hasit- tatott ki, de nem volt, aki azt a zátonyra jutott törvényt tengővé I tette volna. Vármegyénkben is volt | már szabályrendelet untig elég, de ! hát egyébb aztán nem is volt, már j pedig a legbölcsebb törvény vagy j rendelet, ha mozgásra és energikus tevékenységre nem képes serken teni olyan, mint a záptojásra ülte tett kotlós, amely nem költhet elevent. Annak a legújabb szabályrendeletnek, amelyről a Mizsák József j talpraesett cikkében szó van, két i alapgondolata igér sikert. Egyik i az, hogy jó kezekre bízza a fon- I tos ügyet, a másik, hogy a köz- I ! ségeket is munkába állítja, ami- j i dőn az arra alkalmas határrésze- j : két (legelő, pázsit, utca, vásártér i szegéiye -stb.) befásittatni rendeli, j i Mert az az elsőrendű követelmény, j í hogy a nép minél előbb lássa a j kultúrát, habár kezdetleges álla- : pótban is. Csak mentül kevesebb biztatás és mentül több tett. Ha I az elemi iskolás gyermek látja azt, hogy a ribizli csemete, amit i vele a tanítója az ő útmutatása mellett elültettetett, a jövő esztendőre már beszámol a skarlátpiros bogyóju füríöcskéivel, lehetetlenség, hogy kedvet ne kapjon a tovább haladásra, mert az a kis haszon, amibe már a maga verítékét látja jutalmazva, rábeszélőbb minden elmélkedésnél. És ha azt elérhetjük hogy lassanként a farkasalmát és papsajtot termő falusi kertek bármi szerény hasznot nyújtsanak, már megkedveltettük a gyermekkel a hasznos cserje ültetését, amit majd követni fog rövidesen a gyümölcsfa ültetés is. Egy elemi iskolai generáció már észrevehető nyomot fog maga után hagyni s a többi aztán a kitartás dolga, hogy a boldogtalan és szerfelett kártékony csökönyös lustaság végképen eltávolíttassák. A községek megnyerése a gyümölcskertészetnek fontosság tekintetében vetekedik az elsővel. Az akció komolyságának a jele, amely okvetlenül hatással leend népünk bűnös nyegleségére, ha majd látja, hogy a falu eleje megbecsüli s másokkal is megbecsülteti a csemetét, szigorúan kezeli a mezőrendészetet. Amit a francia, belga, német községi elöljáróságok végbe tudtak vinni ezelőtt közel kéiszáz esztendővel, azt a mieinktől is re mélhetjük ma, amikor már bőséges alkalmunk van látni, hogy az ő igyekezeíüket már gazdag siker koronázta, mig a honi nemtörődömség és lustaság a szégyenletes elmaradottsággal számol be Biztató a riagymiháiyi iskola egyik kiváló mesterének a neki méltó helyre történt állítása Kevesen tudják ma inár, hogy Nagy- mihály volt anno Maíhiász József úgy az ampelológiai, mint pomo- logiai szempontból egyike az ország nevezetes helyeinek s azt a mestert váltotta fel Kneiszel Emil, akit nemcsak a ritka elméleti szaktudás, de gazdag gyakorlat is képesítenek arra, hogy a vármegye ezen nagy horderejű akcióját sikeresitse. Kossuth János. HZ EGÉSZSÉG TtTüfl: A JAPÁN GOMBA! Keleten és nyugaton évtizedek óta bevált háziszer. Soványitó, elhá- J&sodásnál, fájdalomcsillapító és oszlató hatású reumánál, kössvénynál, vértódulásnál, érelmeszesedésnél, vérszegénységnél Tenyészti és szállítja 1 50 fill, utánvét mellett, 3 doboz vételnél bérmentve használati utasítással RABÓ SÁNDOR okleveles gyógyszerész gyógyárukereskedö. Budapest, VII. Erzsébet-körút 37. — Herczeg üatica divatszalon. Eredeti Párisi tavaszi és nyári modelljei megérkeztek. — Budapest, Petőfi Sándor ucca 9 (tolt Koronaherceg ucca 9.) Telefon 104-49 A világhírű eredeti angol ghe Champion kerékpárokat havi 20-30 pengős részletre. Kerékpáralkatrészeket nagybani gyári árban. Árjegyzék 500 képpel ingyen. Külső gumi 6 80. belső 210-től feljebb. Iiácg: Jakab és Fia kerékpár és guminagykereskedők, Budadest. Vili. kér. József- körut 41. szám.
