Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-02-20 / 13. szám
C tvennyolcadik évfolyam. 13. s?á.tu. Sátoraljaújhely, 1927. február 20 Hegjeleuik betonként! kétszer iserdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljanjbely (Vármegyohá* núvar) I Előfizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: I "" négyzetcentiméterenként. Nyilttér soronként 16 fillér POLITIKAI HÍRLAP emssmsmmmosassa aam» Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. f iám FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon: M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában Hitzek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. 9 badikülcsöcfib saloriziiciflio A valorizáció kérdésében nagyjelentőségű nyilatkozatot tett gióf Bethlen István mi niszterelnök a képviselőház pénzügyi bizottsága előtt, mely tiszta világításba helyezi ezt a kérdést az utóbbi időben felmerült kombinációkkal és híresztelésekkel szemben. Határozottan és minden kételyt kizárólag kijelentette a miniszterelnök, hogy a hadikölcsö- nök valorizációjáról szó sem lehet. Ez olyan súlyos meg- terheltetést jeleniene az állam- kincstárnak, amilyet a mai viszonyok között egyáltalában nem biY meg. Szeretné, ha törvényt hoznának, amely ki mondja, hogy az állam a mai viszonyok között a valorizációba nem mehet bele. Németország bizonyos politikai pártokra való tekintettel kénytelen volt aránylag magas valorizációba belemenni s ez a vállalkozás még e nagy és gazdag ország pénzügyi helyzetére is majdnem elviselhetetlen súlyossággal nehe zedik. Elismeri a miniszter- elnök, hogy bizonyos ősjegyzők önhibájukon kívül, sőt részben hazafiságuk folytán súlyos anyagi helyzetbe ke rüitek a hadikölcsönök jegyzése miatt, ezeknek a megsegítésére azt a módot állapi tóttá meg a kormány, hogy a népjóléti tárcában gondoskodott fedezetről egyes, valóban rászoruló károsultak megsegítésére. Ilyenformán pénz ügyi kérdés helyett népjólétivé vált a valorizáció, mint esetenkénti megsegítés, illetve támogatás. Hiszen magunk is helyesnek és szükségesnek tartjuk a hadikölcsön valorizációját, mint a magyar államkincstár erkölcsi obligóját. De hozzátesszük, hogy ebben a kérdésben mégis legfontosabb szempont az, hogy mit írnak elő a pénzügyi lehetőségek. Az általános valorizációval akkora kiszámíthatatlan terhet vállalna magára a magyar kormány, amely nemcsak megbuktatná a szanálás eredményeit, de visszasüllyesztené az országot abba a kétséges és bizonytalan gazdasági helyzetbe, amelyből alighogy ki- evickéltünk. A magyar állam csakugyan erkölcsi obligót vállalt, de ennek a hajdani erős, obli- góinak helyt állani tudó magyar államnak ma csak egy- harmada maradt meg. Honnan vegye tehát a képességet az obligó beváltására. Akik a hadikölcsönök kibocsátásakor kötelezettséget vállaltak, azoknak szemei előtt a Nagymagyarország lebegett, mely vesztett háború esetén is nehezen bár, de helyt tudott volna állani obligójának. De hogy Magyarországnak kétharmadát elragadják, hogy egy ezer éves állami testet fontszámra kimérjenek, ezt az elképzelhetetlen lehetőséget senki se láthatta előre és egyetlen pénzügyi zseni sem kalkulálhatta ki. Az erkölcsi obligó alól tehát vis maxima következtében mentesítve van a mai nemzedék, legalább is a jelenlegi kormányzat, mely kész helyzetet örökölt és a már már összeomlott nemzeti épületet az utolsó pillanatban mentette meg a teljes össze- düléstől. Végeredményben, a károsultakkal való minden együttérzésünk mellett is, ki kell mondanunk, hogy nekünk Magyarország életképes fejlődése áll mindig a szemünk előtt, hogy egy pár ezer ember és egy nemzedék erősen ráfizet a korra és a viszo- szonyokra, melyek közt élni kénytelen, kevésbbé fontos, mint a nemzeti lét veszélyeinek elkerülése. Megvagyunk győződve, hogy a miniszter- elnök, ha módját látná, vállalná a valorizációt, de ha már ezt semmi körülmények között nem teheti, aminthogy a jelenlegi pénzügyi viszonyaink között nem teheti, helyesebb és férfiasabb, ha burkolt reményterjesztések helyett, nyíltan megmondja a valót. A helyi gazdálkodás ellenőrzése az autonómia érdeke is Irta: Lukács Ödön min. tan. Az autonómia érdeke, hogy a , hibás gazdálkodásnak a felügyelő j hatóság gátat vessen. A rossz \ gazdálkodás folytatása mellett az adóalany ereje kimerül s elfordul az autonómiától. Az autonom gazdálkodása érdekében áll tehát, hogy objektiv tényező a rendes gazdálkodás útjára visszaterelje s ezáltal jövő feladatkörének betöltésére megerősítse és képessé tegye. Minthogy pedig a ma érvényben lévő jogszabályok erre megfelelő módot nem nyújtanak, mert ezeknek alapján föképen csak az önkormányzati gazdálkodás utólagos felülvizsgálatára lehet szorítkozni, ellenben a bajok elhárításához szükséges praeventlv rendelkezések gyakorlatban meg nem tehetők, ennélfogva gondoskodni kellett a kormánynak arról, hogy az ország gazdasági talpraállitása érdekében, az önkormányzati gazdálkodás terén mutatkozó bajoknak praeveniálhasson s az e végből szükséges rendelkezéseket kiadhassa. Kétségtelen, hogy a javaslat az önkormányzati testületek gazdálkodási jogát erős korlátozásnak veti alá. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a korlátozást legfeljebb 1929. év végéig terjedő hatállyal átmeneti, ideiglenes intézkedésnek tervezi, arra az időre, amíg az önkormányzati testületek háztartási joga végleges szabályozást nyer. A javasolt intézkedések ideiglenes jellege is biztosítékot nyújt arra, hogy a kormánynak nem célja az autonómia elnyomása. Hilsoc psrális pályázat érkezett a sároshoz a Vörös Ökör építkezésre: 27 részaj inlat. Tagnap délelőtt 11 órakor járt le a város által közzétett versenytárgyalási hirdetmény szerint a Vörös Ökör telkén tervbevett építkezésre beadandó pályázatok határideje s déli 12 órakor már fel is bontották a beérkezett ajánlatokat. Az építkezésre kilenc pályázó adott be generális ajánlatot. A következők: 1. Fehér és Dánoscég 909.000 P 2. Dr. Méhes E. 917.000 „ 3 Atlasz rt. 941.000 „ 4. Uhrini, Kovács Kocsárd-Miskolc948 000 „ 5. Rella N. és tsa 950 000 „ 6 Berkes J Bpest 994.000 , 7. Rezidencia rt. 1054.000 „ I 8. GajdoczkyD és L Gyöngyös 1203 000 „ j 9. Cyklop rt. 1280.000 „ ; Beérkezett ezeken kívül 27 részajánlat. A városnál bizonyos meg- lepetést keltetlek a beérkezett 1 ajánlatok, mert még a legol- | esőbb is drágább az építkezésre előirányzott és rendelkezésre álló összegnél. Gruber Károly műszaki tanácsos épen azért a fővárosba utazott Tőry és Pogány műépítészekhez, ahol fontolóra veszik, hogy miként lehetne módosításokkal az építkezést olcsóbbá tenni. A mérnöki ügyosztály a módosítások után fogja az ajánlatokat kellő előkészítés után a bizottságok s a döntésre hivatott képviselőtestület elé terjeszteni. M. T. I. hivatalos árfolyamai 1927 február 19-én. * Zürichi zárlat: Budapest 90 90, Newyork 5197/«, London 25.22, Milánó 22 75, j Paris 20.37 Bécs 73.17-5, Prága 15.40 5, Berlin 123.20, Bukarest 3.10, Belgrád 9.13 '/a, Varsó 58 05, Brüsszel 72.30. szám ára IQ fillér
