Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-02-13 / 11. szám
^tvennyolcadik évfolyam. 11. szám. Sá’oraliauihelv, 1927. február 13 I KcffjaUnlk httaakémt kétssar isaráéjt és fxombat«* i Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljanjhely (Virmegyehás udvar) I Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. 'ram Zemplén I POLITIKAI HÍRLAP |g Előfizetési ár: 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 16 fillér FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy Istenben hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország teltamadasában, Amen. Első az igazság Pesthy Pál igazságügyminiszter, — aki Ángyán Béla sajtófőnöknek igazságügyi államtitkárrá történt kinevezésével kapcsolatban csak a minap kapott újabb munkatársat, — volt az első, aki tárcája kebelébe tartozó két olyan törvényjavaslatot fogadtatott el az országgyűléssel, amelyekre valóban igen nagy szükség volt. A háború alatt és az azt követő időkben sok olyan peres ügy került ugyanis a bíróság elé, amelyek nem tartoznak a bűnügyek kategóriájába, de nyolc millió ember anyagi érdekeire olyan erős kihatással vannak, hogy a köz elleni cselekedet volna, ha ezeknek a pereknek lefolytatása nem történne’meg oly gyors ütemben, hogy abból anyagi hátlány ne származzék. Sajnos, a szanálási akció, dacára annak, hogy az ilyen peres ügyek évről-évre szaporodtak s az 1926 ik esz tendóben a polgári perek ík- tatmányai elérték a kétmillió kilencszázezer ügydarabot, nem kímélte magasabb szempontok figyelembevételével a bírói kar létszámát sem s igy előállott az a helyzet, hogy ezen a téren törvényileg kellett az intézkedések gyorsításáról gondoskodni. Ezek a perek, mint amilyen kategóriába tartoznak a követelések, tartozások, válóperek, telekkönyvi ügyletek, örökösödési eljárás, a csőd, a kényszeregyezségek, a valorizáció és a holtányilvánitás, oly rettenetes munkatöbblettel látták el az amúgy is lecsökkenteti létszámmal dolgozó bíróságot, hogy az, a szinte leküzdheteilennek látszó nehézségek súlya alatt csaknem összeroppant. Nagyon helyesen cselekedett Pesthy Pál igazságügyminiszter, hogy a bajon segítendő, nem úgy keresett kivezető utakat, hogy meglévő bírói szervezetünket, amelyik az ősi magyar jog fényes hagyományain épült fel, lerombolja, hanem okos törvénnyel a bírói kart teher mentesitetle annak a munkának elvégzése alól, amelyik ugyan a judikaturába tartozik, de biró nélkül is igazságos megoldást találhat. Csak elismerés hangján emlékezhetünk meg az uj törvényhozásról is, amelyiknek első ténykedése az lett, hogy az igazságügyi tárca kebelébe tartozó két javaslatot emelt elsőnek törvényerőre, szinte szimbólumaként annak, hogy az állami életnek s benne a társadalmi rendnek az egyének boldogulásával, elsősorban az igaz- ságszolgátatást kell az őt megillető piedesztálra emelnie. Ez a két aktuális törvény- javaslat, hogy mennyire közérdeket szolgál és mily gondos miniszteriális előkészítés előzte meg plénurn elé kerülését, bizonyítja az az örvendetes tény, hogy egyetlen ülés elegendő volt arra, hogy úgy általánosan, mint részleteiben megtárgyalva, törvényerőre emelkedhessék. Az országgyűlésnek ez a két első törvénye gyakorlatba jutva, hivatva lesz az igazságügyi nehézségeket eloszlatni. Reméljük, hogy nemcsak a munkával agyonterhelt birói kar, de az egész ország társadalma, amelyik a változott idők folytán akarva, nem akarva, kénytelen ügyeivel az igazságszolgáltatáshoz fordulni, megelégedéssel értesül arról, hogy a jövőben ügyeit sokkal rövidebb idő alatt tudja dűlőre vinni. Városi közgyűlés Orbán Kálmán dr. polgármester Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestületének tagjait február hó 14-én d. u. 4 órakor tartandó rendes képviselőtestületi közgyűlésre összehívta. A közgyűlés tárgyai: 1. Belügyminiszteri leirat a Magyar Olasz Bank Rt.-tól felvenni szándékolt 150.000 dollár kölcsönre vonatkozólag 2. Kereskedelemügyi miniszteri leirat a sátoraljaújhelyi posta- és távirda hivatal részére szükséges ingatlan megvásárlására vonatkozólag. 3. Sátoraljaújhely r. t. város háztartásának és alapjainak 1927. évi költségelőirányzata. 4. A „Vörös Ökör“ építkezésénél eljáró építkezési bizottság megválasztása és a bizottság hatáskörének megállapítása. 5. A „Vörös Ökör“ épület bérlőinek kiköltözködéséről és elhelyezésével járó költségekhez való hozzájárulásra vonatkozó előterjesztés. 6. A „Vörös Ökör“ építkezési, tervezési és művezetési munkáira Töry és Pogány műépítészekkel kötött szerződés bemutatása. 7. Az államépitészeti hivatal részére szükséges telek felajánlására vonatkozó javaslat. 8. A szinügyi; bizottság előterjesztése Gulyás Menyhért színigazgatónak anyagi támogatása iránt. 9. Fuchs Jenő sátoraljaújhelyi lakossal kötött haszonbérleti szerződés bemutatása. 10. A helyhatósági bizonyítványok kiállítási dijainak pengő értékben való megállapitása. 11. A törvényhatósági bizottság határozata a sátoraljaújhelyi ref. egyházzal kántor lakás épitése helyett 100,000.000 korona fizetésére létrejött megállapodás tárgyában. 12. Ugyanaz a sátoraljaújhelyi Önkéntes Tűzoltó Testület segélyezése tárgyában. 13. Ugyanaz az Anya és Csecsemővédelem támogatása tárgyában. 14 Ugyanaz a községi választó kerületek beosztása tárgyában. 15. A házi- és gyámpénztár váratlan vizsgálatáról felvett jegyzőkönyvek bemutatása. 16. Illetőségi ügyek. A közgyűlés napjáig beérkező és a közgyűlés által elintézendő ügyek. Ismertető előadősolt Kanadáról Zágonyi Sámuel ny alezredes bat előadást tart Zemplénben a kanadai viszonyokról. A kanadai kérdés legalaposabb ismerője, Zágonyi Sámuel ny. alezredes országos propaganda kőrútján, — melyen gazdag tapasztalatai alapján a kanadai Eldorá- dóról rántja le a leplet s a maga mezítelenségében mutatja be azt a borzasztó helyzetet, melyben kivándorolt magyar véreink sínylődnek — március 17, 18. és 19. napjain vármegyénkben fog hat előadást tartani. A legutóbbi alispáni jelentésnek megdöbbentő adata szerint a múlt év folyamán csonka Zemplénvár- megyéből 388 ép, erős, egészséges, legjava munkaerejében levő magyar vándorolt ki Kanadába s vette vállára azt a rettenetes keresztet, amit az idegenben való élet, a sorvasztó és céltalan küzdelem jelent. Rettenetes az a vérveszteség, melyet vármegyénknek okoz a kanadai kivándorlás s a legcéltudatosabb, legelhihetőbb propagandára van szükség, hogy a kanadai földügynökök embercsempészetének végre-valahára gátat vethessünk. A kanadai kivándorlás elleni propaganda csak akkor lehet eredményes, hogyha a hazug illúziókban tévelygő, szines álmoktól elhódított magyar népünk olyan egyéntől nyeri a közvetlen felvilágosítást, aki átélte a kivándorlás minden gyötrelmét s a kanadai rózsás állapotok szörnyűségeit. Ilyen alapos ismerője a kanadai kérdésnek Zágonyi Sámuel ny. alezredes, aki mint dolgozó munkás járta be széliében-hosszában Kanadát s gyűjtötte azokat a rettenetes tapasztalatait, melyek ismertető előadásainak tartalmát képezik. „Szálló falevele vagyok — írja Zágonyi alezredes — a történelmi Nagymagyarország több mint ezer éves tölgyének, vándorkatonája az önhibáján kívül megcsonkított, összetörött, természetes határaitól megfosztott Csonkamagyarország- nak.“ Ez a Kanadát hihetetlen önmegtagadással és határtalan energiával bejárt lelkes magyar vállalkozott sszáasa. sursa lO fillér
