Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-02-09 / 10. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1927. febrrmár 9. Változásah az uj nyári vasúti mmtrendben A miskolci Kereskedelmi és Iparkamarának a jelenlegi vasúti menetrend megjavítására irányuló előterjesztésére a Máv. Igazgatósága most értesítette a Kamarát, hogy az előterjesztett kívánságokat a lehetőségig figyelembe vette s egyes viszonylatokban lényegesen megjavította a vonatok menetrendjét és menettartamát a legközelebb kiadandó nyári menetrendben. A Budapestről jelenleg 17 óra 5 perckor induló és Miskolcra 20 óra 40 perckor érkező 406 sz. gyorsvonattól Hidasnémeti felé csatlakozás fog létesittetni, ameny- nyiben a Miskolcról jelenleg 13 óra 30 perckor Hidasnémeti ;felé induló 1.588 sz. vonat az ut menetrendben a 406 sz. gyorsvonat beérkezése után fog indulni. A kamarai kerület érdekeltségének számos egyéb kívánsága is teljesülni fog, igy Füzesabony— Eger között a vonatok menettartama megrövidül, amennyiben a teherforgalom a személyszállítástól lehetőleg el fog különittetni. Eger bői a jelenleg 14 óra 30 perckor induló vonat február 1-től 13 óra t 30 perckor indul, amely vonatnak egy órával korábbi időpontban való indulásával az érdekeltség régi óhaja nyer kielégítést. Á miskolc-sátoraljaújhelyi vonalon Sátoraljaújhelyből a jelenleg 6 óra 50 perckor induló 137 sz. vonat Miskolcig fog közlekedni, ahová 9 óra 47 perckor fog érkezni. Csatlakozása lesz a Miskolcra jelenleg 17 óra 22 perckor érkező 404 sz. gyorsvonatnak Szerencs, illetve Sátoraljaújhely felé is, amennyiben a Miskolcról je- | lenleg 16 óra 41 perckor induló j 412 sz. személyvonat Miskolcon j befogja várni a gyorsvonatot. A Szerencs—Hidasnémeti vona í Ion egy uj személyszállító teher- vonatpár beállításával a forgalom tetemesen javulni fog. Füzesabonyban az 5.520 sz motorvonattal érkező tiszafürediek folyó évi május hó 15-étőI a ko rábbra fektetett 1.502 sz. gyorsvonattal Miskolcra már 11 óra 10 perckor megérkezhetnek. Megrövidül a miskolc—torna- nádaskai vonalon közlekedő személyszállító vonatok menettartama is és az összes vonatok Bódva- vendégi állomásig, illetve onnan fognak közlekedni. Úgyszintén lényegesen megjavul a Miskolc—Mezőcsát viszonylatban közlekedő vonatok menetideje. A Miskolc—Hidasnémeti vonalon folyó évi május hó 15-től egy uj éjjeli személyvonatpár forgalomba helyezésével az érdekeltség jogos kívánsága teljesedik be amennyibena nyári idényben Pop- rádfelkáig, télen pedig Kassáig közvetlen szerelvénnyel fog közlekedni és átszállás nélkül Miskolcon csatlakozik a budapesti éj jeli vonatokhoz. A Miskolcról jelenleg 18 óra 30 perckor Hidasnémeti felé induló 1588. sz. személyszállító tehervonat menetideje lényegesen megrövidül és Felsőméra, továbbá Hernádvécse megállóhelyeken rendesen meg fog állani. A miskolc—bánréve - ózdi vonalon egy újabb gyorsított személyvonatpárt fog a Máv. igazgatósága forgalomba helyezni, amely Ózdról 6 óra 20 perckor indul és Miskolcon közvetlenül csatlakozik a 405. sz. gyorsvonathoz Budapest felé. Az ellenirányban csatla- I kozólag a 406. sz. gyorsvonattól Miskolcról indul 21 órakor és Ózdra 22 óra 44 perckor fog megérkezni. Hegyközségi közgyűlés Határozatképtelenség; miatt nem dönthetett a feloszlatásról. Legutóbbi számunkban ismertettük az Egységes Hegyközség vasárnapi közgyűlésének programját ; Palásthy Géza és társainak, az egységes hegyközség feloszlatására vonatkozó indítványát, melyhez hozzáfűztük, hogy a szőlősgazdák saját jól megfontolt érdeke is megkívánja, hogy a közgyűlésen teljes számmal jelenjenek meg. A közgyűlés fontos tárgyát azonban nem nagyon igyekeztek respektálni a szőlősgazdák, mert mindössze 90—100-an, az egységes hegyközségnek mintegy 17%-a, jelentek meg, tehát még annyian sem, ahányan a feloszlatást kérték- Természetesen igy a közgyűlés határozatképtelen volt, mert a mezőrendőri törvény 73. §-a értelmében fejszám és birtoktest szerint mindkettőnek 75% a kell ahhoz’ hogy a közgyűlés kimondhassa a feloszlatást, mely végsőfokon még miniszteri jóváhagyást igényel. A törvény nem kényszerit egységes hegyközség alakítására, de a már legalább 3 éve fennálló hegyközségeknél ezek szerint határoz s igy 1200 holdon gazdálkodó 590 szőlőbirtokos közül 900 hold össz- birtokkal biró 440 szőlősgazdának kellett volna megszavazni a hegyközség feloszlatását. Ennek a tömegnek az összehozása — mint az jelenleg történt — lehetetlen és ennyi embert a városháza tanácsterme nem is tud befogadni. A közgyűlésen szereplő indítványokat mérlegelve, valamint a hegyközség működését szem előtt tartva, meg kell állapítanunk, hogy a közönség nincs semmikép sem ellentétben a vezetőséggel, — de elégedetlen. Nincs ellentétben, mert előterjesztéseit mindenkor bizalommal megszavazza, de elégedetlel nek a hegyőrök munkájával; nem akarják, hogy a jövőben kivénült, nyomorék, tedd ide-tedd oda emberekkel őriztessék a szőlőket. Amikor a feloszlatási indítvány először felvetődött, még a régi hanyagságot, a halomra gyűlt munkát kellett az uj vezetőségnek elvégezni. Az egységes hegyközség költségvetés, helyes kivetés, zárszámadás nélkül dolgozott. Hatvanmilliós adósság volt az örök sége annak az elnöknek, aki a hegyközséget átvette. A polgár- mesternek a jogsegélyt meg kellett tagadni addig az időig, mig az uj elnök a zárszámadást be nem nyújtja. A kintlevőségek és adósságok miatt felkínálta a hegyközség az autonómiáját, kínálták az elnökséget fünek-fának, senkinek sem kellett. Dr. Orbán Kálmán polgármester újjászervezést kívánt minden vonalon és az ő energikus föllépésének meg is volt a kívánt hatása. Az elnökséget — engedve a közóhajnak — múlt év őszén dr Oláh István ny. törvényszéki elnök, az alelnökséget dr. Grosz Dezső ügyvéd vállalta. Ez időponttól kedzve a hegyközség ügye — bár lassan — mégis csak visz- sza tér a régi kerékvágásba. A hegyközség vezetősége az eddigi 8 hegyőrből ez év január 1-én 4 teljesen hasznavehetetlen embert elbocsátott és helyűket fiatalabb és megbízhatóbbakkal pótolta. A hegyközségi biró 3 éves szerződése május 1-én lejár s a hegyközség energikus és mozgékony erővel fogja betölteni e fontos pozíciót. A hegybírói állásra máris számos jelentkezést történt az ügyvezető alelnöknél, aki a hegyközség megbízásából az állásra pályázatot fog hirdetni. Az eddigi 8 hegyőr kisegítésére julius 1-től november 1-ig a hegyközség még 8 kisegítő hegyőrt alkalmaz. A hegyőrök naplókkal láttatnak el, hogy lehetővé váljék a vincellérek ellenőrzése is. Az egyik aláíró igy informált bennünket a helyzetről; — A szőlősgazdák egy része nem tudja megbocsátani a hegyközség régi hibáit és azt kívánja, hogy oszlattassék fel az egységes hegyközség. Való tény az, hogy történtek hibák a vezetésnél is, de az igazság az, hogy a pásztor kezén tűnt el a nyáj, gazdagabb volt a hegypásztor a gazdánál, a munkában azonban kivénhedtek voltak és ami erőt kifejtettek, azt külön bérért végezték s megengedték maguknak a napszámba járást. jogos a panasz. Fel kell cserélni a hegyőröket, ellenőrizni kell őket, legyen rend, vagy essen szét az az összekötő kapocs, mely egységessé teszi a hegyközséget. Ne vezesse a vezetőséget elnézés s járjon el a legnagyobb szigorúsággal a köz érdekében A hegyközség vezetőségének információja szerint az adminisztráció most már a legnagyobb rendben folyik, a kintlevőségek közigazgatásilag hajtatnak be és az uj hegyőrök megfelelő számú aláírást tudnak felmutatni ellenőrző könyveikben. A vezetőség nehéz munkát végez, de rendet teremt minden vonalon, — ha ebben a közönség is támogatja. Nagyon nehéz az átmeneti idő, de minden remény meg van, hogy helyes vezetéssel végét veti a hegyközség a régi, áldatlan állapotoknak. —t. 9z OIŰKE memoranduma a túlzott adózás ellen Tiltakoilk a pénzügyi hatóságok korlátlan bírságolási joga ellsn Abból az alkalomból, hogy az országgyűlés összeült és tevékenységének kezdetén adójavaslatokkal foglalkozik, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület terjedelmes memorandumban foglalta össze adórendszerünkkel kapcsolatos kívánságait A memorandum, amelyet Bodroghy József dr, az OMKE titkára készített, részletesen foglalkozik az adózók túlterhelésével és az a propoziciója, hogy a pénzügyminiszter az általános forgalmiadó fázisrendszerét haladéktalanul vezesse be. A pénzügymi niszter kifogása a fázísrendszer ellen az volt, hogy annak bevezetése az államháztartás bevételeit károsan -befolyásolja, Az a hatalmas feleslegkeret azonban, amely a pénzügyminiszternek ma rendelkezésére áll, módct ad egy — még a kincstár álláspontja szerint bevételcsökkenéssel járó fázisrendszer bevezetésére is. De ezenfelül módot adnak ezek a feleslegek arra, h gy a fázisrendszer bevezetése alkalmával az elsőrendű közszükségleti cikkek adóterhei csökkentessenek. Ezzel kapcsolatban kéri a memorandum a fényüzési forgalmiadónak kizárólag a fényűzést jelentő fogyasztásra t rténö alkalmazását, az egyenes adók kivetésénél a becslés teljes megszüntetését és a hitelt érdemlő könyvek alapul vételét, az adótúlfizetéseknél azoknak a kincstár által történő kamatoztatását, stb. A tárgyalás alatt levő adóle- szállitási törvényjavaslattal kapcsolatban tiltakozik a memorandum a pénzügyi hatóságok korlátlan bírságolási jogának a bevezetése ellen. Tiltakozik az ellen is, hogy a jövedelem és vagyonadó keretein belül kizárólag a kereskedelemre és az iparra léptessék életbe az adócsalási törvény intézkedéseit Az ellenőrzéssel járó vexaturák megszüntetésére, a fényüzési és forgalmi adóra vonatkozóan 1927 január 1-ig amnesztia megadását kéri. Végül rámutat az emlékirat arra, hogy az adóle- szállitási törvényjavaslatban a kereskedelem és az ipar semminemű adókönnyítést nem kap.
