Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-01-30 / 8. szám
Otvemiyolcadik «ffoäyam. 8. saám. Sátoraljaújhely, 1927. január 30 •grJsloalk hetankánt kótaaer ■»zártján 6» szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljanjhaiy ('Varmag'yeJi&z udvar) mmsaBEmmsssimsm. Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109, Eüám. MPI POLITIKAI HÍRLAP FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ Dr. MIZSÁK JÓZSEF Eldflsetéal Ar: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzeícenliméterenként. JíyUttór soronként 16 fillér Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy istenben hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiizek Magyarország feltámadásában, Ámen. Bethlen beszéde A miniszter elnök beszédével, amely az uj képviselőház politikai életét megnyitotta, már napok óta foglalkozik a sajtó. E hozzászólások túlnyomó részenek van egy közös jellemvonása : azt kutatja, ami nincs benne a miniszterelnök beszédében, ami viszont bent van, azt nem látja meg. A beszédnek több mint a fele gazdasági kérdéseket ölel fel. Idevágó a tartalma is, amidőn a földreformról, vagy a pénzügyi kérdésekről szói, de akkor is, amidőn a köz- igazgatás, a közegészség, a kultúra és a szociális kérdések tömegeit érinti. A gazda sági kérdések tárgyalásánál láthatóan átlengte Bethlen beszámolóját a jogos önérzet megelégedése. Orvos ő, aki a beteg üterét megvizsgálja, kötését megigazítja a lázas homlokon s rámutat az arcra, amely már kezdi visszanyerni természetes szinét, rámutat az ország éleínedveínek uj keringésére, a termelésnek uj, biztos alapokon való elhelyezkedésére. Öt év eredménye és története Bethlen beszéde. A politika gyorsan felejt s hajlandó ennek az öt esztendőnek a sikerét úgy venni ma, mint magától értetődőt. Pedig a dolog nem volt ilyen egyszerű. A háború óta elitéit gazdasági fejlődés már a nemzetek szövetségének és a népszövetségi kölcsönnek közbejötté előtt szakadatlan erőfeszítés képét mutatta. Ennek a modern hősi eposznak, amely egy egész nemzetet állított be a küzdelem terére, gazdasági téren több izgalmas jelenete és állomása volt. Óriási nyomás alatt folyt életünk Bethlen miniszterelnökségének kezdetén. E nyomást érezte az állam és az egyesek existenciája egyaránt. A külföldi kölcsön, amely a külföld bizalmának zsifipjét felnyitotta a mi javunkra, Bethlen elvitathatatlan érdeme nemcsak azért, mert elernyedt gazdasági életünk mozgási szabadsághoz és uj erőkifejtéshez jutott, hanem azért is, mert ezen a révén függesztették fel az úgynevezett zá- logjogokat, amelyek Magyar- ország összes javait és jövedelmi forrásait kiszolgáltatták az antant kénye-kedvének. Bethlen munkája hárította el, illetve odázta el a jobb a belátás idejére ezt a borzasztó fenyegetést és ezzel megindította az uj Magyarország fejlődését. Bethlen munkájának kezdete folytonos küzdelem volt a pénz elértéktelenedésével. A drágasági index 1923. januártól 1923. december vé géig 385-ról 7.915-re nőve kedett, 1924. decemberében pedig 23.466 al elérte a maximumot. Most visszapillantva láthatjuk, hogy egy valóságos pénzügyi termelési vitus-tánc- ban éltünk, a gazdasági lázrohamok sorozatában, amelyek felemésztettek nagy vagyonokat, épugy, mint szerény kis élettartalékot. Bethlen megakasztotta ezt a rohanást az örvény, felé, rendbe szedte a pénzt, közelebb vitt bennünket a pénznek és az árunak békebeli viszonylatához és ezzel lehetővé tette leg alább a megélhetésnek azt a minimumát, amiben most kezd már erőt gyűjteni az ország. Íme nagy vonalakban az, amit erre nézve Bethlen beszéde elsorol. Először is megtörtént a földreform végrehajtásának első és legnehezebb része. Most következik, hogy ezt az eredményt pénzügyileg konzerváljuk és maradandóvá tegyük. Ez is súlyos feladat de könnyebb azért, mert már összetett erőkre, vállvetett munkára vár a megoldása. Bethlen Ígéri, hogy a magyar földkérdésnek egy másik részéhez, a hitbizományok ügyéhez is hozzányúl a modern gazdasági csereforgalom szabadságának érvényesülése érdekében. Uj javakat hoz igy keringésbe, uj hitelalapot teremt, de természetesen itt sem úgy, hogy elengedné a gyeplőt, és áttérne a teljes feloldás és felbomlás folyamatára. Ennek örülhetne a spekuláció, amely sokszor ölti fel a túlzott demokratizmus álarcát, de szenvedhetnének emiatt a földhöz fűződő személyi, családi és nemzeti érdekek s Bethlen soha sem volt a végletek embere s reméljük, hogy itt is meg fogja találni az élet kívánságai és lehetőségei közötti kompromisszumot. Beszédének igen fontos alkotó része, hogy pénzügyi téren olyan szót mond ki, amit kormányoktól, pláne háború utáni és szanálással terhelt kormányoktól ritkán lehet hallani. Kijelenti, hogy nálunk rá kell térni az adók csökkentésére, még pedig az ország és az állam érdekében. A kölcsönösségnek, a közös érdeknek ez a felfogása mutatja, hogy Bethlen nem tekinti a dolgozó polgárt kizsákmányolási alapul és olyan teherviseiőképességgel számol inkább, amely a további termelést és a további adóalapot fqgja biztosítani. Az állam kimélni szándékozik az adózót, hogy annak szolgáltató képességét nagyobb biztossággal élvezhesse. Azt is meg- mondje Bethlen, hogy volta képen mit ért e szolgáltató képesség alatt: azt a biztos termelési eredményt, amely külföldi kereskedelmi mérle„Irtsátok ki szőlőiteket!“ günket javíthatja, pénzünk állandóságát biztosíthatja és ezzel útját egyengeti olyan további külföldi hiteleknek, amelyeknek olcsósága a termelés jövedelmezőségét elő tudja mozdítani. A bizalom biztosíthatja a további építő munkát, az épitő munka sikerét pedig a rendelkezésünkre álló termelési és forgalmi erők jobb kihasználása. Itt mutatott rá a le- csapolás, a terményértékesités, a raktározás kérdésének megoldására és a kartellek ártalmas kinövéseinek megfékezésére. Mindez egy-egy munkatér az orvoslás, a javitás, a munka szorgalmának fokozására és az eredmény megvé- delmezésére. Széchényi szerű uj elgondolás, uj országépités mozaik darabjai azok, amiket Bethlen beszéde felölelt. Így, darabokban, részletek. Összerakva ellenben a kormányzás tehet ségével, öntudatosságával és bátorságával: egy hatalmas kép, ami az ország jövőjének képe. Arra kell törekedni, hogy a kormány munkafeladatainak és munkaprogramjának mozaik darabjaiból egész képet, egész élő valóságot tudjon alkotni. A tervekből igy lesz élet és valóság, a mely az ország élete és valósága. Ezzel a felhívással fordul egyik helyi laptársunk névtelen cikkírója j aTokajhegyalja szőlőbirtokosaihoz. I írja pedig a kétségbeesett cikk- ! iró e felhívását abból az alkalom- ; ból, hogy „hát íme megjött a To- I kajhegyaljára a tizedik egyiptomi I csapás, reánk szakadt a nehéz : görög borok méltatlan konkuren- i ciája. És a Tokajhegyalja ezt mégis tétlenül nézi. Vájjon mire vár?“ Hozzá vagyunk szokva laptár- j sunk szertelenségeihez rapszódikus ; felbuzdulásához, ezúttal azonban j le keli intenünk s fel kell kérnünk a Tokajhegyalja szőlőbirtokosait, hogy ne ijedjenek meg, ne ragadjanak irtókapát és csákányt és ki ne irtsák valahogy tisztán a görög borok konkurenciája miatt szőlőiket, mert hisz nem olyan fekete az ördög, mint aminőnek festik és mert a görök borok nem oly ve szélyesek, főleg a Tokajhegyaljára nem oly veszélyesek, mint aminőnek a cikkíró azt látja. Nem veszélyes a görög bor konkurenciája egyszerűen azért, mert a görög bort a magyar ember gyemra nem veszi be, lévén az szesszel és cukorral erősen felvizezett valami. Ami pedig a boroknak házasításra való felhasználását illeti, az ellen védelmet nyújt bortörvényünk.^ Azt irja szinte vádként az arra hivatott faktorokkal szemben — a cikk írója, hogy „a Tokajhegyalja ezt mégis tétlenül nézi!“ ém 1,0 fillér
