Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)

1927-01-30 / 8. szám

Otvemiyolcadik «ffoäyam. 8. saám. Sátoraljaújhely, 1927. január 30 •grJsloalk hetankánt kótaaer ■»zártján 6» szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljanjhaiy ('Varmag'yeJi&z udvar) mmsaBEmmsssimsm. Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109, Eüám. MPI POLITIKAI HÍRLAP FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ Dr. MIZSÁK JÓZSEF Eldflsetéal Ar: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzeícenliméterenként. JíyUttór soronként 16 fillér Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy istenben hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiizek Magyarország feltámadásában, Ámen. Bethlen beszéde A miniszter elnök beszédé­vel, amely az uj képviselőház politikai életét megnyitotta, már napok óta foglalkozik a sajtó. E hozzászólások túl­nyomó részenek van egy közös jellemvonása : azt ku­tatja, ami nincs benne a mi­niszterelnök beszédében, ami viszont bent van, azt nem látja meg. A beszédnek több mint a fele gazdasági kérdéseket ölel fel. Idevágó a tartalma is, amidőn a földreformról, vagy a pénzügyi kérdésekről szói, de akkor is, amidőn a köz- igazgatás, a közegészség, a kultúra és a szociális kérdé­sek tömegeit érinti. A gazda sági kérdések tárgyalásánál láthatóan átlengte Bethlen be­számolóját a jogos önérzet megelégedése. Orvos ő, aki a beteg üterét megvizsgálja, kötését megigazítja a lázas homlokon s rámutat az arcra, amely már kezdi visszanyerni természetes szinét, rámutat az ország éleínedveínek uj ke­ringésére, a termelésnek uj, biztos alapokon való elhelyez­kedésére. Öt év eredménye és tör­ténete Bethlen beszéde. A politika gyorsan felejt s haj­landó ennek az öt esztendő­nek a sikerét úgy venni ma, mint magától értetődőt. Pe­dig a dolog nem volt ilyen egyszerű. A háború óta eli­téit gazdasági fejlődés már a nemzetek szövetségének és a népszövetségi kölcsönnek köz­bejötté előtt szakadatlan erő­feszítés képét mutatta. Ennek a modern hősi eposznak, amely egy egész nemzetet állított be a küzdelem terére, gazdasági téren több izgalmas jelenete és állomása volt. Óri­ási nyomás alatt folyt életünk Bethlen miniszterelnökségé­nek kezdetén. E nyomást érezte az állam és az egyesek existenciája egyaránt. A kül­földi kölcsön, amely a kül­föld bizalmának zsifipjét fel­nyitotta a mi javunkra, Beth­len elvitathatatlan érdeme nemcsak azért, mert elernyedt gazdasági életünk mozgási szabadsághoz és uj erőkifej­téshez jutott, hanem azért is, mert ezen a révén függesz­tették fel az úgynevezett zá- logjogokat, amelyek Magyar- ország összes javait és jöve­delmi forrásait kiszolgáltatták az antant kénye-kedvének. Bethlen munkája hárította el, illetve odázta el a jobb a be­látás idejére ezt a borzasztó fenyegetést és ezzel megindí­totta az uj Magyarország fej­lődését. Bethlen munkájának kezdete folytonos küzdelem volt a pénz elértéktelenedésé­vel. A drágasági index 1923. januártól 1923. december vé géig 385-ról 7.915-re nőve kedett, 1924. decemberében pedig 23.466 al elérte a maxi­mumot. Most visszapillantva láthatjuk, hogy egy valóságos pénzügyi termelési vitus-tánc- ban éltünk, a gazdasági láz­rohamok sorozatában, amelyek felemésztettek nagy vagyono­kat, épugy, mint szerény kis élettartalékot. Bethlen meg­akasztotta ezt a rohanást az örvény, felé, rendbe szedte a pénzt, közelebb vitt ben­nünket a pénznek és az áru­nak békebeli viszonylatához és ezzel lehetővé tette leg alább a megélhetésnek azt a minimumát, amiben most kezd már erőt gyűjteni az ország. Íme nagy vonalakban az, amit erre nézve Bethlen be­széde elsorol. Először is meg­történt a földreform végrehaj­tásának első és legnehezebb része. Most következik, hogy ezt az eredményt pénzügyileg konzerváljuk és maradandóvá tegyük. Ez is súlyos feladat de könnyebb azért, mert már összetett erőkre, vállvetett munkára vár a megoldása. Bethlen Ígéri, hogy a magyar földkérdésnek egy másik ré­széhez, a hitbizományok ügyé­hez is hozzányúl a modern gazdasági csereforgalom sza­badságának érvényesülése ér­dekében. Uj javakat hoz igy keringésbe, uj hitelalapot te­remt, de természetesen itt sem úgy, hogy elengedné a gyeplőt, és áttérne a teljes feloldás és felbomlás folya­matára. Ennek örülhetne a spekuláció, amely sokszor ölti fel a túlzott demokratiz­mus álarcát, de szenvedhet­nének emiatt a földhöz fű­ződő személyi, családi és nemzeti érdekek s Bethlen soha sem volt a végletek em­bere s reméljük, hogy itt is meg fogja találni az élet kí­vánságai és lehetőségei kö­zötti kompromisszumot. Beszédének igen fontos al­kotó része, hogy pénzügyi téren olyan szót mond ki, amit kormányoktól, pláne há­ború utáni és szanálással ter­helt kormányoktól ritkán lehet hallani. Kijelenti, hogy nálunk rá kell térni az adók csök­kentésére, még pedig az or­szág és az állam érdekében. A kölcsönösségnek, a közös érdeknek ez a felfogása mu­tatja, hogy Bethlen nem te­kinti a dolgozó polgárt ki­zsákmányolási alapul és olyan teherviseiőképességgel számol inkább, amely a további ter­melést és a további adóalapot fqgja biztosítani. Az állam kimélni szándékozik az adó­zót, hogy annak szolgáltató képességét nagyobb biztos­sággal élvezhesse. Azt is meg- mondje Bethlen, hogy volta képen mit ért e szolgáltató képesség alatt: azt a biztos termelési eredményt, amely külföldi kereskedelmi mérle­„Irtsátok ki szőlőiteket!“ günket javíthatja, pénzünk ál­landóságát biztosíthatja és ez­zel útját egyengeti olyan to­vábbi külföldi hiteleknek, amelyeknek olcsósága a ter­melés jövedelmezőségét elő tudja mozdítani. A bizalom biztosíthatja a további építő munkát, az épitő munka sikerét pedig a ren­delkezésünkre álló termelési és forgalmi erők jobb kihasz­nálása. Itt mutatott rá a le- csapolás, a terményértékesités, a raktározás kérdésének meg­oldására és a kartellek ártal­mas kinövéseinek megfékezé­sére. Mindez egy-egy munka­tér az orvoslás, a javitás, a munka szorgalmának fokozá­sára és az eredmény megvé- delmezésére. Széchényi szerű uj elgon­dolás, uj országépités mozaik darabjai azok, amiket Bethlen beszéde felölelt. Így, darabok­ban, részletek. Összerakva el­lenben a kormányzás tehet ségével, öntudatosságával és bátorságával: egy hatalmas kép, ami az ország jövőjének képe. Arra kell törekedni, hogy a kormány munkafel­adatainak és munkaprogram­jának mozaik darabjaiból egész képet, egész élő valóságot tudjon alkotni. A tervekből igy lesz élet és valóság, a mely az ország élete és va­lósága. Ezzel a felhívással fordul egyik helyi laptársunk névtelen cikkírója j aTokajhegyalja szőlőbirtokosaihoz. I írja pedig a kétségbeesett cikk- ! iró e felhívását abból az alkalom- ; ból, hogy „hát íme megjött a To- I kajhegyaljára a tizedik egyiptomi I csapás, reánk szakadt a nehéz : görög borok méltatlan konkuren- i ciája. És a Tokajhegyalja ezt mégis tétlenül nézi. Vájjon mire vár?“ Hozzá vagyunk szokva laptár- j sunk szertelenségeihez rapszódikus ; felbuzdulásához, ezúttal azonban j le keli intenünk s fel kell kérnünk a Tokajhegyalja szőlőbirtokosait, hogy ne ijedjenek meg, ne ragad­janak irtókapát és csákányt és ki ne irtsák valahogy tisztán a görög borok konkurenciája miatt szőlői­ket, mert hisz nem olyan fekete az ördög, mint aminőnek festik és mert a görök borok nem oly ve szélyesek, főleg a Tokajhegyaljára nem oly veszélyesek, mint aminő­nek a cikkíró azt látja. Nem ve­szélyes a görög bor konkurenciája egyszerűen azért, mert a görög bort a magyar ember gyemra nem veszi be, lévén az szesszel és cu­korral erősen felvizezett valami. Ami pedig a boroknak házasításra való felhasználását illeti, az ellen védelmet nyújt bortörvényünk.^ Azt irja szinte vádként az arra hivatott faktorokkal szemben — a cikk írója, hogy „a Tokajhegyalja ezt mégis tétlenül nézi!“ ém 1,0 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents