Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)

1927-01-23 / 6. szám

2. altfal ZEMPLÉN 1927. január 23. T NYUGAT INDIAI BAMAM BP.TELÉFON 982-85 pest megmagyarositásában, meny­nyire fellendítette a magyar fő­város színházi életét és milyen hatással volt a Nemzeti Színház fejlődésére is, melyet felmentett a népszínművek és más elsőrendű irodalmi színházra nézve terhes mű­fajok kultiválásának kényszere alól. Mennyire felvirágoztatta az általa felfedezett Blahánét és Tamássy József ragyogó tehetségének segít­ségével a magyar dalt, mennyire hozzászoktatta az akkor virág­korában levő operett meghonosí­tásával a szinházbajáráshoz a kö­zönségnek oly rétegeit is, amelyek eddig sohasem jártak színházba az fel van jegyezve a magyar színháztörténetnek lapjain, Szig­ligeti és Paulay Edén kívül senki sem nyúlt bele akkora hatással és eredménnyel a magyar szín­házi élet fejlődésébe, mint Rákosi Jenő. Most e nagyszerű drámaírói és szinháztervezői pálya 60-ik évfor dulóját készülnek megünnepelni. Budapesten. Hegedűs Lóránt el nöklete alatt bizottság alakult ez ünnep előkészítéséi, mely körébe vonja a magyar irodalmi, tudomá­nyos és közélet kitűnőségeit és oly ünnepet akar rendezni Rákosi Jenő tiszteletére, amely megkoro­názása lesz mindazoknak az ün­nepeknek, amelyekkel addig hosszú pályája folyamán a magyarság fel­kereste a publicisztika kivételesen hosszú élettel és fizologiai csoda­számba menő friss munkakedvvel és energiával megáldott pátriárká­ját. Az ünnep az eddigi tervek szerint arányokban megfogja kö­zelíteni a két év előtti Jókai cen­tenáriumot. Kiemelkedő része lesz Rákosi Jenő összes müveinek meg­jelenése 12 kötetben. Benne lesz­nek ebben a szép gyűjtemények­ben, melyet a Franklin-Társulat nagynevű elnöke iránti tiszteletből a legnagyobb gondossággal és szeretettel állít elő, a költő szín­müvei : Ida, Magdolna, Ezopus, Szerelem Iskolája, Krakkói Bará­tok, Tagma Királyné, István vezér, Endre és Johanna, egyetlen hatal­mas sikerű kísérlete a regény te­rén: A legnagyobb bolond, újságcikkeiből mindaz, ami túl­élte az alkalomszerüség pillanatát és örök beccsel világit bele a mo­dern Magyarország szellemi áram­lataiba. De lesz ennek a gyűjte­ménynek egy külön rendkívüli szenzációja is: Rákosi Jenő emlé­kezéseinek 3 kötete, amelyet e gyűjtemény céljaira irt és most itt bocsájt először nyilvánosságra. Példátlanul hosszú pályáján, mely az abszolutizmus kora után kezdődött, a kiegyezés utáni évek­ben lendült magasra, mint elsőren­dű tényező kisérte végig Magyar- ország felvirágzását egészen a há­borúig és világitó oszlopa volt a trianoni magyarságnak, melyet se gitett kivezetni az összeomlás éj­szakájából, — Rákosi Jenő min dig középpontjában állott és érint­kezésben volt közéletünk összes jelentékeny szereplőivel, tudott mindenről, ami fontos dolog e hazában történt. Az ő csodásán elénk emlékezőtehetségével, meg­figyelésének éles lencséjén át mondja el éietének éleményeit, nagy eseményeket és jellemző apró anekdotákat, történeti jeleneteket és a magánélet apróságait. Ez az emlékirat izgalmas cselekményü színekben hallatlanul gazdag re­gény : regénye Rákosi életének, nak ehhez fogha'ó érdekességü alkotása. Rákosi Jenőt sokszor ünnepel ték már hívei és tisztelői. Ünne­pelték benne az egyedülálló hatású publicistát, a magyar újságírás koronázatlan királyát, a társadalmi élet lelkes vezéremberét. A mos­tani ünnep a költő ünnepe, az iró homlokára teszi a hatvan éves munkásság arany koszorúját. Rá­kosi Jenőnek a magyar irodalom­mal való forró és soha el nem lankadó szerelmét ünnepük. Ün- j nepe lesz ez nemcsak Rákosi de regénye egyúttal az egész ma- j jenőnek, hanem mindenkinek, aki gyarságnak is, a múlt század hat- j tol,at {orgat Magyarországon, vanas éveitől kezdve máig Alig j van a magyar memoár irodalom- ! Rosthy Béla 9 földmivelÉsfigyi miniszter május elsejétől Miskolcra helyezte át a kultúrmérnöki hiiatalt A szanálási akció kezdetén is- hivatal a városunkban működő métlődve riasztó hírként kelt I műszaki hivataloknak mondhatni szárnyra, hogy a kormány Ujhely- j legkiválóbbika s mindenkor hiva­ben több fontos közhivatalt meg­szüntet s ezek működését a szom­szédos vármegyék hasonló hatás­körrel biró hivatalaira ruházza Kétségtelen, hogy a terv felmerült, de az illetékes köröket Ujhely ne­héz helyzetére hivatkozással és Uj hely érdekei szempontjából min denkor sikerült eddig más elha­tározásra bírni, annál is inkább, mert mindinkább beigazolást nyert, hogy a vármegye csoukasága da- cár^s birtokában van azoknak a fehéreteknek, melyek önálló tör­vényhatósági életre képessé teszik. A legelsők között emlegették a kultúrmérnöki hivatal áthelyezését, amely most a törvényhatóságnak a terv megakadályozása érdeké­ben tett közbelépései dacára is valóra vált, amennyiben a föld- mivelésügyi miniszter f évi május 1-étől kezdve a sátoraljaújhelyi kultúrmérnöki hivatal működését megszüntette s teendőit a mis­kolci kultúrmérnöki hivatalra ru­házta. A sátoraljaújhelyi kultúrmérnöki tása magaslatán állva fontos és rendkívül közültekintő tevékeny­séget fejtett ki a vármegyei és városi érdekek szolgálatában. Hogy a többiekre ne mutassunk rá, itt van a Ronyva szabályozás rend­kívül fontos kérdése, melynek megoldását teljesen előkészítette, ha a kivitelben ■ a szomszédos állam által támasztott akadályok e^dig meg is gátolták. Áthelyezése rendkívüli veszte­sége a vármegyének, közelebbről Ujhelynek Nem kell ahoz bővebb magyarázat, hogy mennyire érdeke az Ujhelynek, hogy mikor terüle­tének — határának legnagyobb részét elvesztette, ne veszítsen el egyetlen intézményt sem, amelyek jelentőségét fentartják. A kultúrmérnöki hivatal áthelye­zése érthető lehangoltságot kelt a város közönségében, de tudatá­ban vannak e tény jelentőségének az irányadó vármegyei körök is és értesülésünk szerint befolyásos helyekről lépések történnek a hi­vatalnak itteni meghagyására Jédeltezés oz influenza járvány ellen Városunkban is terjedőben van az influenza jrávány s az ellene való preventív intéz­kedések megtétele arra kész­tette a polgármestert, hogy falragaszok utján figyelmez­tesse a közönséget azokra az óvintézkedésekre, melyek a betegség terjedését nagy mér­tékben csökkentik és gátol­hatják. Figyelmezteti a felhívás a közönséget, hogy különösen nagy gondot fordítson laká sának ruházatának és testének tisztántartására, lakásának gya­szögés stb.) jeientkezese ese­tén tanácsos orvost hivatni s mivel a megbetegedéseket a városi orvosi ügyosztály nyil­vántartja, tartsa mirdenki kö telességének az esetleg eltit­kolt megbetegedéseknek az ügyosztályhoz való bejelen tését. — A belügyminiszter leg újabb táncrendelete. A belügy miniszter rendeletet intézett vala­mennyi vármegye alispánjához és valamennyi kerületi főkapitányhoz az u. n. „rögtönzöti“ táncok en­gedélyezése terén tapasztalható kétségek eloszlatása céljából, mél­tányolva egyben a „rögtönzött“ tánc elfajulása miatt a közvéle­ményben mindjobban megnyil­vánuló aggodalmakat is. Rögtönzött táncot ezután csak a jelentősebb idegenforgalmat lebonyolító szál­lodákban engedélyeznek, amelyek erre külön tánchelyiséggel bírnak. Ezeken a táncokon csak 18 éven felüli egyének vehetnek részt. Kávéházakban és éttermekben te­hát ezután „rögtönzött“ tánc nem rendezhető. — Nagy Andor lemond a SAC főtitkári állásáról. Nagy Andor pénzügyi titkár a SAC-ban viselt főtitkári állásáról fölöttes hatósága intézkedésére rövidesen megválik. E rövid hir Ujhely sport életének fölbecsülhetetlenül nagy veszteségét jelenti, azonban, mivel 1 egy még be nem következett ese- j ményről szól, idő előttinek tart­juk, hogy bővebben foglalkozzunk 1 vele. — Felhívás az 1926. évi adó- hátrálékosokhoz. Miután az adó- felszólamlási bizottság az adófe- lebbezéseket már le is tárgyalta a városi ügyosztály felhívja mind­azokat, akik az 1926. évről még közadókkal hátralékban vannak, úgyszintén azon hátralékosokat akik adófizetési halasztást nyertek, azonban a fizetési határidőket be nem tartották, hogy hátralékos köztartozásaikat most már leg­később folyó hó 25-ig annál is inkább fizessék be, mivel ott, ahol még zálogolás nem volt, a végre­hajtás azonnal foganatosíttatni fog, ahol pedig a foglalás már meg­történt, az árverés lesz kitűzve és megtartva. — Rokkant illetmények. A m. kír. népjóléti és munkaügyi miniszter 22.900/1927. N. M. M. számú körrendeletével elrendelte az eddigi rokkantilletményeknek pengőértékben való fizetését. A rokkant, hadiözvegy, hadíárvák illetményeinek pengőértékben való átszámítása némi kikerekitésel tör­tént, lényeges változás csupán az 50 százalékos rokkantaknál van, Ezek illetményei \927 február 1-től kezdődő hatállyal 100 százalékkal emeltettek fel. kori szellőztetésére. Minthogy a betegséget nagyban ter­jeszti, kerülni kell a tisztáta lan kézzel való evést, száj­hoz, oirhoz való nyúlkálást, másokra való köhögést, tüsz- szeníést, nagyobb csoporto­sulást, zsúfolt helyeket. A fertőzéstől legbiztosab­ban véd a szervezetnek erős I ellenálló ereje és képessége, ! azt pedig csak józan mérték- ! letes életmóddal tudjuk elérni és megőrizni. A betegség tüneteinek(meg- i hülési jelenségek, nátha, tüsz-

Next

/
Thumbnails
Contents