Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)

1927-06-26 / 46. szám

Ötvennyolcadik évfolyam. 46. szám. Sátoraljaújhely, 1927. junius 26. Megjelenik hetenként kétszer «serdán éa asombaton 8zerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I í Zemplén POLITIKAI HÍRLAP ElSflsetéal ár: Negyedévre. . 2 pengő Hlrdetéaek: négyzetcentiméterenként. Nyilttér soronként 16 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. a lám Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. isám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen Trianon alkonya A Népszövetség megint le vizsgázott. A legegyszerűbb dologban kellett volna döntenie s ehelyett nyilvánvalóvá tette, hogy a jogkörébe ’utalt kér­dések elbírálására nemcsak képtelen, hanem azt nem is akarja. A románok által el­kobzott magyar birtokok pe­rében a trianoni békeszerző­déssel szemben renitenskedő Románia helyébe, ugyancsak j a trianoni szerződésben előirt j módon mindössze uj bírákat kellett volna az érdektelen nemzetek köréből kijelölnie s ezt a feladatát sem teljesí­tette. Ez a magatartás meg­dönti azt a kevés bizalmat is, amelyet a legyőzött or­szágok a Népszövetségbe he­lyeztek, de megdönti, egyben a trianoni békeszerződés kötelező erejét is. Az átkos emlékű Trianon- í ban a győző államok zsarnoki j erőszakkal állapították meg J Magyarország megcsonkítását, i Mindazonáltal bizonyos jogo­kat állapított meg a békeszer­ződés a legyőzött magyarság javára is. Így elsősorban ki­mondotta, hogy magyar ál­lampolgárság címén senkit sem lehet a megszállott területeken birt vagyonától megfosztani. Amennyiben pedig ilyen jog­sérelem történnék, annak fó­rumát szabatosan megállapítja s a teendő intézkedésekre megalakítja a döntőbíróságot. Jogtiprások, jogsérelmek, at­rocitások történtek olyan mér­tékben és mennyiségben, ami­lyenre civilizált nemzetek kő- j zött sohasem volt példa. A trianoni eltiltások dacára, sza­bad prédává váltak, vogel freiok lettek a magyar állam­polgárok északon, délen és keleten egyaránt százezerszám­ra verték ki őket régi haj­lékaikból s a megszállók sar­kaikkal taposták a tulajdon szentségét : a magyarság bir­tokait. Különösen az ifjú, román állam rontott neki legnagyobb tűzzel és dühvei az ezer éves Magyarország ősi földjének, Erdélynek, az ott lefolyt ször­nyűségek a civilizáció buká­sát és kigúnyolását jelentik. Minthogy a békeszerződés alapján joguk volt a károsult magyarok ezreinek panaszt tenni a birtokeltulajdonitások ellen, a Népszövetségtől kértek jogorvoslatot. Románia meg- orrolva a bajt, kézzel — lábbal tiltakozott az érdemle ges tárgyalások elrendelése ellen s mikor ez nem sikerült, kirendelt biráját viszahivta. A Népszövetség azonban vo­nakodott az idegvágó szakasz alkalmazásától s nem alkotta meg az ügyeket megvizsgálni hivatott trianoni bíróságot. Ez a magatartás nyilván­valóvá teszi, hogy az u. n. müveit Európa visszahököl a iratát, melyet a Tokajhegyalja sza^ nálása érdekében az ügy mindenre kiterjedő és legalaposabb tanul­mányozása után szerkesztett és az illetékes helyeken benyújtott, egy a miniszterelnök elnöklete alatt tartandó értekezlet veszi tárgyalás alá, foglalkozván főispánunknak a Tokajhegyalja rekonstrukciójára vonatkozó memorandumával. Kiemeltük annak idején annak jelentőségét, amit az rejt magá­ban, hogy az értekezleten maga a miniszterelnök elnököl. Az értekezletet azóta megtartot­ták s hogy mennyire nem volt helytelen a következtetésünk, iga­zolja a Tokajhegyalja közönségét ■ az örvendetes szenzáció erejével ■ érintő az a következmény, hogy a kormány Széli József főispánt kormánybiztosi hatáskörrel ruházta föl s megbízta a Tokajhegyalja rekonstrukciójának feladatáváI. A Tokajhegyalja mindinkább szorító gazdasági helyzetében, me­jog érvényesítésétől, ha ez a magyar álláspontnak kedvezne. Ellenünk tenni mindent sza­bad, tőlünk azonban meg­vonják még a békeszerződés­ben kikötött jogkedvezménye­ket is. Állandóan a pacifiká- ciót, a létező állapotokba való belenyugvást hirdetik Géni­ben, ezzel szemben azonban ily módon járnak el. Ezekután nem marad más hátra, mint a passziv rezisztencia Trianon végzései ellen. Ezekután csak­ugyan nem tehet egyebet a magyarság, minthogy min­den lelki közösséget megtagad­jon a békeszerződéssel s annak revízióját követelve, társadalmi utón kezdje meg a szervezkedést Trianon ellen s annak sóhiva­talát, a Népszövetséget minél előbb hagyja ott, hadd rágódjék ez tovább a saját bölcs kiesze- lésein. | kormánynak azt a belátását, hogy a Tokajhegyalja rendkívüli hely­zetében rendkívüli intézkedések szükségesek a talpraállitásához. Főispánunk kormánybiztosi ki­nevezése a kormánynak azon belá­tása mellett bizonyit továbbá, hogy a Hegyalja a csonkaországnak olyan kincse, olyannyira fontos gazda­sági területe, hogy mai helyzete a legkivételesebb esetekben szük­séges hatáskörrel való felruházást teszi szükségessé s annyira lénye­gesek országos gazdasági szem­pontból is a főispánunk emlék­iratában a Tokajhegyalja rekon­strukcióját felölelő szempontok, hogy azok a kivételes helyzetek szülte intézkedéseket involválnak. Nem ismeretlen a Tokajhegy­alja közönsége előtt főispánunk emlékirata, hiszen az érdekeltsé­gek nem egy értekezleten sze­rezhettek arról tájékozódást. Fel­ölel ez a memorandum a legna­gyobb avatottsággal minden intéz­kedést, minden tennivalót ahoz, Széli József főispán a Tokajhegyalja kormánybiztosa Szélt József főispán a május lyet csak fokoztak az alig múlt hó 16-án tartott rendkívüli tör- idők természeti csapásai, rendki- vényhalósági közgyűlésben azt a vül örvendetes tény ez és min- megnyugtató és nagy horderejű dennél beszédesebben igazolja a kijelentést tette, hogy azon emlék­hogy a Tokajhegyalja talpraállít - tassék és visszanyerje produktivi­tását és óriási gazdasági jelentő­ségét. Főispánunk ebben az emlék­iratban foglaltaknak keresztülvite­lére, megvalósítására nyert kiter­jesztett hatáskört és kétségtelen, hogy amennyi gonddal, tanulmá­nyozással, fáradozással szerkesz­tette meg emlékiratát és gyűjtötte egybe annak anyagát, épen annyi eréllyel, kedvvel, ambícióval fogja a Tokajhegyaljára áldást jelentő elveit a gyakorlatban megvalósítani. A kormány a leghelyesebben járt el, mikor a főispán legegyé­nibb, a Tokajhegyalja érdekeinek legmesszebbmenő meglátásával fel­épített munkálatának kivitelét a leg­teljesebb bizalommal hárította főis­pánunkra, aki kiterjesztett hatás­körében mindenesetre méltónak fog bizonyulni azokhoz a férfiak­hoz, akik hasonló megbízatásokban országos érdemet szereztek ma­guknak. A türelmetlenség, a bujkáló bí­rálat, mely főispánunk percre sem szünetelő munkáját ez ügyben az utóbbi időben már kisérte, remél­jük, ezekután teljesen háttérbe szorul s hisszük, hogy a Tokaj­hegyalja közönsége, érdekeltségei a legteljesebb összhangban és oda­adással fogják őt támogatni a To­kajhegyalja regenerálásának nagy munkájában. , Adózás. A vagyon és jö­vedelem adó megállapítására vo­natkozó fizetési meghagyások kéz­besítése folyamatban van és az abban foglaltak szerint az adó­zóknak jogában áll a kézbesítéstől számított 15 napon belül a meg­állapítások ellen, az adófelszólam- lási bizottsághoz felebbezéssel élni. A felebbezés bélyegmentes. Indo­kait Írásbeli bizonyítékokkal kell alátámasztani és azokat a feleb- bezéshez mellékelni. A házaknak vagyonadó szemponjából való ér­tékelésénél a múlt évi bérjövede lem tizenhatszorosát vették alapul, azonban a háztulajdonosnak jo­gában áll — ha a ház békebeli értékét igazolni tudja — az 1927 évi 43.000. számú utasítás 73. §. 3 ik pontja értelmében a ház mai értékének, a békebeli érték 40 százalékában való megállapítását kérni. Az adófelszólamlási bizott­ságok tárgyalásának időpontját annak idején közöljük. Sgrtsres szára ára 2.0 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents