Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-06-19 / 44. szám
Ctvennyolcadik évfolyam. 44. szám. Sátoraljaújhely, 1927. junius 19. i megjelenik hetenként kétezer ixerdán és szombaton j Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) j Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. szám. Zemplén i POLITIKAI HÍRLAP FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. MIZSÁK JÓZSEF Előfizetőéi ár: Negyedévre. . 2 pengő Hirdetések: jg négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 16 fillér Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hisvek Magyarország feltámadásában. Amen 9 világgazdasági konferencia mérlege Irta: Hantos Elemér dr. egyetemi tanár A világgazdasági konferencia határozatairól lehet véleményt alkotni, eredményeiről korai volna beszélni. Évek fognak eltelni, amig a világgazdasági konferenciaegyenlegét meg fogjuk vonhatni, amig megválik, hogy azok a nagy erkölcsi és szellemi tőkék, amelyeket két esztendőn át előkészített és három hét alatt lefolyt tanácskozásra fordítottak, gyümölcsöző befektetéseknek tekinthethetők-e ? Mert kétségtelen, hogy nagy er kölcsi tőkét mozgósítottak a világgazdaság rendezése érdekében. Az erkölcsi tőkék közé számítom a népszövetség tekintélyét, amelyet a konferencia érdekében egész súlyával latba vetett, s amely erős csorbát szenvedne, ha a hozott határozatok papiroson maradnának. Erkölcsi tőke az is, hogy ötven állam gazdasági kérdésekben felelős, vagy legalább is súllyal biró képviselői lekötötték magukat a konferencia határozatai mellett. Az erkölcsi tőkénél is szemlélte- tőbbek a konferenciára fordított szellemi tőkék. A konferencia sikerének egyik előfeltétele volt az egyes problémák vizsgálataihoz szükséges ténybeli és statisztikai anyagnak egybegyűjtése. A konferencia ezen „ dokumentációja“ olyan nagy arányú, hogy jó idő fog eltelni, amig syntetikus képet fogunk alkothatni arról a kimeríthetetlen tudományos anyagról, amelyet a konferencia összehordott. A közzétett anyag a világgazdaság mai helyzetének és a közgazdasági tudomány mai állásának teljesen kimerítő képét nyújtja. Az egész anyaghalmazból az a vezérelv csendül ki, hogy a nemzetek között folyó lihegő verseny, amelynél az egyik arra számit, hogy a másik lélekzete fogy ki hamarább, csak az eddigénél súlyosabb megrázkódtatásokra vezethet és hogy a kibontakozásnak’csupán egy helyes módja van: a gazdasági szolidaritás felismerése és ápolása. A háború utáni (dők protekcionizmusa, különösen a túlhajtott vámvédelem, minden oldalról elítélésre talált. A konferencia nem foglalt állást a vámvédelem ellen, amelyet bizonyos mértékig jogos- : nak talált, mégis remélhető, hogy a konferencia határozatainak sikerülni fog közvéleményt teremteni a vámvédelem elfajulásai ellen. A konferencia állásfoglalása minden esetre alkalmas lesz megállapítani vagy legalább is lassítani azt a vámpolitikai versenyfutást, ainely- lyel egyes nemzetek egymás életét megnehezítik. A konferencia legértékesebb munkája a kereskedelmi albizottságban készült. Ennek határozatai alkalmasak arra, hogy uj korszakot nyissanak meg a kereskedelmi politika terén. Főleg vámtarifákról és kereskedelmi szerződésekről szólnak és ezek körén belül is inkább technikai természetű javításokat sürgetnek (mint pl. egységes vámeljárást, egységes vámmeghatározást, vámtarifát, döntőbíróságot kereskedelmi szerződésekből eredő viszályok esetén stb.) mégis nyilvánvaló, hogy ezek a technikai rendszabályok a vámtételek leszállítása nélkül is sok akadályt háríthatnak el a nemzetközi kereskedelem utjából. A külkereskedelem anyagi javítását jelenti a legtöbb kedvezmény elvének a szabad kereskedelem szellemében való megállapítása. A háború utáni politika illuzoriussá tette ezt az elvet a vámtarifák el- aprózása utján. Előfordult például, hogy holland tehenek bevitelét a legtöbb kedvezmény alá vonni nem engedték, mivel a korábban (Svájcnak) biztosított kedvezőbb vámtétel csak 8C0 méterrel a tenger szine felett tenyésztett tehenek részére biztosíttatott. A konferencia ezekkel a kijátszásokkal szemben a legtöbb kedvezmény elvének kiterjesztő magyarázata mellett foglalt állást. A konferencia a legnagyobb várakozással az ipari albizottság munkája elé néz, talán ezért is érte ezen a ponton a legnagyobb csalódás. Európa gazdasági újjászervezésében az utolsó években a nemzetközi kartellmozgalomnak jutott egyre nagyobb szerepe. E körülmény, de maga a program is, a termelés nemzetközi megszervezését ipari egyesülések utján a konferencia tárgyalásának központjába helyezte. E programpontja volt az előkészítő munkálatok során legalaposabban kidolgozva. A konferencián azonban e gazdag elméleti háttér figyelmen kívül hagyásával az egyes érdekeltek szólaltak meg a maguk egyéni álláspontjuk szerint. A nagyipar képviselői a kartel- lekben a protekcionizmus alkalmas szerveit szerették volna biztosítani, a munkásság nagyobb munkabért, a fogyasztók olcsóbb árakat akartak ezek révén elérni, az utóbbi két csoport épp ezért, a nemzetközi kartellek hatályos ellenőrzésére nemzetközi szerv felállítását sürgette. A konferencia végül is beérte azzal, hogy a nemzetközi kartellmozgalmat mint tényleges fejleményt elismerje, annak hangsúlyozásával, hogy a kartellek működése lehet jó is, lehet rossz is, azon szellem szerint, amely létrehozta és vezérli őket. Sokkal egyöntetűbb volt az állásfoglalás az ipari racionalizáció tekintetében, a racionalizáció célja a lehető legnagyobb munkaeredmény biztosítása a lehető legkisebb áldozatok árán. A munkásképviselők itt is kifejezést adtak annak az aggálynak, hogy a racionalizáció elsősorban a vállalkozói nyereség szaporítására fog irányulni a munkanélküliség emelése mellett. A fogyasztók képviselői is tartottak attól, hogy a racionalizáció nem fog az árak csökkenésében kifejezésre jutni. Zemplénvármegye Törvényhatósági Bizottsága f. hó 30 án d. e. 10 órai kezdettel tartja évnegyedes rendes közgyűlését. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai: A nyugdíjazás folytán megüresedett tokaji járási főszolgabírói állásnak, valamint az ezen állás betöltésével megüresedő járási szolgabirói állásnak választás utján való betöltése. Gróf Bethlen István miniszter- elnök köszönő irata. A vármegye alispánjának évnegyedes jelentése a közigazgatás általános állapotáról. Kecskemét th. város átirata a A konferencia mégis a racionali- ziáció mellett döntött azzal, hogy ez a legfontosabb tényező az árutermelés emelésére, a munka- feltételek javítására és az árak mérséklésére. Az ipari kérdésekben hozott elmosódott határozatokkal szemben plasztikusan domborodnak ki a mezőgazdasági albizottságból kikerült határozmányok. A mezőgazdák felállították azt a tételt, hogy az ipari válság főoka a mezőgazdasági népesség alacsony vásárló képességében keresendő. Ennek viszont egyik lényeges oka, hogy a mezőgazdasági termények alacsony áraival az ipari termények magas árai állanak szemben. A cél az lenne, hogy a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége az ipari termelés jövedelmezőségének nívójára emeltessék. Ennek egyik eszköze az olcsóbb mező- gazdasági hitel, melynek nemzetközi szervezése azonban igen sok nehézségbe ütközvén, a konferencia beérte a mezőgazdasági hitel szövetkezeti szervezésének hangsúlyozásával. A konferencia határozatai egyhangúlag elfogadtattak, csak az orosz delegáció tartózkodott a szavazástól. A konferencia hatá- zalai ugyan jogilag senkit sem köteleznek, hanem csak mint javaslatok kerülnek az egyes kormányok elé, de ezekben a formájukban is oly communis opiniót képviselnek, amely alól tartósan egy állam sem fogja kivonhatni magát. kisántánt által követelt vasúti kocsik kiszolgáltatásának megtagadása iránt. A Vármegyei Országos Bizottság, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Fejérvármegye átirata a törvényhatósági bizottságok újjászervezése tárgyában. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület kérelme a május 12-én bekövetkezett fagyok folytán a hegyaljai szőlőbirtokosok érdekében teendő intézkedések tárgyában. Az állandó választmány ülését f. hó 28-án d. e. 9 órájára tűzte ki a vármegye főispánja. Törvényhatósági Közgyűlés Sgrsrea szám ára lO fillér
