Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-06-01 / 40. szám
2. oldal ZEMPLÉN 927. junius 1. üjheiy nyaralávópos Az újhelyi embernek oly rosz- szul megy a sora, hogy ritkán jut abba a helyzetbe, hogy a legderekabb hatósági személyekről is dicséretet zengjen. Most is kivételes helyzetbe jutottam. Városunk polgármesterét kell feldicsérnem. Az alkalmat erre az adja, hogy a polgármester elhatározta és ezt tegnap előttem a városi főmérnöknek tudtul adta, mikép megteszi az első komoly lépést azon az utón, amelyen Ujhelyt üdülővárossá lehet tenni. Hozzá fog a Szárhegy—Zso- lyomka völgyben levő utak kiépítéséhez. Kiépíttet még e nyáron mintegy 1 kilométeres útszakaszt, és ha ezzel kész lesz, annak végénél egy nyári mulató felállítását tervezi a Vörös Ökör anyagából. Pünkösd másodnapjára hívja egybe azt a bizottságot, amelyet a főispán ur az ügy megtárgyalására inegalakitandónak mondott és e bizottsági tárgyalás után intézkedik az útépítés megkezdése iránt. Amikor ilyen okos elhatározásokról van szó, a közvéleménynek viszhangot kell adni erre. Egy ilyen viszhang akar lenni ez a néhány sor. Oláh István. „€gy kendő - egy pengő!“ Feljegyzések az első cigándi vásárról 1927 május 30-ika nevezetes dátum marad a Mindenség életében. Ekkor állott meg másodszor a nap az égen. Először Józsué állította meg, mikor harcolt Gi- beonban az Emoreusok ellen. — Gibeon lakói ugyanis békességet szerzének Józsuával és az Izráellel és mikor ezt meghallották Jeruzsálem pogány királya : Adonisédek, „felette igen megiie- dének, mivelhogy nagy város volna Gibeon, mint egy a királyi városok közül. Nagyobb Ainál és minden férfiai erősek volnának Annak okáért küldte Adonisédek Hebronnak, Jármutnak, Lákisnak es Eglonnak királyához mondván: — Jöjjetek jel hozzám és segél- jetek meg engemet és verjük meg üibeont ..." Annak okáért összegyűlének az Emoreusok öt királyai a gibeoni- ták ellen, de Gibeon lakói Józsuával és Izraellel összefogva, meg- verék őket. — Nap ! Gibeonban állj meg 1 parancsolta Józsué és tökéletes lett a győzelem. A nap csakugyan akkor először megállott az égen Másodszor a cigándi vásár állította meg. * Cigánd, ez az ősmagyar falu Zemplénvármegye ötödik nagyközsége. Szeretett volna járási székhely lenni, hiszen kétannyi a lakossága, határa, adója, mint a Bodrogköz bármely más községének. Nem sikerült. Szeretett volna vásárt kapni Ebben is megelőzte két kicsi szomszédja. A nagy község népe tovább járta az idegen vásártereket, melyeken annyira számottevő volt, hogy ha a cigándi nép valamilyen közlekedési akadály miatt nem mehetett a vásárra, az illető község mindannyiszor pótvásárt kért. Most végre népének erős akarata, vezetőinek fáradozása és sok-sok huzavona után megtartották a várvavárt vásárt. Árusok tömege lepte meg az akácvirágos vásárteret olyan számban, amilyenre még a Bodrogközön sehol példa nem volt. Az előző esős hét után gyönyörű májusi reggel virradt fel. Kolompoló marhák, táncoló lovak, szekerek, autók, kis bátyus, nagy bátyus emberek lepték el a cigándi uccát és igyekeztek a vásárba jutni. Úgy látszott, igen nagy vásár lesz. — Siessen komám! — biztatják egymást a cigándiak — mert majd nem jut hely. Már visszafelé is jöttek lóval, tehénnel sokan. — Hát csakugyan nem férni már be ? — kérdezik őket. — Még befértünk vóna, de nem engedik be a cigándiak marháját rédia nélkül. — Azt hallottuk pedig, hogy a helybeli ott is válthat rédiát. — Dehogy válthat lelkem 1 Ki is győzne ott ennyi népnek rédiát adni ? — Pedig arra számítottunk. Hiszen első vásár . . . Karádon is úgy mentek be, meg Ricsén is első vásárkor a helybeliek. — Az egész világon úgy szokott lenni az első vásár — mondja Pali bácsi. — Én már csak tudom 1 Én már sok első vásáron voltam. Nagy a bosszúság. Szidják . . . Hát persze kit szidnának ilyenkor mást, mint az elöljáróságot ? Különben is falun, ha esik, ha fú, ha szárazság van, mindnek a biró az oka vagy a jegyző, vagy a hitesek. Azért is választják csak a derekabbját elöljárónak, hogy kibírják a szidást. Sietek én is a vásárba hogy ki ne szoruljak. Valóban pompás képet nyújt a zárt egységekben mozgó vásár. Ott szorgoskodnak a sátrak körül a rendtartás és ellenőrzés nehéz munkájában verejtékes arccal, Cigánd főjegyzője: Janka Béla és főbírája: Kertész János. Egyenesen megkérdezem Janka főjegyzőt a kiszorult cigándiak ügyében. Mire ő a következő felvilágosítást adta: — Irodámban most épen hiva- talvizgálat van. Az volt szombaton is, a vásár előkészítése idején. Ez felettébb lefoglalt bennünket, azért maradhattak egyes cigándiak rédia nélkül. De bizonyára sokan voltak olyanok is, akik arra számítottak, hogy első vásárkor pasz- szus nélkül állíthatnak elő, mint az Ricsén, meg Karádon is történt. Körüljárom a vásárt. Árusok 300 sátorban árultak. Szakértők becstése szerint legalább 400 db. szarvasmai ha, 200 db. ló, 600 juh és sok sertés volt reggel 9 órakor a kerítések között. Á marhának igen jó ára van. Egyre- másra kötik az üzleteket. Sok fortéllyal, ravaszsággal, mint az ilyenkor történni szokott. 223 átírási tétel alatt 837 pengő állatforgalmi adó folyt be, ami tekintve, hogy első vásár volt és a legpénztelenebb időszakban történt: fényes eredménynek minősíthető igy is. — Hátha még be nem csapódnak a cigándiak, mondja a község pénztárnoka, kétszer annyi, ha nem háromszor annyi lett volna mindenből a forgalom. Uram 1 mennyi adóhátrálék folyt volna be ezen a héten ! . . . (Persze! gondolom magamban, „szénégetőnek tőkén a szeme.“ Jól is teszi. Bölcsen teszi.) Általános forgalmi adó befolyt 125 pengő. — Olyan eredmény ez, mond ják a forgalmi adóhivatalban, a melynél szebbet egy közeli vásár sem produkált. A vásáron példás rend uralkodott. — Sok vásáron voltam már, mondja Spice János tiszthelyettes, cigándi csendőrőrsparancsnok, de ilyen még nem fordult elő, hogy az egész vásár ideje alatt nem hogy beavatkozni kellett volna, de még panasszal sem fordult hozzánk senki. A vásári kirendeltség azt állapította meg, hogy nagyon szépen tudtak dolgozni, mert nem tömegesen rohanták meg a hivatalt, hanem aki vett, hivatalos ügyeit azonnal elintézte s igy a munka a vásár egész idejére oszlott meg. A vásár közönsége 90 százalékban cigándi volt, a fentiek tehát Cigánd népének fegyelmezettségét és rend- szeretetét mutatják. A szomszédos vásárjogu községekből alig kereste fel valaki Ci- gándot. — Hogy is jöttek volna, mikor Tiszakarádon közhírré sem tették, hogy itt vásár lesz, panaszkodnak a cigándiak. — Hejh, pedig de sok jó komámat vártam, sóhajtott egyikmásik. — A különvonatot sem dobolták ki! — teszik hozzá a vasutasok. — Három ember szállt fel Tiszakarádon. — Erdőbényéről többen vannak, mint Kieséről — jegyzi meg egy figyelő cigándi. Mindennek dacára a cigándi vásár sikerült. Még a szomszédos konkurens község jegyzője is elismerte ezt, akit tudósítónk megkérdezett. — Hanem — tette hozzá véleményéhez — az én községemről semmit ne irj, mert különben jövök a nagy fúróval és alátok fúrok. Ezért nem meri tudósítónk megírni a község nevét, nehogy azzal a nagy fúróval bajuk legyen a cigándiaknak * Vígan hangzott a Ringlispiel ze néje; a portékás nótája: „Leszállóit az ára Olcsóbb, mint a gyárba Egy kendő - egy pengő! Tíz darab tiz fillér“ stb. A sátrak elég gyakran teltek meg vevőkkel, bár sokat alkudtak (Hiába! Kevés a pénz 1), de azért vettek és ha panaszkodtak is eleinte az árusok, a végén mindenik megkérdezte : ÜBTF9 gyógyfürdő Klimatikus gyógyhely. Vérszegényeknek, női bajok ellen, idegeseknek, rheumá- soknak és a légzőszervek hurutjainál a legkiválóbb orvosok által javalva. Teljes napi pensló a főszezonban Ke 35.— Csehszlovákia legolcsóbb fürdőhelye. — Uj cseh-szlovák menetrend szerint elsőrangú vasúti ösz- szeköttetés és visszautazásnál itten 50% vasúti kedvezmény. Kérjen prospektust: IGAZGATÓSÁG BARDIOVSKÉ KUPELE (B á r t f a.) — Mikor is lesz a legközelebbi cigándi vásár? Azok a szegényebb cigándiak, meg a póruljártak, akik állatot nem adhattak el, kinyitották otthon a tulipános ládát és szép cigándi szőttes kendőikkel keresték fel a vásárt. Cseréltek, ha máskép nem vehettek. A vásárt megtekintette Zboray Károly miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató is, valamint Mészáros Bálint főtanácsos, sárospataki adóhivatali főnök. Bizonyára meglátták az egyszerű cigándi nép nagy élni akarását, megérezték, mily nagyra mehetne a nemzet életében egy ilyen nagy falu, ha jóakarattal a hóna alá nyúlnak. . Ide kell Írnom, hogy a cigándi nép nem heverészte el a vásár délutánját sem. Kapát, kaszát vett vállára és sietett földjére szerelmes szivével a határba, hogy ez a pár óra se vesszen el haszontalanul. A vásár előkészítése körül voltak bizonyos figyelmen kivül maradt dolgok. így pl. halottuk, hogy a vásári kirendeltség személyzetének éjjeli szállása nem volt. Erre nézve Janka főjegyző igy nyilatkozott : — A kirendeltségtől semmi értesítést sem kaptunk jövetelük idejéről, sem létszámukról, igy szállásról nem gondoskodhattunk. De ha hozzám bár éjfélben kopogtattak volna is be, a legszebb szobámat bocsátottam volna iendel- kezésükre. Napyon sajnálom, hogy nem fordultak hozzám e tekintetben bizalommal. * És most a krónikás végzi a beszámolót. Az első cigándi vásárt a cigándi nép vitte sikerre együtt a megjelent árusokkal, Józsuával és Izráel fiaival... Győztek, minden huzavona, akadály és rossz előjelek dacára. Győztek 1 . . . Á nap megállt és nézte a csudát ... K. M. — Jó karban lévő varrógép olcsón eladó Bretz Gusztávnál X 23 ZE! ZE£Z Emlékezés Trianonra ! Junius, 4. Egyik legfájóbb dátuma történelmünknek. Gyásznap. A trianoni kényszerbéke napja. Ekkor csúfolták meg mindig lo- vagias és becsületes népünket. Kihasználták pillanatnyi gyengeségünket és megcsonkították több mint ezer éves szép Hazánkat. Céda kezek dermesztő letargiájában lenyirták a magyar Sámson haját, hogy mindenkorra elvegyék, elpusztítsák erejét. De él még a magyarok jó Istene! Vigyázzanak azok, akik tönkretették és meggyalázták, mert a Sámsoni erő, — a nemzeti öntudat, növek vőben van s ha minden magyart áthatva teljes egészében visszatér, megrázzuk azokat az oszlopokat, amelyen elleneink hitvány légvára felépült és akkor torkukra fagyasztjuk a mosolyt! Addig emlékezzünk Trianonra 1 Készüljünk folyton a nagy leszámolásra f 11
