Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-05-25 / 38. szám
Ctvennyolcadik évfolyam. 38. szám. Sátoraljaújhely, 1927. május 25. Megjelenik hetenként kétezer tzerdán ée szombaton 8zerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) Előfizetési ár : Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. NyUttér soronként 16 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. eiám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen Magyarország és a Nemzetei) Szövetsége Irta: Görgey István országgy. képv. Mindenkivel békés, barátságos viszonyban akarunk élni. A szomszédos utódállamokkal a még rendezetlen vitás kérdéseket békés egyetértéssel akarjuk elintézni. Ez a békés szándék azonban, nem azt jelenti — és nem hiszem, hogy legyen magyar ember, ebben az országban, aki másképen gondolkozik, — hogy mi beletörődtünk és valaha is beletörődhetünk azokbaaz igazságtalanságokba, amelyeket Magyarországgal szemben elkövettek. Nekünk tehát nem lehet más feladatunk, mint hogy a mi igazságunkat mindenütt hirdessük, igyekezzünk az egész világ közvéleményét meggyőzni arról, hogy ez a nemzet arra törekszik, hogy békés eszkö zökkel —■ hiszen a népszövetségi okmány is módot nyújt erre — a trianoni szerződés megváltoztatását kívánhassa, követelhesse. Nekünk, a Nemzetek Szövetségében, — amely most Európában, az egyes nemzetek között fölmerülő vitás ügyek elintézésére hivatott szerv — arra kell törekednünk, hogy az egyes nemzetek képviselői a mi igazságunkról meg legyenek győződve. Mert egész másképen fogják ott a magyar kérdéseket elbírálni, ha az egyes delegátusok maguk is át lesznek hatva ennek a kérdésnek igazságától és maguk is keresni fogják és igyekeznek megtalálni azokat a módokat, amelyeknek segélyével az igazságtalanságok megszüntethetők. A Nemzetek Szövetségében gazdasági kérdéseket illetően, már eddig a legnagyobb jó- j akarattal találkoztunk. Most ' éltük át a szanálási periódust és mindnyájan emlékszünk: hányszor kellett a Nemzetek Szövetségéhez fordulnunk könnyítésekéit és a nekünk nyujott nemzetközi kölcsön egyes részleteinek felszabadításáért és mindenkor a legnagyobb előzékenységgel találkoztunk. Más volt a helyzet azokban a kérdésekben, amelyekben nemcsak Magyarország, hanem az utódállamok érdekei is érintve voltak. Ezeknél a kérdéseknél eddig, sajnos, nem tudtunk olyan döntést provokálni, amely minket kielégített volna, holott mi mindenkor a trianoni béke- szerződésben részünkre biztosított jogok alapján kívántuk a kérdések eldöntését. Ilyen például a nemzeti kisebbségek kérdése és ilyen a romániai optánsok birtokának elkobzási ügye, amelyet a legutóbbi időben tárgyaltak. Reméljük, hogy el fog érkezni rövidesen az az idő, amikor a nemzeti kisebbségek kérdését a Nemzetek Szövetsége objektiven, minden politikától mentes szemüvegen fogja elbírálni. A romániai optánsok ügyében, ha a Nemzetek Szövetségének a Románia viselkedése folytán előállott lehetetlen helyzetet nem sikerül kedvezően megoldania, akkor ez az egész nemzetközi döntőbíróság csődjét is jelenti. Én tehát úgy érzem, hogy ez ma már nem magyar kérdés, ez ma már a Nemzetek Szövetsége presztízs kérdése és épen ezért remélhetjük, hogy a döntés ebben a kérdésben- az igazságnak s a valóságnak meg fog felelni. Arról, hogy Olaszországgal baráti megegyezést sikerült létesíteni, — Anglia jóindulatát pedig mar a múltban is több ízben alkalmunk volt tapasztalni — azt következtethetni, hogy az európai vezető nagyhatalmak egymásután kezdik belátni a mi igazságunkat s ebből az remélhető, hogy a sok függő kérdés rövidesen a mi javunkra fog elintéztetni. Ez az esemény, bizonyára, az utódállamokkat is arra a belátásra fogja birni, hogy ellintézzék azokat a közöttük még vitás — kérdéseket, amelyeknek rendezését mi sohasem mulasztottuk el sürgetni ; hiszen a kezdeményezés, minden egyes esetben, a mi részünkről történt meg. Ezek a kérdések elsősorban a mi véreinket, az elszakított területen lakó kisebbségeket érintik és mi ismételten próbáltunk az utódállamokkal tárgyalni és megállapodásokat létesíteni, az utódállamok részéről azonban, sajnos, nem tapasztaltuk eddig azt a jóindulatot, amelyet Olyan ritkán van alkalma a magyarnak, különösen pedig a magyar kereskedőnek valaminek örvendeni, hogy amikor tényleg örvendetes dolgot tapasztalunk, ki kell élvezni a helyzet kellemeségét egészen fenékig. Ezért térek vissza a múlt vasárnapon iit lefolyt ünnepségekre. Jogosan nevezem ünnepségnek a Kereskedelmi Társulat vasárnapi nagygyűlését, mert ha ezen a napon elhangzott nyilatkozatok valóra válnak, piros betűkkel lesz följegyezve ez a nap a kereskedők évkönyvében. Olyan impozáns volt és olyan lélekemelőén és fényes keretek közt folyt le a Sátoraljaújhelyi Keresk. Társulat nagygyűlése és díszvacsorája, hogy lehetetlen arra csak gondolni is, hogy az ott elhangzott fölszólalá- soknak nem lesz eiedménye. Mi hozta létre ezt a kedvező változást a kereskedők irányában, azt nem kutatjuk, de tény az, hogy kedvező szellők fujdogál- nak a kereskedők érdekei javulása felé. Jobb az atmoszféra, az föltétlenül konstatálható. A gyűlés lefolyásáról s±óló beszámolót más helyen találja az olvasó, csupán egyes részletekre teszek reflexiókat. Széli József Zemplén és Abauj- vármegye illusztris főispánja, dr. Balkányi Kálmán az OMKE. ügyv. igazgatója előadása alatt jegyzeteket csinált magának, akárcsak az ott levő hirlaptudósitók. Ez azt jelenti, hogy tudomásul veszi a mondottakat, ami nem volt más, mint az újhelyi bajok ismertetése. S ha Széli József tudomásul akarja venni a bajainkat, segíteni is akar rajtunk — és ha akar, hát tud is segíteni! S miért ne akarna ? joggal elvárhattunk volna tőlük Az olasz események kiha tásaképen most már az utódállamok is be fogják látni, hogy ezek a kérdések évtizedekig nem maradhatnak függőben és rövid időn belül módot fognak nyújtani ahhoz, hogy ezeket a jogi, gazdasági és politikai természetű függő kérdéseket a zöld asztalnál békésen, közmégelédésre rendezhessük. Sátoraljaújhely város kereskedő társadalma rövid idő alatt számottevő testületté fejlődött és az illetékes tényezőknél a legnagyobb megbecsülést vivta ki magának. Ez, a közgyűlésen és a banketten résztvevők névsorából tűnik ki. Ott voltak még azok is, akik máskor nem igen szoktak résztvenni kereskedői gyülekezeteken. Főispánunkon kivül ott láttuk Zem- plénvármegye közszeretetben álló alispánját Bernáth Aladárt, Földes Albert pénzügyigazgató helyettest, dr. Orbán Kálmánt városunk jeles polgármesterét, Tóth Elek rendőrtanácsost, Bessenyey Zénó orszgy. képviselőt és még nagyon sok illusztris tagját társadalmunknak. Dr. Görgey István országyülési képviselő, aki az egész vándoruton részt vett, fulmináns beszédeivel bizonyította be ismét, hogy a kereskedők barátja és hogy menynyire szivén fekszik a kereskedők helyzete. Bizik a jövőben, amely elhozza a sátoraljaújhelyi kereskedők boldogulását is . Mint fontos tényt emelte ki, hogy a kereskedelmi szerződések az összes államokkal rövidesen tető alá kerülnek. Nem csupán ígéretek ezek, amelyeket a kormányzat a kereskedők érdekében megtenni akar, hanem valóra vált tettek. Nagyon jó hatással volt a közgyűlésen részt vett kereskedőkre Bessenyey Zénó képviselőnek a tolcsvai és sárospataki közgyűlésen tett kijelentése. „Amikor a választások előtt és alatt ismételten hirdettük az egyfázisos forgalmi adó beve zetését,-- mondotta Bessenyey — akkor azt nemcsak a saját inicia- tivánkból tettük. Megbízásunk volt arra és kormányzati felhatalmazásunk/' Post festam Irta: Alexander Vilmos Egr37"©© szárán. ára ÍO fillér %
