Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)

1927-05-25 / 38. szám

Ctvennyolcadik évfolyam. 38. szám. Sátoraljaújhely, 1927. május 25. Megjelenik hetenként kétezer tzerdán ée szombaton 8zerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) Előfizetési ár : Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. NyUttér soronként 16 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. eiám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen Magyarország és a Nemzetei) Szövetsége Irta: Görgey István országgy. képv. Mindenkivel békés, barát­ságos viszonyban akarunk élni. A szomszédos utódálla­mokkal a még rendezetlen vitás kérdéseket békés egyet­értéssel akarjuk elintézni. Ez a békés szándék azonban, nem azt jelenti — és nem hiszem, hogy legyen magyar ember, ebben az országban, aki másképen gondolkozik, — hogy mi beletörődtünk és valaha is beletörődhetünk azokbaaz igazságtalanságokba, amelyeket Magyarországgal szemben elkövettek. Nekünk tehát nem lehet más felada­tunk, mint hogy a mi igazsá­gunkat mindenütt hirdessük, igyekezzünk az egész világ közvéleményét meggyőzni ar­ról, hogy ez a nemzet arra törekszik, hogy békés eszkö zökkel —■ hiszen a népszö­vetségi okmány is módot nyújt erre — a trianoni szer­ződés megváltoztatását kíván­hassa, követelhesse. Nekünk, a Nemzetek Szö­vetségében, — amely most Európában, az egyes nemze­tek között fölmerülő vitás ügyek elintézésére hivatott szerv — arra kell törekednünk, hogy az egyes nemzetek kép­viselői a mi igazságunkról meg legyenek győződve. Mert egész másképen fogják ott a magyar kérdéseket elbírálni, ha az egyes delegátusok ma­guk is át lesznek hatva ennek a kérdésnek igazságától és maguk is keresni fogják és igyekeznek megtalálni azokat a módokat, amelyeknek se­gélyével az igazságtalanságok megszüntethetők. A Nemzetek Szövetségében gazdasági kérdéseket illetően, már eddig a legnagyobb jó- j akarattal találkoztunk. Most ' éltük át a szanálási periódust és mindnyájan emlékszünk: hányszor kellett a Nemzetek Szövetségéhez fordulnunk könnyítésekéit és a nekünk nyujott nemzetközi kölcsön egyes részleteinek felszabadí­tásáért és mindenkor a legna­gyobb előzékenységgel talál­koztunk. Más volt a helyzet azokban a kérdésekben, amelyekben nemcsak Magyarország, hanem az utódállamok érdekei is érintve voltak. Ezeknél a kérdéseknél eddig, sajnos, nem tudtunk olyan döntést provokálni, amely minket ki­elégített volna, holott mi mindenkor a trianoni béke- szerződésben részünkre biz­tosított jogok alapján kívántuk a kérdések eldöntését. Ilyen például a nemzeti kisebbségek kérdése és ilyen a romániai optánsok birtoká­nak elkobzási ügye, amelyet a legutóbbi időben tárgyaltak. Reméljük, hogy el fog érkezni rövidesen az az idő, amikor a nemzeti kisebbségek kér­dését a Nemzetek Szövetsége objektiven, minden politikától mentes szemüvegen fogja el­bírálni. A romániai optánsok ügyében, ha a Nemzetek Szö­vetségének a Románia visel­kedése folytán előállott lehe­tetlen helyzetet nem sikerül kedvezően megoldania, akkor ez az egész nemzetközi dön­tőbíróság csődjét is jelenti. Én tehát úgy érzem, hogy ez ma már nem magyar kér­dés, ez ma már a Nemzetek Szövetsége presztízs kérdése és épen ezért remélhetjük, hogy a döntés ebben a kér­désben- az igazságnak s a valóságnak meg fog felelni. Arról, hogy Olaszországgal baráti megegyezést sikerült létesíteni, — Anglia jóindulatát pedig mar a múltban is több ízben alkalmunk volt tapasz­talni — azt következtethetni, hogy az európai vezető nagy­hatalmak egymásután kezdik belátni a mi igazságunkat s ebből az remélhető, hogy a sok függő kérdés rövidesen a mi javunkra fog elintéztetni. Ez az esemény, bizonyára, az utódállamokkat is arra a belátásra fogja birni, hogy ellintézzék azokat a közöt­tük még vitás — kérdéseket, amelyeknek rendezését mi sohasem mulasztottuk el sür­getni ; hiszen a kezdeménye­zés, minden egyes esetben, a mi részünkről történt meg. Ezek a kérdések elsősor­ban a mi véreinket, az el­szakított területen lakó kisebb­ségeket érintik és mi ismétel­ten próbáltunk az utódálla­mokkal tárgyalni és megálla­podásokat létesíteni, az utód­államok részéről azonban, saj­nos, nem tapasztaltuk eddig azt a jóindulatot, amelyet Olyan ritkán van alkalma a ma­gyarnak, különösen pedig a ma­gyar kereskedőnek valaminek ör­vendeni, hogy amikor tényleg örvendetes dolgot tapasztalunk, ki kell élvezni a helyzet kelle­meségét egészen fenékig. Ezért térek vissza a múlt vasárnapon iit lefolyt ünnepségekre. Jogosan nevezem ünnepségnek a Kereskedelmi Társulat vasárnapi nagygyűlését, mert ha ezen a na­pon elhangzott nyilatkozatok va­lóra válnak, piros betűkkel lesz följegyezve ez a nap a kereske­dők évkönyvében. Olyan impo­záns volt és olyan lélekemelőén és fényes keretek közt folyt le a Sátoraljaújhelyi Keresk. Társulat nagygyűlése és díszvacsorája, hogy lehetetlen arra csak gondolni is, hogy az ott elhangzott fölszólalá- soknak nem lesz eiedménye. Mi hozta létre ezt a kedvező változást a kereskedők irányában, azt nem kutatjuk, de tény az, hogy kedvező szellők fujdogál- nak a kereskedők érdekei javu­lása felé. Jobb az atmoszféra, az föltétlenül konstatálható. A gyűlés lefolyásáról s±óló beszámolót más helyen találja az olvasó, csupán egyes részletekre teszek reflexió­kat. Széli József Zemplén és Abauj- vármegye illusztris főispánja, dr. Balkányi Kálmán az OMKE. ügyv. igazgatója előadása alatt jegyze­teket csinált magának, akárcsak az ott levő hirlaptudósitók. Ez azt jelenti, hogy tudomásul veszi a mondottakat, ami nem volt más, mint az újhelyi bajok ismertetése. S ha Széli József tudomásul akarja venni a bajainkat, segíteni is akar rajtunk — és ha akar, hát tud is segíteni! S miért ne akarna ? joggal elvárhattunk volna tőlük Az olasz események kiha tásaképen most már az utód­államok is be fogják látni, hogy ezek a kérdések évti­zedekig nem maradhatnak függőben és rövid időn belül módot fognak nyújtani ahhoz, hogy ezeket a jogi, gazdasági és politikai természetű függő kérdéseket a zöld asztalnál békésen, közmégelédésre ren­dezhessük. Sátoraljaújhely város kereskedő társadalma rövid idő alatt számot­tevő testületté fejlődött és az ille­tékes tényezőknél a legnagyobb megbecsülést vivta ki magának. Ez, a közgyűlésen és a banketten résztvevők névsorából tűnik ki. Ott voltak még azok is, akik más­kor nem igen szoktak résztvenni kereskedői gyülekezeteken. Főis­pánunkon kivül ott láttuk Zem- plénvármegye közszeretetben álló alispánját Bernáth Aladárt, Földes Albert pénzügyigazgató helyettest, dr. Orbán Kálmánt városunk jeles polgármesterét, Tóth Elek rendőr­tanácsost, Bessenyey Zénó orszgy. képviselőt és még nagyon sok illusztris tagját társadalmunknak. Dr. Görgey István országyülési képviselő, aki az egész vándoruton részt vett, fulmináns beszédeivel bizonyította be ismét, hogy a ke­reskedők barátja és hogy meny­nyire szivén fekszik a kereskedők helyzete. Bizik a jövőben, amely elhozza a sátoraljaújhelyi keres­kedők boldogulását is . Mint fon­tos tényt emelte ki, hogy a keres­kedelmi szerződések az összes államokkal rövidesen tető alá ke­rülnek. Nem csupán ígéretek ezek, amelyeket a kormányzat a keres­kedők érdekében megtenni akar, hanem valóra vált tettek. Nagyon jó hatással volt a közgyűlésen részt vett kereskedőkre Bessenyey Zénó képviselőnek a tolcsvai és sárospataki közgyűlésen tett kije­lentése. „Amikor a választások előtt és alatt ismételten hirdettük az egyfázisos forgalmi adó beve zetését,-- mondotta Bessenyey — akkor azt nemcsak a saját inicia- tivánkból tettük. Megbízásunk volt arra és kormányzati felhatalma­zásunk/' Post festam Irta: Alexander Vilmos Egr37"©© szárán. ára ÍO fillér %

Next

/
Thumbnails
Contents