Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-05-22 / 37. szám
C tvennyolcadik évfolyam. 37. szám. Sátoraljaújhely, 1927. május 22, megjelenik hetenként kétszer «serdán és ssombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I Zemplén I POLITIKAI HÍRLAP |, Előfizetési ár: Negyedévre. . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyilttér soronként 16 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. Mám. Báró MÄ1LL0T NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. nám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hivzek Magyarorsz ág feltámadásában. Amen. 9 hírlapírói kar dicsérete Csonkamagyarország újságírói társadalmának három olyan testületé van, amelyik speciálisan újságíró érdekeket szolgál. Ezek az egyesületek, ne vezetesen az Újságírók Korház és Szanatórium Egyesülete, a Magyarországi Újságírók Egyesülete és a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete a minap közgyűlést tartottak, amelyen számos, őket közelről érdeklő anyagi erkölcsi és hírlapírói presztízskérdés tárgyalása kapcsán leszögeztek egy olyan álláspontot, amelyik találkozik az egész ország közvéleményének lelkes helyeslésével, mert gondolatuk abból a közös nemzeti érzésvilágból fakad, amelyik közös nevezőre tudja hozni a legszélsőségesebb felfogású rétegeket is, Arról volt szó ugyanis, hogy a Magyarországi Újságírók Egyesülete belépjen-e abba a nemzetközi sajtó irodába, ame lyik Genfben székel s amely tudvalévőleg a háború utáni időkben kialakult helyzetet kívánja stabilizálni. Az első pillanatra úgy tűnhet föl, hogy a magyar újságíró társadalom dilemma elé került, hogy belépjen-e ebbe az in- ternacionális jellegű egyesületbe, mert ha belép élvezni fogja mindazokat az előnyöket, amelyek ilyen messzeágazó összeköttetések által kézenfekvőén fennállanak, viszont ebben az esetben a legnehezebb magyar idők szolgálatába állított újságíró társadalom saját anyagi és nemzetközi összeköttetései érdekében kénytelen lett volna megtagadni azt a közös nemzeti érzést, amelyik sohasem tud lemondani arról a felfogásáról, hogy országunk megcsonkítása által előállított sivár helyzetünk csak múló jelenség, egy rossz álom amiből az igazság szava fog bennünket felébreszteni. Meg kell hajtanunk az elismerés zászlaját a toll magyar harcosai előtt, akik vita tárgyává sem kívánták tenni, hogy feláldozzák e szivük és lelkűk érzelemvilágát az érdek céljaira. A Magyarországi Újságírók Egyesülete nem lép bet be a genfi nemzetközi sajtóirodába, nem pedig azzal az indokolással, hogy a magyar újságíró társadalom nem vehet részt egy olyan nemzetközi szervezetben, amelyiknek minden munkálkodása azt a célt szolgálja, hogy a jelenlegi európai helyzet stabilitást nyerjen. Az a testület, amelyik ilyen fennkölt és nemzeti gondolkozásról tanúskodó álláspontot tud képviselni, az büszke lehet vezetőségére s büszke lehet nehéz visszonyok között élő társadalmára, mert azt az elhatározások és nagyobb jelentőségű cselekedetek alkalmával ugyanazok az érzések töltik el, amelyek a nemzet egyetemének leikéből sarjadnak. Ezt joggal el is várja egyébként a magyar közvélemény, ha a sajtó valóban a társadalom ütőerének tartja magát és dogmaként lehet megállapítani, hogy a sajtó tevékenysége tulajdonképpen a közvélemény megnyilvánulása. Ezekután a magyar sajtó nehéz helyzetben élő munkásai joggal várják el úgy az államtól, mint a társadalom minden rétegétől, hogy anyagi megmozdulásait, amit idegölő munkájában és lázas szolgálatában is kénytelen felszínen tartani, megértéssel, szimpátiával és támogatással kisérje, ami nyilván jó utakon is halad, mert békevilágban bevált s kitünően működő nyugdíjintézetüket meg lehetett menteni a jövő generáció számára. Otthonában ülve! Szabadidejében! Levelezés utján, előképzettség nélkül megtanítjuk Önt helyes kiejtéssel beszélni, írni, olvasni ' németül, angolul, franciául, spanyolul, olaszul stb, Kiképezzük Önt magyar, vagy más nyelvű levelező, gyorsíró, könyvelő, banktisztviselő, fordító, nyelvmester, művezető, tervező, elektrotechnikus, vegyész stb.-nak. Válasszon életpályát, kérjen ismertetőt ECHÓ távtenitó akadémia, Budapest, Rakóoxl at 44.1. em (válaszbélyeg.) Ünnepelhetünk...? Irta Schweiger Márk, a Kereskedelmi Társulat elnöke. Kereskedelmi Társulatunknak f. hó 22-én nagygyűlése lesz. A nagygyűlés keretén belül megfognak jelenni közgazdasági életünk leg- hivatottabb reprezentásai, hogy bennünket az aktuális gazdasági kérdésekről tájékoztassanak. Hozzáértő szakemberektől fogjuk hallani, tudni, hogy sikerült a pénzügyi szanálás nagy kérdését a kormányzatnak szerencsésen megoldani, meg fogjuk tudni, hogy már ott tartunk, miszerint a költségelőirányzatunk jelentős plusz- szál záródik, a pénzügyi kormányzatnak már feleslegei is vannak és már abba a szerencsés helyzetbe kerültünk, hogy az antant jóvoltából engedélyezett külföldi kölcsönt sem kell teljes egészében felhasználnunk; alkotni, épiteni, teremteni tudunk saját feleslegeinkből. Ezek tagadhatatlanul igen örvendetes momentumok, melyek minden magyart csak jóleső érzéssel tölthetnek el. Örülnünk kell, hogy a szomorú Trianon után már itt tartunk, de mi nekünk, újhelyi kereskedőknek az örömébe üröm is vegyül. Mi nem tudunk oly könnyen melegedni, mert a mi homlokunkat a gondok gyötrik s úgy érezzük, hogy a szanálás müve gyorsabb tempóban történt, mint azt reméltük. Az államkassza feleslegeit, milliárdjait ma a magángazdálkodás érzi és talán a polgárság túlterhelése idézte elő ezt a kedvező eredményt. A szomorú Trianon bennünket sújtott legjobban, mi vagyunk Csonkamagyarország talán legjobban megcsonkított városa, mi itt igazán nem tudunk ünnepelni már, nem tudunk semminek sem örülni. Itt ebben a városban a lelkeket a jövőért való aggódás gondjai töltik el, hiszen lehetetlen szomorú szivvel nem látni, hogy a lakosság száma nap-nap után csökken s a város rögeihez görcsösen ra gaszkodó egyének, akiket családi tradíciójuk, üzleti viszonyaik idekötnének, igyekeznek a városból szabadulni. De nemcsak a kereskedő- és iparososztály áll itt reménytelen jövő előtt, kilátástalan a kép a társadalom minden osztálya előtt és én erre a megdöbbentő képre hívom fel igen tisztelt vendégeink figyelmét és kérem őket, hassanak oda, hogy a pénzügyi kormányzat a magángazdaság szanálásának problémájával foglalkozzék — az államháztartás feleslegeiből siessen határszéli városunk megmentésére. Arra kérem, legyenek szószólói annak a kívánságunknak, hogy a közterhek viselésénél kivételes elbánásban részesüljünk, mert az lehetetlen, hogy a határszéli városok jővedelem és kereseti adójukat a többi városokhoz képest egyenlő kulcs alapján fizessék. És a magas kormánynak módjában is van, hogy az arra rászoruló városok büdzséjét feleslegeiből kártalanítsa. Hassanak oda, hogy állami intézményeket elsősorban a határszéli városokban létesítsenek, tegyék lehetővé a tranzitóforgalmat, létesítsenek itt közraktárakat, köny- nyitsék meg a vízumkényszert, tegyék lehetővé, hogy külföldi konzuljaink a beutazást meg ne nehezítsék, eszközöljenek ki olcsó kereskedelmi hitelt, hogy a vállalkozási kedv fellendüljön, munkaalkalom létesüljön, mert mi itt élni és dolgozni akarunk 1 Szeretettel köszöntjük Önöket körünkben. Él bennünk egy megingathatatlan hit, hogy szavaink megértésre találnak, ügyünknek a fórumon szószólói lesznek és ha kell, harcosai is lesznek Bizzunk abban; az az idő már közeledik is — és akkor fogunk igazán ünnepelni ! űöfösí közgyűlés Sátoraljaújhely város képviselőtestülete szerdán délután, a városháza tanácstermében dr. Orbán Kálmán polgármester elnöklete mellett tartotta rendes közgyűlését. A közgyűlés 37 tárgya sem tudott azonban nagyobb érdeklődést kelteni és rövid ötnegyed óra alatt a képviselőtestület 36 esetben jóváhagyta a tanács javaslatát és csak egy esetben — Farkas Andor ny. polgármester ügyében — adta vissza az iratokat a tanácsnak átdolgozás végett. A képviselőtestület jóváhagyta a háztartási alapok, a gyámpénztár zárszámadásait. Tudomásul vette a vármegye alispánjának átiratát a háztartási alapok 1927
