Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-01-16 / 4. szám
Ötvennyolcadik évfolyam KcgJelenOc hetenként kétszer isard&n és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármag-yehá''. niivar) Sátoraljaújhely, 1927. január 16 POLITIKAI HÍRLAP Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109 eiam FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy Istenben hiszek egy hazában Hiszekegy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen Külföldi kombinációi! Pár napja pattant ki a hire, hogy Bethlen István Rómába szándékozik utazni s ez a szándéka olyan port vert Európaszerte a sajtóban, hogy nyomon követik a legfantasztikusabb találgatások s szinte minden képzeletet felülmúló kombinációk. A külföldi közvéleménynek ez a megnyilatkozása minketeisősorban abból a szempontból érdekel, hogy ime mégsem vagyunk annyira érdektelen senkik a nemzetek életében, akikkel törődni sem érdemes. Egyelőre hivatalosan nem' került még nyilvánosságra, hogy Bethlen csupán udvarias- sági látogatást tesz-e Olaszországba, ahonnan csak a minap kaptunk vissza két Corvinát, avagy összehozható a ez az ut a fiumei szabad kikötő kérdésével, de az bizonyos, hogy Bethlen István komoly célok eléréséért utazik Rómába. Érzi ezt a külföld közvéleménye is s talán mert Bethlen mindezideig nem kötötte az orrukra római utjának célját, olyan kombinációkba bo csájtkoztak, amelyek messze túlhaladnak egy szabad kikötő elnyerése iránt indított külpolitikai akciót. Tudvalévőleg a trianoni békeszerződés fenntartotta nemzetünk számára azt az igényt, hogy az Adrián kikötőhöz jussunk. Körülbelül fél éve, hogy ezt a kérdést intenzivebben tárgyalja a sajtó és különféle formában jelentkeztek is ajánlattétellel Jugoszlávia és Románia. Az a barátságos közeledés, amelyik Jugoszlávia és Magyarország között a Mohácson elhangzott kormányzói beszéd nyomába megindult, eredményezte azt a szándékot, amellyel Jugo szlávia közeledett hozzánk Spalato, vagy Susák felajánlásával. Románia sem akart elmaradni az ajánlattevők mögött, meg is jelent egy Fekete tengeri kikötő felkínálásával, de a magyar közvélemény s nyilván egybehangzóan a hivatalos körök sem látták ezekkel az ajánlatokkal kapcsolatban szerencsésen megoldva a magyar tengeri kikötő kérdését. Magyarország rengeteg pénzt áldozott a háború előtti békeesztendőkben Fiúméra s kiirthatatlanul él nemzetünk emlékében az Adria gyöngye : Fiume. Olaszország a háború után nem tudott semmit sem tenni Fiúméval, nemcsak azért mert a tőszomszédos Trieszt ragadta magához a vezető szerepet, de azért sem, mert Fiume évszázadokon keresztül csak úgy tudott virágzó tengeri kikötő lenni, hogy a háta mögött — virágzó Hinterland foglalt helyet. A megváltoztatott ország-határok ezt az egységes gazdasági Hinter- landot teljesen elzárták Fiúmé tői, aminek nyomában a lassú elsorvadás következett. Ha gróf Bethlen István Rómában a fiumei tengeri kikötő kérdését is tárgyalni fogja, nyilván annak a nemzeti óhajtásnak tesz eleget, amelyik ragaszkodik Fiuméhez, mmden más ajánlattal szemben Ami a külföldi sajtóorgánumok fantasztikus híradásait illeti, ezekre csupán az a •megjegyzésünk, hogy élénk tanúbizonyságát adja ez az eset is annak, hogy Európa stabilitása nem nyugodhat olyan kiépített bázison, amelyik megingathatatlan, mert ha egy tönkretett ország miniszterelnökének csupán egy római utazása is elegendő arra, hogy széltében-hosszában az uj államalakulatokat rettegtető híreket kolportáljanak, itt valahol nem lehetnek rendben a dolgok. A római ut ugy- látszik külpolitikai megmozdulásunknak megindulási pontja s ha a világ közvéleménye már ezt az első alkalmat is ilyen nagy érdeklődéssel kiséri, számíthatunk arra, hogy rövid időn belül általánosan foglalkozni fog Európa közvéleménye a megoldatlan magyar igazság problémájával. Hétfőn foglalkozik a Képviselőtestület a aillanytelep építése ügyével Dr. Orbán Kálmán polgármester hosszabb ideig tartó betegségéből fellábadva rendre sorra veszi azokat a városi ügyeket, melyek az 1927. évnek beruházási programját képezik. Ezek között is elsősorban a villanytelep és a Vörös Ökör építkezésének ügyét. A villanytelep építésének ügyé* végsőfokon már eldöntötte a belügyminiszter, jóváhagyva a városnak az önálló telep építésére vo natkozó határozatait, kiemelve egyúttal indokolásában azokat az előnyöket, melyeket az önálló te lep épitése nyújt a Tröszt ajánlatával szemben. A miniszteri döntés klauzulája azonban lehetővé tette a Trösztnek egy újabb ajánlat benyújtását, amellyel a napokban tartott ülésében foglalkozott az üzemi bizottság, de nem találván meg az aján latban azokat a feltételeket, melyeket a miniszteri döntés is hangsúlyoz és amelyek az önálló telep építésével szemben előnyt jelente tenének, azt a javaslatot terjeszti elő a hétfőre összehívott közgyűlésnek, hogy a Tröszt legújabb ajánlata fölött térjen napirendre és a gépgyáraknál eszközlendő megrendelésre vonatkozó kötleve- lek aláírására adott felhatalmazással teremtsen olyan helyzetet, amely a további huza-vonát kizárja. Kétségtelen, hogy a képviselő- testület elfogadja az üzemi bizottság javaslatát, mert a város közönségét már valósággal idegesítik azok a minduntalan felmerülő akadályok, melyek az olyannyira fontos kérdés megoldását oly hosz- szu idő óla hátráltatják s érzékeny anyagi károsodást okoznak a város közönségének. A közönség türelme — ebben az esetben — végső határán van és szinte követeli már most a villanytelep építésének végérvényes elintézését. Remélhető, hogy a hétfői közgyűlés határozata nem hagy fenn semmi kétséget erre vonatkozólag A telekvásárlás ügyét szakértő fogja eldönteni, akit a város már meghívott s aki napokban a kérdés elintézésére városunkba érkezik. A Közmüvek Igazgatósága reméli, hogy az építkezés március végén megindulhat. A magas építkezésre a város nem szándékozik uj pályázatot kiírni, hanem körlevelet intézett a vállalkozókhoz, nyilatkozatot kérve tőlük, hogy fentartják-e ajánlataikat. A nyilatkozatok beérkezése után fog dönteni a város az építkezés vállalatba adása iránt. Nem Kapnak a Községei! Külföldi Kölcsönt A múlt év folyamán a városok és vármegyék külföldi kölcsöneivel kapcsolatban került szóba a községek külföldi kölcsöne. A belügyminiszternek egyik vármegye alispánjához intézett leirata most tisztázza a kérdést nemleges irányban, amennyiben a leirat a következőket tartalmazza a községek külföldi kölcsönéről: — A községek hitel kérdésének külföldi kölcsönnel való megoldását hitelpolitikai okokból egyelőre elhalasztottam. Az ország talpraállitása céljából eddig felvett külföldi kölcsönök az ország hitelerejét úgyis erősen igénybevették, úgy, hogy a további hitelek igénybe vételével célszerűnek tartom várni, míg a gazdasági élet annyira megerősödik, hogy a külföldi kölcsöntől való további eladósodástól az ország oly nehezen megteremtett pénzügyi egyensúlyát félteni nem kell. — Óvatosságra int az is, hogy a külföldi kölcsön külföldön fizetendő kamat és törlesztési terhei az ország fizetési mérlegét kedvezőtlen irányba befolyásolhatnák. Célszerű volna, ha a községek halaszthatatlan beruházási szükségleteik fedezésére belföldön felveendő kölcsönnel gondoskodnának. Eddig a miniszter rendelete, mely szerint tehát a községek belátható időn belül külföldi kölcsönre nem számiíhstnak. BIZTOS orom, ÍSOKOIADB MÄS Hß- 3 T&'-t Egr3r@e ©zárra. sora. lO fillér
