Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-04-27 / 30. szám
2. oldal ZEMPLÉN lí 27. április 27. mölcstermelésre, mint éppen Zem- plénvármegye és aligha van még vármegye, ahol kevesebb gondot fordítanának a gyümölcstermelésre, mint a mi vármegyénkben. A baromfi rendszeres, szakszerű tenyésztéséről nálunk pedig beszélni sem lehet. Pedig vármegyénkben Sárospatakon van Bo- gyay Elemérnek nem országosan, j de a szomszédos országokban is j elismert elsőrangú baromfi törzstelepe és báró Waldbott Frigyesné sz. Mária Alice kir. hercegnő őfenségének csak nem rég létesített vörös izlandi törzstenyészetéből messze földre viszik a fajtörzseket és a keltető tojásokat. A háború alatt, de főleg a háború után a szemes termények ben, szarvasmarha, juh és sertés- tenyésztés körül jelentkezett konjunktúra mulóban van s ha a létérti harcban helyünket megál- lani akarjuk, át kell térnünk a gazdasági mellékfoglalkozások azon ágazatára, amelyek kevés befektetés mellett is a legjövedelmezőbbek, ha azokkal szeretettel és odaadással foglalkozunk. Ezek a gondolatok vezették a Gazdasági Egyesület elnökségét és az Egyesület Gazdasági Mellékfoglalkozásának osztályát, amikor elhatározta, hogy az osztály működését az eddiginél fokozottabb tevékenységre hívja, amikor az osztály tagjait e hó 26-ára gyűlésre hívta össze. A gyűlésen, az osztály elnökökének Molnár Jánosnak más irány- j ban való elfoglaltsága miatt, dr. \ Mizsák József vármegyei főjegyző, osztáiyaielnök elnökölt, aki rendkívül tartalmas, az egész kérdést felölelő beszédben világította meg a helyzetet. Az elnöki megnyitó elhangzása után az osztály megalakult és megválasztotta előadóit. A gyümölcsészeti alosztály előadójául Kneiszl Emilt, tagjaiul gróf Széchenyi- Wolkenstein Ernőné, dr. Máriássy Mihály, Thuránszky László és Hodossy Béla; a méhészeti osztály előadójául Lázár Károly, tagjaiul báró Waldbott Frigyesné, Potoczky Dezső, Hauer Béla és Jakab Ödön ; a baromfitenyésztő osztály előadójául dr. Szén József rk. lelkész, báró Waldbott Frigyesné, Bogyay Elemér, Frazanelly Zoltán, és Szalai rk. lelkész választattak meg. A választások megejtése után Kneiszl Emil és dr. Szén József megköszönve az előlegezett bizalmat, rövid szavakban leszögezték az alosztályokra váró feladatot; Bogyay Elemér lelkes szavakkal tárta fel a boldogabb jövőt, amely úgy köznépünkre s az intelligenciára, főleg a nyugdíjas közalkalmazottakra vár, a baromfitenyésztés beható felkarolása és szakszerű üzése esetén. (/.— e.) Kőműves sztrájk miatt szünetel a pénzügyi palota építkezése A pénzügyi székház építkezésénél munkabér differenciák miatt a kőmives munkások sztrájkba léptek s mig az egyeztetési tárgyalások eredménnyel nem járnak, szünetel az építkezés Rendkívül sajnálatosak ennél a nagyarányú építkezésnél ezek a zökkenések, ezek a kényszerpihenők, melyek egyéb nehézségekkel társultan ma már kétségtelenné teszik, hogy az építkezés a kitűzött határidőben nem nyerhet befejezést. Éveken keresztül mindig kínosabban tört fel a panasz az állandó munkahiány miatt, mely valósággal kétségbeejtő helyzet elé állította határszéli városunk iparos és mun- kástársadalmát. Mindenki várva- várta az idők változását, a munkaalkalmat, a megélhetést, becsületes kenyérkeresetet nyújtó munkálatok megindultát s ma, amikor két hatalmas építkezés, a pénzügyi székház és a Vörös Ökör ma ugyancsak megkezdődött épitke zése elhozta az újhelyi munkásságra s hisszük az iparosságra is a jobb időket — mindkét félre egyaránt veszteséggel járó bérharcok állják útját a produktiv munka kifejlődésének. A pénzügyi székház építkezésénél az alacsonynak talált órabérek miatt már napok óta szünetel a munka s az eddigi tárgyalások még nem vezettek eredményre, mert a vállalkozók által felajánlott emelést a kőművesek nem találták elegendőnek. Munkatársunk felkereste úgy a vállalkozó céget, mint a helybeli kőművesek szakcsoporljának vezetőit, akik a következőkben informálták. A vállalkozó Berkes cég építésvezetője, Debre Sándor mérnök informálása szerint a napi 10 —11 órát dolgozó munkások munkájuk szerint 50—64 fillér órabért kaptak az elmúlt héten. — A cég hajlandó volt a maximális munkabéreket hétfőtől kezdve 70 fillérben megállapítani és nem zárkózott el attól sem, hogy az 50—70 filléres munkabéreket még emelni is fogja. A munkások nem voltak hajlandók felvenni e munkabérek mellett sem a munkát s egyesek a munkásokat terrorisztikns módon megakadályozták a munkában, fenyegetésekkel eltávolították munkahelyükről. Értesülésünk szerint vidékről, a reggeli vonattal érkezett munkások elébe is kimentek a sztrájkolók és megakadályozták azt, hogy a vidéki munkások munkába állhassanak. — A „Vállalkozók Lapja“ utolsóelőtti számában feltüntetett 59—68 filléres munkabér kb. megfelel az itteni munkabéreknek. Mi természelesen hosszabb ideig nem szüneteltethetjük a munkát és ily körülmények között teljesen ránk oktruálják azt, hogy idegenből hozzunk munkásokat. A munkások hétfőn 64 filléres alapbért kértek, Baticz Gyulával folytatott tárgyalásaik után szukszeszive 80 fillérig kívánják felemelni a minimális órabért, ami természetesen ettől még felfele emelkedne. Kö- telességszertien bejelentettük a sztrájkot a rendőrségen, a munkásoknak pedig 56—70 filléres ajánlatot tettünk, azonban Baticz Gyula, a budapesti kőmivesek csoportjának titkára, aki a tárgyalásokon résztvett, már ekkor kijelentette, hogy a munkásság ez ujabbi ajánlatot sem fogja elfogadni és ő maga sem fogja azt ajánlani. A munkások nem fogadták el az ajánlatot és ezáltal arra kényszerítenek, hogy máshonnan hozzunk munkásokat. — A sztrájkoló kőművesek vezetőjének nyilatkozata szerint: — A kőművesek hétfőn reggel az építésvezető Debre Sándorhoz mentek és megkérdezték, hogy hajlandók-e 64 filléres órabért adni, vagy nem, mert a régi 50 filléres órabéiért nem hajlandók tovább dolgozni, de az építésvezető kijelentette, hogy ez idő szerint nern fizethet többet. Erre a kijelentésre a kőművesek kijelentették, hogy 50 fillérért nem hajlandók dolgozni és a munkát ott hagyták. Azóta a pénzügyi palota építésénél a munka szünetel. A kőművesek szervezete ezek után táviratilag hívta Ujhelybe Baticz Gyula központi titkárt, aki hetek kel ezelőtt szintén itt járt, mikor 32—48 filléres órabérrel fizették ki a kőműveseket. Ekkor nem szüntették meg a munkát, mert Baticz Gyula szerint hiányzott még a nélkülözhetetlen cement, ami a pincefedélhez szükséges, amiből azt következtette, hogy a vállalkozó a sztrájk mesterséges előidézésével vis majort akar előidézni. Baticz Gyula és a szakcsoport két megbízottja felkeresték Berkes Jenő építészt, hogy az egyezséget megkössék. A tárgyalások folyamán a cég 56—70 filléres órabért i volt hajlandó fizetni, ezzel szemben a megbízottak május 1 — 15 időre 64 f., 15-étől 30-ig 70 f. és junius 1 —15 időre 80 f. mi nlmális órabért kértek, amit a cég nem volt hajlandó megadni. Ez zel a tárgyalások megszakadtak. A bizottság bent járt Specztán Gyula Gyula vezető tanácsosnál és megcáfolta a munkások terro- risztikus viselkedésére vonatkozó jelentést. — Abban a reményben adtunk helyet mindkét fél nyilatkozatainak, hogy sikerülni fog békés megegyezéssel a munka folytonosságát — ami közérdek — biztosítani. RendőrhézEfl a Szemán- trafik betörője A legutóbbi hetekben betörésekkel, rablógyilkossággal foglalkoztatott újhelyi rendőrség eredménynyel járt nyomozásról is számolhat be felettes hatóságának, mert távirati körözése folytán a salgótarjáni rendőrség letartóztatta Salgótarjánban Ritter Mihályt, a Szemán- féle trafik április 4-iki betörőjét. A salgótarjáni rendőrség telefonon értesítette az újhelyi rendőrséget Ritter Mihály elfogatásáról, akit Misky Árpád detektiv-csoportvezető vett át és kisért Kastély nyomozóval együtt Ujhelybe. Ritter Mihály, aki a Szemán- trafikba történt betörése alkalmával 160 pengő értékű készpénz, trafik, dohányzási cikkek és bélyegeket vitt magával, beismerte a betörést. A magáról teljesen megfeledkezett, emberi mivoltából teljesen kivetkőzött újhelyi vasmunkás a rokkant trafikos kifosztása után Sárospatak felé vette útját, hol útközben egy szekér vette fel s vitte Tolcsvára. Tolcsván nem érezhette magát biztonságban, mert még aznap Miskolcra utazott, hol megismerkedett egy munkással, aki szállással látta el, amit Riiter azzal hálált meg, hogy a szállásról való távozása alkalmával a munkás 50 pengőjét magával vitte, de ott hagyta összes iratait és egyes, a ; Szemán-féle trafikból magával vitt j lopott tárgyakat. Miskolcról Salgó- i tarján felé menekült az őt állandóan nyomon kisérő detektívek elől, ahol a salgótarjáni rendőrség letartóztatta. Ritter még tagadja a miskolci lopást. A rendőrség átkisériette a kir. ügyészségi fogházba. — Kim's/.tfjü gyengeség:, vérszegénység, lesoványodás sá- ! padtság, mirigybetegségek, bőrkiütések, kelések, furunkulusok eseteinél a természetes „Ferenc Jó- : zsef“ keserüviz szabályozza a belek annyira fontos működését. Az orvosi tudomány számos vezérférfia meggyőződött arról, hogy a valódi ! Ferenc Jó/.sef' viz hatása mindig kitünően beválik. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben. jegyző, talán első voltam a hazában azok közül, aki az ügyvédi vizsga lelteiéért folyamodtam és eszembe jutott Inkey Eduárd. írtam Vitalis őrnagynak, aki Bordoló altábornagy kassai katonai főparancsnoknak adjutánsa volt, aki 48-ban a 3 ik honvéd zászló- aijban mint kapitány szolgált, de az osztrákokhoz dezertált és kassai superarbitrungom alkalmával mát ösmerősöm volt és kérdeztem, hogy él-e Inkey Eduárd és ha él, hol lakik és mi a cime? Vitális őrnagy most is meglevő levelében tudósított, hogy báró Inkey Eduárd jelenleg az Arsier- gárda óbestere — következett egy nagy hosszú cim — s hogy Bécs- ben lakik Bástya ucca 5. számú házban. Azonnal Írtam báró Inkeynek és tudattam helyzetemet és kértem, hogy tegyen vagy tanácsoljon valamit. (Folytatjuk.)
