Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)

1926-10-20 / 79. szám

1926. október. 20. ZEMPLÉN 3. oldal gó Bemutatásra este 6 és negyed Szombaton este órakor J’accuse. Észtás rber 15-én TSE !! iSSE ipapir :ait! ! Iliit ó útjára ntosabb zsebóra. ; l i S“ 'iselők és keres- legmegbizhatóbb Smutató a „REB- ^EBLIS“ zsebóra ltja. Ezt a buda- kértők szakvéle- losan igazolja, minden jobb ;tben az 28 peng5 pható I s Saujhely itőzsde szomszéd' tan) idennemü lapok átalaki- és tisztítását. ilndeiiféle férfl­utuden azlnbon nnlt, ak. ettesnek lliqens urinő, német. Jól főz jártas. tataiban. rövid ZOJÍ sek megvé i kiártó híva au. A beiktató ünnep után Szirmay , László lakásán diszebéd volt a j vendégek tiszteletére, hol a pohár- ! köszöntök során Lichtenstein László , az uj felügyelőre, Tóth József az j ev. öntudatra, Zemann Zoltán a j magyar asszonyok nemes ideál­jára, a háziasszonyra mondott , gazdag tartalmú felköszöntöt. Vé- ' gül a vendéglátó gazda megkö szönte c ragaszkodásnak és sze­retetnek e megható megnyilvánu- i lását. Az ünnep pedig el nem ! múló hatásként él tovább a részt- i vevők szivében, mert szolgálta azt a megértést és összefogást, mely egyedüli útja lehet a szebb és jobb magyar jövendő kialaku­lásának . . . téhez annyira hozzátartozott, min1 amennyire a férj nem nélkülöz­hette a fejét. Amilyen bűnt köve­tett el a férfi, amikor homlokát borotvával megsértette, ép úgy hibázott neje, midőn egy hóbor­tos divat kedvéért könnyelműen megvált fejdiszétől. Ujabbi cikkében Rosine már egész más húrokat penget. Azt mondja hogy a budapesti iskolai rendeletnek nincsen igaza, hibáz­nak a pesti tanárok, amikor a rö­vid hajviseletet eltiltják Mert ezt a viseletét nem eltiltani, de kö­telezővé kell tenni. Ez az egye­düli észszerű, tiszta, egészséges hajviselet. Különösen áll ez a Szirmay £ászló egyházjel- ugyelői beiktatása# — Saját tudósitónktól — Mozgalmas napja volt október 10.-e a tállyai ev. egyháznak. Felső- magyarország egyházi és világi vezető emberei ekkor jöttek össze Tállyán, hogy részt vegyenek az egyházi életbe csak most bekap­csolódott nagy ősök gazdag ta­lentumokkal megáldott utódjának: Szirmay Lászlónak felügyelői be­iktatásán. Az érkező kitűnősége­ket: Lichtenstein László ny. főis pán, egyházmegyei felügyelőt, Plachy Mihály kormányfőtanácsos és dr. Erőss János egyházfelíigye löket, valamint Nemes Károly és Tóth József espereseket az egyház nevében Zemann Zoltán lelkész fogadta, aki bemutatta a fogadó bizottság tagjait: Sóhalmy György tb. egyházfelügyelőt, Poppe Béla igazgatót, Jancsó Endre gondno­kot és a teljes számú presbitéri­umot. A beiktató ünnep délelőtt fél 11 órakor kezdődött a nagy­templomban, melyet ez alkalomra a leányegylet tagjai virágokkal diszitettek fel és a helybeli s vi­déki előkelőségek teljesen meg töltöttek. Ott voltak az összes helyi egyesületek vezetői és ki­küldöttei, az elöljáróság, az ipa­ros-kör és számos egyesület s tes­tület küldöttsége Ott láttuk Balogh Samu kúriai bírót és nejét, Só­halmy Arankát, özv, Bejczy József- nét, Bulyovszky Gusztávnét, özv. Dorozsnyák Gyulanét, Rácz Gábor tábornokot, Szirmay István tábla- ! bírót, Homoky György, dr. Hajós I Imre, Toldy Miklós, Nagy Ármin í és számos helybeli és vidéki elő- I kelőséget. A beiktató ünnepet Zemann. Zoltán lelkész oltári éneke vezette be. Majd a gyülekezet a beikta­tandó felügyelő legkedvesebb egy­házi énekét „Ki dolgát csak Is­tenre hagyja“ kezdetűt énekelte el. Tóth József oltári szolgálata után Nemes Károly főesperes ik­tatta be hatalmas gondolatokkal és megható szertartással az uj felügyelőt. A Te őseid - mon­dotta — a reformáció bölcsőjétől a legutolsó időkig ott állottak egy­házunk kormánykerekénél. Egyik I ősöd már ott elnökölt a zsolnai zsinaton, a másik első felügyelője ^ volt a régi, hatalmas tiszai kerü­letnek sőt egy ősöd ott hullatta vérét az eperjesi piacon. Őseid lehettek volna grófok, hercegek, de ezer szenvedés árán is hűek maradtak egyházunkhoz, ők kard­dal harcoltak ez egyház jövendő­jéért. Ma pedig Te veszed át őseid nagy örökségét, hogy szintén küz­delem, harc munka és áldozatok árán harcolj ez egyház békéjéért, a hetedik nap nyugalmáért, mely akkor fog’-'el érkezni, ha újra ma­gyar Éden lesz a hármas halom és négy folyam területe 1“ . . A főesperes beiktatója után az uj »felügyelő mondotta el azokat a gondolatokat, melyek feladatának betöltésénél vezérelni fogják A beszéd olyan nagy hatást keltett, hogy nagy jelentősége az egyházi élet egyéb terén is mutatkozni fog. A beszéd dióhéja ez : „A kis igaz­ság átlátszó, mint egy pohár viz. nagy igazság mély, mint a tenger, amelyet nem ismer az, ki nem látta viharzani. A mi igazságunk- a keresztény nemzeti eszme igaz­- sága, melyet csak akkor láttunk * * Múlt lapszámunkból helyszűke miatt kimaradt. meg, mikor a világháború és for- \ radalmak vihara rájuk terelte a figyelmet. De még ma sem látjuk tisztán e kettős igazságot, külön­ben nem engednök magunkat egy másra uszítani, hogy addig idege­nek szedjék össze a mi kincseinket... A keresztény szellemben haladva első kötelességemnek fogom tar­tani, mindenütt, hol szerény kö röm lehetővé teszi, küzdeni a romboló démon alattomos mun­kája ellen. . . A múlt század kö­zepétől kezdve már ez a démon megkezdte itt munkáját, mintha csak a Sátán küldte volna fiait e földre, megrakodva ajándékokkal, hogy a keresztény emberek szivét megejtse. A sátánnak tervszerű támadása a keresztény erkölcsi alap ellen akkor kezdődött, ami kor tudományos társaságok és társadalmi egyesületek (Galilei-kör) a történelmi materializmus elmé­letével hozták be romboló elmé­leteiket és aláásták a társadalmat. A mai erkölcsi züllöttség az ő igazi diadaluk. Azon a nagy lej­tőn pedig, melyre rátaszitották a kereszténységet, vakon rohanunk lefelé ... A folyóiratok, telve félig, vagy egészen mezítelen nők képeivel, — a zene, a jazz-band csábító hangjai, — a színház, hol hirdetik és érzékeltetik a paráz- naság minden fajtáját, — a regé­nyek, ma mind-mind bizonyság­tevői annak, hogy hová sülyedtünk ... A buja táncok, a titkos kö­rök túl tesznek Sodorna és Go- morha összes bűnein . . . Maga­tartásomat a többi keresztény felekezetekkel szemben a legtel­jesebb testvéri szeretet, türelem és megértés fogja szabályozni. Azt tartom, hogy aki a keresztény fe­lekezetek közt a gyűlölködés mag- ját igyekszik elhinteni, az konkolyt vet az Ur buzavetésébe és igy nem az Urnák hanem a sátánnak szolgál. . . Végül pedig, ami ma­gatartásomat a hívekkel szemben illeti, az az Ur parancsolatai sze­rint a teljes alázatosság. Ti fel­emeltetek elsőnek, én tehát első leszek az alázatosságban, közöt­tetek pedig az utolsó . . . Mig e poszton állok, az igazságért küz dök és a keresztény Magyaror­szágért harcolok!“ E hatalmas megnyilatkozás után, melynek hatása ott fog élni a résztvevők szivében s az egyház életében Zemann Zoltán lelkész üdvözölte elsőnek az uj felügyelőt. „Az éti egyházamnak, a szabad­ság mártír egyházának, Kossuth Lajos születési helyének, itt az ő keresztelési templomában tisztele­tét, szeretetét, ragaszkodását és rajongását, mint fehér oltári virá­gokat helyezem eléd. Mi Benned látjuk azt a bethlehemi csillagsu- gárt, mely elvezet minket a mi próféciánk, a mi édes álmaink valójához I“ . . . Utána dr. Erőss János és Füzély Árpád a szeren­csi és madi hivek nevében bizto sitották az uj felügyelőt szerete- tükrői és ragaszkodásukról. síinek: Ha nagyon divatos lesz valami, akkor a díva ot nyo­mon követi a legerősebben tar­tott vélemények gyors változása. Különösen a nők — még a na­gyobbak közül valók is — gyen­gék ahhoz, hogy egy erősebb divatáramlattal sikeresen meg- küzdjenek. Nem a szellemi al­sóbbrendűség, de a kényelmi szempont készteti meghódolásra az úgynevezett gyengébb nem képviselőit. A budapesti leányiskolákban állítólag kitört sztrájkról cikkezik Ros ne párizsi Írónő s lapjának hasábjain ugyanabban a rovatban most hasznosnak és szükségesnek nyilvánítja azt a divatot, ami ellen néhány hónappal ezelőtt a női szépség, finomság s nőiesség ne­vében a legerősebb támadásokat intézte, amely divatot csaknem naponta a leghevesebben gúnyolta és ostorozta. A bubifrizura divatja volt az ő állandó támadásainak célpontja. — Férj s fiatal feleség — irta nemrégiben Rosine — Párizs uc- cáin séta közben pompás kalapot pillantanak meg egy divatüzlet kirakatában. A fejedelmi termetű, szép aranyszőke hajú nő nem sokat tétovázik, egy pillanat múlva már kezében tartja próbára készen a kalapot Sajnos a kalap kiesi. A hóditó szépségű fiatal nő nem akar kalap nélkül távozni. Férjét az üzletben hagyja a kalap őrzőjéül, ő pedig a legközelebbi borbélymühelybe siet. Nemsokára visszatér az üzletbe, gyönyörű haját feláldozta s mivel sem tö­rődve. diadalmasan teszi fejére a kalapot. A férj nem szól semmit, csak hulló könyei árulják el, hogy fájdalmasan hatott rá ifjú hitve­sének könnyelmű cselekedete. — Folytatják utjokat, most a kopasz férjnek tetszik meg egy másik üzletben egy ugyancsak kis kalap. A férj is makacskodik, ragaszko­dik a kiválasztott kalaphoz, de neki nincsen haja mit levághatna, fejéből nyisszant le hát egy da­rabot. A szép nagy haj, Rosine sze­rint, az ifjú nő fejedelmi terme­diáklányokra, kiknek sokat kell tanulniok, nincs tehát idejük sem, hogy naponta többször fésüljék meg hosszú hajukat. — Ezt az újabb véleményét Rosine nem­csak a budapesti tanároknak ajánlja megszivlelésre, de sokkal közelebbi helyen, a francia ille­tékeseknek is. A vélemények igy változnak I egyik végletből a másikba. A divat előtt még egy ilyen ismert Írónő is meghódol hirtelenében. Mit szóljunk mi az ily gyors elv feladáshoz ? Hát nem jogosan hívnak bennünket a gyengébb nem képviselőinek ! f Friedmann Ilus. — Dr. Görgey István elő­adása a Kaszinóban Dr. Görgey István nemzetgyűlési képviselő okt. 24-én d. e 11 órakor a ke­reskedelem válsága és jövője cím­mel ismeretterjesztő előadást tart a Kaszinó helyiségében. — A legszotnorubb szüret. Amint a Zempléni Gazda irja, megkezdődött a Hegyalján a talán száz év óta legrosszabb, legszo- morubb szüret. A kisgazdák úgy 1—2 puttonba viszik haza egész termésüket Közép- és nagybir­tokosok 1—3 hektót szűrnek hol- dankint. Egy nagyobb uradalom kitünően kezelt 44 holdas szőlő­jében épen 44 hektó must termett. A must minősége eddig 18—20 fok volt, de a minőség napról- napra javul. — Népművelési albizottság megalakulása Mezőzomborban Mezőzombor községben f. hó 3- án megalakult az iskolánkivüli népművelési albizottság. Elnöke Kormány Árpád közs. főjegyző, gondnoka Noszály Lajos áll. isk. igazgató, jegyzője Nagy Sándor, tagjai Móricz István ref. lelkész, dr. Hariovszky János rk. plébános, Oravecz József gk. lelkész, Cser- venyák János, Szöllősy Mihály, tanítók, Mogyoróssy László urad. számtartó, Cziáky Endre földbir­tokos, Dobler Lajos ny, postatiszt, Kubus Gyula adóügyi jegyző. Á bizottság hét előadást vett tervbe, i melyeket énekszámokkal, szavala- 1 tokkal, érdekes vetített képekkel tarkítva nov. havának második felétől kezdve vasárnaponként tar­tanak. Az előadásokon kivül az albizottság két tanfolyam felállítá­sát határozta el mégpedig: anal­fabéta tanfolyam és továbbképző- tanfolyamot a serdülő ifjúság szá­mára. Ennek tárgyai: fogalmazás, számolás,mértani ismeretek s a gaz­daságban szükséges ált. ismeretek. A vármegye alispánjának felhívá­sát megértő községi intelligencia egy akarattal dolgozta ki a munka­tervet azzal a tudattal, hogy sike­rülni fog a népet felrázni közö­nyösségéből s előbbre vinni tudás­ban. A tudás a munka, az együtt­érzés utján közelebb hozni Nagy- Magyarország megvalósulását. Van szerencsénk becses vevőinket tisztelettel értesíteni, hogy SZÜCS-ÜZLETÜNKET a Kossuth Lajos-uccából a Petőfi-ucca 1. sz. alá a pénzügyi palotával szemben (Orbán Béláné-féle helyiségbe) helyeztük át. Kérjük a m. t. közönség további támogatását s vagyunk teljes tisztelettel BUTELLA TESTVÉREK szűcsök

Next

/
Thumbnails
Contents