Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)
1926-10-06 / 76. szám
Ötvenhetedik évfolyam. 76. szám. Sátoraljaújhely, 1926. október 6. Megjelenik hetenként kétszer iserdén és szombaton J Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I í Zemplén I Elő fizetést ár: Negyedévre . . 20000 K. POLITIKAI HÍRLAP Hirdetések: jj négyzetoentiméterenként. Nyllttér soronként 2000 K. Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Újabb tárgyalás a csehekkel a Ronyaaszabályozás ügyében Döntés még az ősszel remélhető báró dr. Waldbott Frigyes társulati elnök nyilatkozata A magyar-csehszlovák központi határmegállapitó bizottság, melynek ügykörébe nemzetközi vonatkozásaiban, a Ronyvaszabályozás kérdése jelenleg tartozik, e hő 5-én Budapesten újabb tárgyalásokra ült össze, melyekre helyi érdekeltségünk képviselői is meg hívást kaptak. E tárgyban kérdést in éztünk a ma reggel Budapestről hazatért dr. báró Waldbott Frigyes társulati elnökhöz, aki volt szives a következőket velünk közölni: — Mint eléggé ismeretes, a Ronyva- -Bodrog szabályozó társulat már közel egy évvel ezelőtt megalakult, a műszaki és pénzügyi tervek régen készen várják a megvalósulást, s a szükséges pénzt kölcsön alakjában sikerült biztosítanunk. Így a mi részünkről már az elmúlt nyáron megindulhattak volna a munkála tok. Ennek egyedüli akadálya az a körülmény, hogy a Ronyva határpatak lévén, annak szabályozásához a csehszlovák állam is hozzá kell hogy járuljon, amit eddig nem sikerült elérni. — A tegnapi nemzetközi tárgyalásra, mely Tánczos tábornok elnöklésével folyt a királyi várban, tényleg meghívást kaptam, de ott voltak elsősorban Bernáth Aladár alispán és Orbán Kálmán polgármester urak is, Bár a mi Ronyva ügyünk a túloldali delegátusok vonakodása folytán még most se volt hivatalosan a lárgyalási programúiba fölvehető, mégis sikerült ennek az ügynek cseh referenseivel megismerkednünk és velük a dolgot magánúton megbeszélnünk. Egyáltalában nem tapasztaltam náluk ellenszenvet, vagy akadékoskodást, csak bizonyos bürokratikus alapossággal, lassúsággal járnak el. A nekik ez év tavaszán benyújtott terveket nem eléggé részleteseknek találták, pontosabb műszaki leírást, részletesebb terveket kívántak, még pedig több példányban, hogy ezeket külömböző műszaki hatóságaik tanulmányozhassák. Ezek most elkészültek és a cseh delegátusok a tegnapi napon azokat át is vették, hazaviszik és rövidesen át fogják tanulmányozni. Arra a magánúton előadott kérésemre, hogy az újhelyi lakosság érdekében ne húzzák a dolgot tovább, hanem tanúsítsák ügyünk iránt a lehető legnagyobb jóindulatot, a cseh delegátus ezt készségesen kilátásba helyezte, sőt egyenesen a kezembe Ígérte, hogy még az ősz folyamán kiszállnak Ujhelybe, megtartják a helyszíni szemlét és mivel előreláthatóan a mi tervünk ellen semmi lényegbevágó kifogásuk nem lesz, valószínű, hogy a többi formalitások is elvégezhetők lesz-’ nek a tél folyamán. Bizom abban, hogy a szabályozási munkálatok jövő tavasszal meg fognak indulni. — Ez alkalommal szembe kell hogy helyezkedjem azon itt-ott hangoztatott véleménynyel, mintha az ügy húzódása miatt helyi hatóságainkat felelősség terhelné. Ez nem áll / Legalább is amióta én közel állok ezen ügyhöz, azaz tavaly óta, a városi és vármegyei hatóságok vala mint a földmivelésügyi minisztérium részéről a legnagyobb jóindulatot és állandó buzgó tevékenységet tapasztaltam. A kérdés lassú előrehaladásának kizárólag a diplomáciai érintkezés végtelenül komplikált és hosszadalmas módja az oka. Itt személyekben, tudomásom szerint, nem kereshető a hiba, hanem kizárólag a rendszerben. Ezen pedig változiatni pillanatnyilag senkinek sincs módjában. 9 törvényhatóság rendes őszi közgyűlése Bemátli Aladár alispán október hó 13-ik napjának délelőtti 10 órájára hívta össze a törvényhatóság rendes közgyűlését, mig az állandó választmány október 12-én d. e. 9 órai kezdettel tartja Széli József főispán elnöklete alatt ülését. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai a következők : 1. Kormányzó ur Őfőmél- tóságának köszönő irata, a vármegye közönsége által, ezüstlakodalma alkalmából kifejezett szerencsekívánatokért. 2. A vármegye alispánjának évnegyedes jelentése, a közigazgatás általános állapotáról. 3. A vármegye árvaszékének javaslata, a gyámpénztári pénzeknek az 1927. évre való kamatozó elhelyezése tárgyában. 4. A vármegye alispánjának javaslata, a vármegye kezelése alatt álló pénzek 1927. évi kamatozó elhelyezése tárgyában. 5. A Nemzeti Hitelintézet Rt. és a sátoraljaújhelyi pénzintézetek kérelme, a vármegyei font-sterling kölcsönből eredő pénzek kamatozó elhelyezésében való részesítésük tárgyában. 6. A vármegye 1927. évi költségelőirányzata. 7. A vármegye 1927. évi ivadékai. Egy ujhelyhez közel eső grófi kastély pincéjének féltve őrzött kincsei is, ebek harmincadjára kerülve, osztoztak a proli zsákmány sorsában, majd pediglen annak egy részét a Massaryk és Benes egészségére itták meg a huszadik század zsebrákjai. A csehek a tejjel és mézzel folyó Kánaánban minden zeg- zugot a bőség szarujának gondolva, a vármegyeházát alaposan átkutatták s elloptak mindent ami megmozdítható volt. A vármegyei huszárok felszerelési tárgyai, úgymint a szijszerszám készlet, disz- takarók, bekecsek már már az ördögé voltak. A vármegye hajdúinak hagyományos ragaszkodását azok iránt, akiknek respektálásiban felnőttek s java részben meg is öregedtek, nem bontotta meg a világfelfordulás, jóllehet az apostolok majdnem mindenike serényen buzgól- kodott az elvtársi felfogás, majd a rüpőkség népszerűsítésében. Amint láttuk, még a katonailag Egr3T©s szám ára ÍOOO 2SZ. A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (194) VI. Befejezés — visszapillantás. Nem lenne hát elég ha aféle leltár készülne aminőt az adó- végrehajtó szokott csinálni; az ilyen természetű javak lelkiösme- retes szakértelemmel kezelendők. Meg kell jegyeznünk különben, hogy a direktórium s különösen Csuta a diktatúra második szakában — amikor a Dókus gyűjtemények socializálására sor került már kissé megvoltak puhítva. Nem felejtették el, hogy egyszer már menekülniük kellett s hátha akként formálódik ki a dolog, hogy másodszor nem fog az sikerülni. Szojka őrnagytól is marcona s félreérthetetlen intelmet vettek. Ezek a körülmények mindazonáltal aligha mentik vala meg a gyűjteményeket a fenyegető veszedelemtől, ha Dongónak nem sikerül időt nyerni. Ha rajta is erőt vesz a félelem — ami akkor nagyon járványos volt — s a leltározásra rendelt idő elteltével sorsukra bízza a gyűjteményeket, s azok a Szabó szabású emberek körmei közzé juthatnak, legalább is kérdéses, megmaradt volna-e belőlük valami. így azonban mentve lévén a dolog a statáriá- riális sürgősségtől, mire a direktórium komolyan foglalkozhatott volna ismét a proletár kultúra ügyével már a saját bőre épségének a gondja foglalkoztatta. * * * Veszedelembe forgott a vármegye sok értékes felszerelésű tárgya is, amelyek között némelyek oda is vesztek. így a milleniumi bandérium csatlósainak díszmunkáit (vagy 8—10) elprédálták a csehek, akik elűzve a vörösöket, azok örökébe léptek a bitangolásban. Ami borkészletet összelopkodtak a vörösök s korhely mohóságuk dacára se voltak képesek meginni, kaptak azon a
