Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)
1926-07-07 / 50. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1926. julius 7. 10.000, Ferenczy Elek dr. 2000, gróf Andrássy Gyula 2000, gróf Andrássy Géza 2000, gróf Andrássy Sándor 1000, Zemplénvár- megye közönsége 2000 aranykoronával járultak hozzá az alapításhoz. A kitört világháború késleltette az építkezés befejezését, ez okból sem lehetett berendezni és megnyitni. Az októberi forradalom kitörésekor a Sárospatakon megrekedt lázongó katonaság helyezkedett el az épületben s tett azon rettenetes rongálási. A proletárvilágban proletártanya, majd cseh laktanya volt. A proletárdiktatúra bukása után különítmények vetették szemüket az épületre. A lefoglalás elől a gondnokság úgy mentette meg az épületet, hogy bérbeadta a Tokaj- hegyaljai Szőlősgazdák Szövetkezetének. Majd a csendőriskola részére rekvirálták, nevetségesen csekély (1925-ben 18 millió papirkorona) bérösszegért. Az egyesület gondnoksága, hogy e lehetetlen helyzeten segítsen s tisztességes bérösszeghez jusson, de azért is, mert anyagi eszközök híján sem az épületen ejtett rongálásokat helyreállítani, sem a helyiségeket berendezni nem volt képes, hosszú tárgyalás után abban állapodott meg a belügyminisztérium csendőrségi osztályával, hogy a csendőrség lemondott kényszerbérleti jogáról, ezzel szemben a gondnokság évi 4500 aranykorona (65,250.000 papirkorona) bérösszegért hat évre bérbeadta az épületet a csendőriskola céljaira. Ez a megállapodás teszi lehetővé, hogy az egyesület már a jövő tanévben 25 millió ösztönközött élt iparosaira és kereskedőire kegyetlen tengődés várt. De a város lakóinak a mindennapi kenyér is megszükült addig soha nem képzelt mértékben. A Bodrogköz távol vidékké vált. Még ami közel lehetett volna is belőle, nem lévén Ujhely alatt áthidalva a Bodrog az év egy részében, az is messze esett. Súlyosbította Ujhely helyzetét a lakásínség, amely általános háborús csapás volt egyebütt is, de kétszeresen érezte a határváros, amelybe számosán költöztek a megszállt területről abban a boldog reménykedésben, hogy nemsokára visara- költözhetnek otthonukba, ahol nem kénytelenek a maguk bajával tetézni a másokét. Mindezen bajokon felül volt Ujhelynek egy réme. Hová fog tartozni ? Váljon a csehek, akik elfoglalták határa nagy részét a kis állomásával együtt, nem éheztek-e rá a városra is. Volt ugyan egy kisebbség, a mely nem irtózott volna a csehhé válástól, de az aztán igazán törpe minoritás volt. (Folyt, köv.) díjban s 5 millió rendkívüli segélyben fogja részesíteni a zemp- lénvármegyei jegyzőgyerekeket. A bérletből még fennmaradó összeget részben anyagi ügyeinek rendezésére, részben az épületen ej tett rongálások kijavítására fogják fordítani. A tagdijhátrálékokból s az esetleg befolyó adományokból tartalékalapot képez az egyesület, oly célból, hogy a hat évi bérletidő lejártával berendezhesse a helyiségeket s átadja az épületet eredeti rendeltetésének. Nagyon kívánatos, hogy az annyi küzdelmen, annyi bajon keresztülment altruista egyesületet a vármegye tehetősebb közönsége, a községek, intézetek adományaikkal támogassák. Az adományokat lllésházy Endre gondnok (Sátoraljaújhely) címére kéri küldeni az egyesület gondnoksága. r. tf hetvenezer hold került víz alá az elszakított Bodrogközön A bodrogközi áradás óriási károkat okozott. A felvidéki magyar képviselők a bodrogközi, gálszécsi és nagymihályi járások árvizsujtotta községeinek segélyezése tárgyában interpellálnak a cseh parlamentben. Megdöbbentően szomorú látvány tárul most a megszállott Bogrogközön utazók elé. A hetekig tartó esőzések felidézték a Bodrogköz legnagyobb rémét: az árvizet. A bodrogközi községek; Bodrogszentmária, Pálfölde, Szi- nyér, Rád, Zétény, Szolnocska és környékei mind viz alatt állnak. Az egész egy hatalmas tengerhez hasonlít, a megdagadt medréből kiszorult viz, a Latorca, Bodrog és a Tice, elárasztották a mezőket és legelőket, a gazdáknak mérhetetlen károkat okozva. Egyes községek csak csőinakon tudnak közlekedni egymással. Néhol a szennyes, sáros ár posványossá tette a földet, de 6ok helyütt másfél méter magasra is felszökött. Itt volna az aratás, minden munkák között a legboldogabb beteljesedés, a megérett élet ünnepe s a Bodrogköz kétségbeesett népe tehetetlenül bámulja a viz hatalmas rombolását, pusztítását. A lakosság becslése szerint mintegy hetvenezer hold föld áll viz alatt s az milliós károkat jelent az ott élőknek. Az ármentesitésre eddig se- milyen hatósági akciót nem vezettek be, a cseh pénzügyigazgatóság még a viz alatt álló területek szegélyén is rendületlenül folytatja az adóbehajtásokat és a cseh közigazgatási hatóságok mind mostanáig alig tettek valamit az- irányban, hogy a lakosságnak kára felbecsülésében, bejelentésében és a kiáradt viz levezetésében segédkezet nyújtsanak. Még csak elvétve is alig került hatósági személy a bodrogi viztenger közelébe, pedig a szemlélő elé táruló kép, a pusztulás megdöbbentő látványa, a leggyorsabb és a legintenzívebb segélyakciót tenné szükségessé. A bodrogközi nép kétségbeejtő, nehéz helyzetét felismerve Fedor Miklós képviselő a többi magyar képviselőtől is támogatva, interpellációt terjesztett a cseh földmi- velés és pénzügyi miniszterek elé. Egészségügyi propaganda előadások A dr. Kiss Lajos vármegyei t. főorvos kezdeményezésére Sárospatakon tartott folyamatos egészségügyi propaganda előadások julius 3-án értek befejezéshez. A rendkívüli gyakorlati hasznú, nemzetmentő jelentőségű előadás- sorozaton 52 hallgató vett részt, különösen lelkészek, jegyzők, ta nitónők és tanítók. Olyan hallgatóság tehát, amely a néppel való közvetlen érintkezés folytán a leghasznosabban értékesítheti az előadásokon szerzett ismereteket. Az előadásokat vármegyei orvosi karunk legkitűnőbb tagjai tartották s a jó ügy érdekében álló megértéssel, fáradtság nem kíméléssel és áldozatkészséggel vállalták eléggé fárasztó felad?- j tu kát. j Előadásokat tartottak: j Dr. Chudovszky Móric : a tuI berkolozis és alkoholizmusról (2 ' előadás) Dr. Prihoda László: a szanatóriumok és dispansairekről. Dr, Varga Bé)a: a gyermekvé delemről. Dr. Gál Jenő: a malária és lépfenéről. Dr. Madzsar Károly: a helyes táplálkozásról, diftéria, mumpsz és szamáxhjurutról. Dr. Matojay László: serologiai és védő-o|tásokró|. Dr. Gérecz Barna ; a tífusz, a vérhas és a kiütéses tífuszról. Dr. Takács László : a vörheny, kanyaró és bárányhimlőről. Pr. Heinrich Béla: anyagcsere és baktériumokról, (2 előadás) Dl\ Koftler Sándor : |ó lakás és bútorzat, kuruzsiás, rossz szokásokról. (2 előadás) Dr. Asztalos Kálmán : a nemi betegségekről. ) Dr. Gagyi Dezső: általános i hygiene, iskolás gyerekek hygi- I eneje és az egészséges iskola. (2 ‘ előadás) Dr. Kiss Lajos : az orvos szerepe az iskotában, egészségüyyi s/atisztika. (2 előadás) A tanítóság kifejezte azon óhajtását, hogy a tanfolyam megismételtessék s úgy értesülünk, hogy legközelebb augusztus hóban Szerencsen lesz előadássorozat. Széli József főispán a tanfolyamot julius 1-én látogatta meg s a szervezőknak és előadóknak legmelegebb elismerését fejezte ki. fővárosi kirándulók Ujhelyben A budapesti VII, kerületi, Nyár- uccai iparos-tanonciskola hét tanára és tizenegy tanulója Kindlo- vics Pál igazgató vezetésével nagyobb körű tanulmányi kirándulás keretében nézték meg a napokban városunk nevezetességeit. Különösen a város történelmi nevezetességű helyei, emlékei és ipartelepei iránt érdeklődtek. Nagy csalódás érte őket, amidőn megtud Iák, hogy Borsit — a nagy fejedelem szülőhelyét nem kereshetik fel. Lelkűk vágyakozása fájó nyi- lalástól jajdult fel, a Rákóezi-ucpaj hídnál, a trianoni határon, hol a cseh őr utjokat állta, s nem engedte őket oda, hol a küzdelemre és a legnagyobb áldozatra kész honszeretet megszületett — hogy hazaszeretetük pislogó mécsvilágát lobogó fáklyafénnyé éleszthették volna. — A megalázottság ke- serüségével fordultak vissza s a Borsi kirándulás helyett vezetőjük rábeszélésére Széphalomra mentek, Tekintetőkkel azonban onnan is Borsit keresték és az elválasztó trianoni határ után tudakozódtak. A széphalomj parkfán a mauzóleum, a sírok s az ezek fentay- tásában. gondozásában megnyilatkozó szeretet, a nagyok iránti tisztelet ébresztett nagy meghatottságot a kirándulók lelkében, A nagy pyelyujitó leikével megteljesedve, a Himnusz elénpjdés*: után visszatértek a városba. A j vármegyén Dongó Gyárfás Géza ! főlevéltáros ismertette a kirándu lókkal a levéltár értékes anyagát s még magasabbra fokozta a levéltár első rendezője, a szenj öreg iránti tiszteletet, A kegyesrendí társház látogatását dr. Gyurácz Ferenc tanár kalauzolása, magyarázatai és Abelsberg József tanár jiázigazdai kedvessége tették emlékezetessé. A Kossuth-szobor, a győri csat emléke és Kossuth diákköri laké házának megtekintése után az á lami borpincét nézték meg, hol Szabó pincemester ismertette a borkezeléshez nélkülözhetetlen eszközöket. s kalauzolta a kirándulókat a pincében és kóstoltatta meg az ott kezelt borok néhány fajtáját. A petroleumgyár megtekintése után délután Sárospatakra men tek, hol a főiskolában a Rákóczi 1 várban és a tanítóképző intézet-
