Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)

1926-08-04 / 57. szám

Ötvenhetedik évfolyam. 57 szám. Sátoraljaújhely, 1926 augusztus 4. 3SagJelenlk hetenként kétszer szerdán ée szombaton ! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I I Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám AT jjlf . | Előfizetési ár: r __ ß* I Negyedévre. . 20000 K­i Y? 71 yf YJT T^TYT I — J&KF j j imj BB mua& m | I S négyzetcentiméterenként. MlJll JLJ. JLjA-J.L\ I K. POLITIKAI HÍRLAP 1 FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség é* szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy Istenben hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Bizalom éEetöszfüníinkbsn A népszövetségi főbiztos utolsó beszámolója, mely a május és junius liónapok gaz­dasági helyzetképét rajzolta meg, most került nyilvános­ságra- Ez a post humus irás a maga magyarázataival utolsó intelem és búcsúszó a kiváló amerikai jogász és pénzember részéről ahhoz az országhoz, melynek újjáépítési munkájá­ban két és fél esztendőn ke­resztül önzetlenül vett részt. A hazatért Smith Jeremiás elvitte magával elismerésünk és méltánylásunk koszorúját, ezért cserébe tőle most a fér fias nyíltságnak és lelkiisme­retnek szavaiból font koszorút kaptunk, amelyet utolsó ak tusként letenni kivánt a magyar áldozatkészség szobrának ta­lapzatára. A beszámoló ténymegálla­pításai annyira komoly és minden kertelés nélküliek, hogy magukban véve is meg­állítanak egy pillantra, mert keresetlenségükben drámai erővel mutatnak rá a veszé­lyekre, melyek kisértenek ha az áldozatokkal megszerzett államháztartási egyensúly biz­tos bázisáról leszédülnénk. Oly nagy a szanálási mü eredménye, oly határozott a költségvetés színvonala, annyi biztonságot nyújt a Nemzeti Bank minden kormánybefoJ lyástól független működése, hogy folyton tudatában kell maradnunk az e nélkül minden bizonnyal még most is ránk les ! kelődő gazdasági bajoknak, amelyek mintegy iszonyú sza kadék mélyén merednek fel ránk s ahová mi pénzünk stabi­litásának, pénzügyi egyensú­lyunknak magaslatáról mint rossz álomra tekintünk le. Látnivaló, hogy meg kell ! becsülnünk tehát a kincset, amelyet annyi nélkülözés árán sikerült birtokba venni és min­dig visszagondolnunk kell az állam megpróbáltatására, amely bői életerőnk akaratával kive­rekedik magunkat, de amelybe visszazuhanhatunk mihelyt túl­ságos és szertelen politikai és egyéni kívánságokkal támad juk, vagy ostromoljuk azt az alapot, amin az egész új­jáépítés nyugszik. „Magyarország pénzügyi egyensúlyáért a teljes felelősség visszaszállít az országra“ — mondja Smth fejtegetése. Ez a kijelentés tisztán és egysze­rűen elénk tárja az önmagunk- rautaltság feladatait. Figyel­münkbe vési, hogy a nemzet közi segítség egyszer jött, mi avval okosan élni tudtunk, de ne számítsunk a jövőben hasonló támogató kézre, nem­csak azért, mert arra szüksé­günk nincs, ha megőrizzük takarékosságunkat, hanem az­ért sem, mert államháztartási egyensúlyunk még egyszeri felborulásakor megtagadnák az egyszer már igénybe vett támogatást. A szanálás gyönyörű épülete azonban csak akkor fog fenn­állni, ha abba beépítjük a magángazdaság erős pilléreit is. A magángazdaság az újjá­építő akciónak szerves alkotó­eleme volt, s felhasználván azt, tartozunk iránta a gondosko­dásnak avval a mértékével, amely helyreállítja a belőlük élők önbizalmát és szillárddá, ellentállóvá teszi a jövő ma­gyar éle t mindenféle újabb építményének, kulturális, gaz­dasági müveinek hasznára. A bucsuirat krónikájába foglalt baráti intelem a felmentett fő­ellenőr megjegyzéseit nemcsak kormányunk, hanem a társa­dalom számára is küldi. Sőt legelsősorban ehhez intézi, mondván: ne követeljünk mindent az államtól, ne terhel­jük azt a felelesleges kíván­ságokkal, hanem segítsük úgy, amint tettük a kényszer időszak alatt a legszebb ön- megtagással és erőprodukció­val. Ha Magyarország amint elérte, meg is tudja őrizni az eredményeket, azok a gazda­sági viszonyok javulására oly mértékben hatnak ki, hogy a békeévek normális közállapota­ihoz jutunk el. Köszönet Smithnek tárgyilagos megér­téséért és bizalom a magunk életösztönében ! A magyarországi vármegyék külföldi kölcsönéből Zemplén- vármegye által igényelt rész fölötti határozathozatal rend­kívüli törvényhatósági köz­gyűlés összehívását tette szük- ségesssé. A rendkívüli közgyűlést Széli József főispán augusztus 9-ének d. e. 12 órájára hivta össze s ennek tárgysorozata a következő : 1. Am. kir. pénzügymi­niszter 102638/1926./V11I. b. számú körrendeleté, a vár­megyei font sterling-kölcsön felvétele, kezelése és ellenőr­zése körül követendő eljárás szabályozása tárgyában és ezzel kapcsolatban a várme­gye alispánjának előterjesztése 52.500,000.000 korona annyi mint 150.000 font sterling kölcsön felvétele iránt. 2. Előterjesztés a várme­gye által felvett kölcsöntőke felhasználásáig, a kölcsönösz- szegnek egyes pénzintézetek­nél való kamatozó elhelyezése iránt. 3. Abauj-Torna vármegye átirata, a vármegyék részéről vitézi telek felajánlása iránt. 4. Fejér vármegye átirata, a vármegyei szükségletek fe­dezésére szolgáló községi hoz­zájárulások külön kivetése iránt fl ZEMPLÉN EREDETI TAHClllfl fiz agarászatról (Két közlemény) Irta: Dókas Oyala cs. és kir. kamarás, ny. alispán. II. Thököly Imre naplójában ezt írja: „1693. március 25. Szerda. Kimentem újabban vadásztatni az Morava felé, notia az hó nagyobb részről reggelre kelve is elveszett, estig penig egészen is, délre visz- szajöttem ; de délig igen szip mu­latságom volt a nyulakkal és vad­disznókkal, kettőt az mezőre haj­tatván ki, az kopókkal, agarakkal, s lovasokkal verettem el, harma­dikat az erdőben lővissel ejtettük el. Junius 11. Péntek. Poserolcza közelében: újabban reggel va­dászni mentem valamely árkokra, szép mnlalságom volt az med­5. A népszövetségi kölcsön­ből beszerzett gőzuthengerelő átvétele. 6. Az alispán intézkedése, a m. kir. államépitészeti hiva­talnál kisegítő munkaerő al­kalmazása iránt. 7. Sátoraljaújhely r. t. vá­ros határozata, a sátoraljaúj­helyi postaépület vételi ügyé­ben. 8. Sátoraljaújhely r. t. vá­ros határozata, a honvédlak­tanya építéséhez szükséges újabb telekrészek felajánlása tárgyában. 9. Sátoraljaújhely r. t. vá­ros határozata, a lakásépítés ügyében és ezzel kapcsolatban a Gombos János és nejével kötött telekvételi szerződés elbírálása. 10. Sátoraljaújhely r. t. vá­ros határozata, a közpénzek kamatozó elhelyezése tárgyá­ban. 11. A Magyar Nemzeti Szövetség átirata, sorsjegy akciójának támogatása tárgyá­ban. 12. Lukács Béla pácini kör­jegyző nyugdíjazás iránti kér­vénye. Az állandó választmány ülését augusztus hó 9. nap­jának délelőtt 9 órájára tűzte ki a főispán. I vékkel: egy öreg medvét 3 fiával vezetvin el, egyiket agarak fog­ván el, elevenen megmaradott.“ Két fajta agárnak kellett tehát lenni, egy erősebbnek, amelyek szarvast, farkast, vaddisznót, sőt a medvét is megfogták és a gyen­gébb, sebesebb faj, amellyel őzet, nyulat, rókát hajtottak, mert az csaknem bizonyos, hogy a mai könnnyü agarakkal a nagy vada­kat el nem fogathatták volna. Hogy pedig a fentebb idézett agarászati eredményt nem a vé- letlenség szülte, hanem hogy elő­deink valójában ily nagy vadakra is vadásztak agarakkal, szolgáljon bizonyítékul Apor Péter munkái­ban található eme megjegyzése : „de az agarakban az régi urak­nak is nagy gyönyörűségük volt, dicsekedvén egymásnak, kinek mint fogja az agara az szarvast, farkast, őzet, rókát, nyulat; sőt láttam olyan agarat, az ki sze­HeinUMi TflnfényiiatósÉgi Közgyűlés Egrsr©3 szám ára lOOO KL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents