Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)
1926-12-12 / 96. szám
Ctvenhetedik évfolyam. 96. szám. Sátoraljaújhely, 1926. december 12. J«l«nlk hetenként kétezer iiordán és szombaton I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I i Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Zemplén I POLITIKAI HÍRLAP | Előfizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: j| négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 2000 K. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. MiZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Zemplén vármegye fit választó Hetében fölényesen győztek nz egységes párt jelöltjei Görgey István 2645, Báró Maillot Nándor 2602, Szepessy Béla 1892, Bessenyey Zénó 1288, Janka Károly 233 szótöbbséggel nyerték el mandátumaikat. — Uj képviselő: Szepessy Géza, a megyaszói kerületben. — Minden incidens nélkül, a legnagyobb rendben és nyugalomban folytak le a választások. Hiszek egy Istenben hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen 9 vendégjog megsértése A magyar politikai közélet egyik régi kitűnősége Írja lapunknak a következőket: Mindazok, akik tudják, hogy mily őszinte barátja Magyar- országnak Sir William Good, csodálkozással vettek tudomást arról a támadásról, amelyet ellene Rassay Károly, a nemzeti demokrata párt vezére intézett. Elvégre Good igazán tett valamit Magyarországért még abban az időben, amikor a szanálás kezdetén állottunk, sőt azt megelőzőleg, amikor elő kellett készíteni a talajt Magyarország ez- irányu próbálkozásának kedvező fogadtatására. Hogy az angol pénzpiac nemcsak a szanálási kölcsönt, de a későbbi kölcsönöket is oly kedvező eredménnyel túljegyezte, ebben Goodnak igen nagy része van, aki tollal és szóval mindannyiszor Magyar- ország védelmére kelt, ahányszor erre alkalom adódott. Mikor a forradalom és komün zűrzavara után elindultunk azon a fáradtságos utón, a melynek Magyarország újjáépítéséhez kellett vezetni, oly megdöbbentő izoláltságban álltunk itt Európa keletén, mintha valami varázslat vett volna körül bennünket. Hogy ez a szellem már a múlté, hogy Magyarország a külföld megítélésében ma már egészen másként szerepel, mint pár esztendővel ezelőtt, abban igenis nagy része van Magyarország külföldi barátainak s elsősorban Goodnak. Kérdjük tehát, miért kellett Rassay Károly urnák oly udvariatlanul megsérteni a ven- dégjogot. miért kellett Goodnak oly dolgokat imputálni már eleve, amelyekről nem tudhatja, hogy meg fognak-e történni, miért kellett feltételezni azt, hogy Sir William Good politikai cikket fog Írni a magyarországi választásról és választási rendszerről. Elvégre minden ország maga tudja legjobban, hogy kell megoldania belpolitikai problémáit s minden ország kormánya a leghivatottabb annak eldöntésére, hogy a közhangulat minemüsége milyen politikai jogkiterjesztést tesz lehetővé. Elvégre Sir Good hazája Anglia is élt a kivéte les hatalom törvényeivel, még a legutóbbi napokban is, mert a bányászsztrájk veszélyei ezt megkívánták. A magyar kormány is olyan rendszer szerint választat, amely leginkább megfelel Magyarország pillanatnyi helyzetének s a magyar kormány nem azért mondta Sir William Good-nak hogy tekintse meg a váci választást, hogy erről politikai véleménynyilvánítást adjon, hanem valószinüieg, mert Sir William Goodot, mint angolt, érdeklik azok az ethikai sajátságok, amelyeknek egy ilyen választás alkalmával meg kell nyilvánulni. Ami pedig Rassay Károly célzását illeti, arra a sajnálatos incidensre vonatkozólag, ame'yet minden rendű és rangú magyar ember a szive mélyéből fájlal, erre csak azt válaszolhatjuk, hogy mindaddig ítéletet mondani nem szabad és nem lehet, amig a dolog utolsó pontjáig ki nincs vizsgálva. Kérdezzük, nem épen az Andrássy-párt felelős-e a kiontott vérért, amelynek kortesei és főkolomposai oly izgalomba hozták a népet, hogy a csendőrök a rend fentar- tása, saját életük megmentése s az állam tekintélyének megóvása érdekében voltak kénytelenek fegyverhez nyúlni ? Elvégre ha megkótyagositott emberek oly fenyegetőleg lépnek fel, hogy komoly zavargások lehetőségétől kell tartani, az államhatalom részéről kirendelt közegeknek szolgá lati szabályzatuk szigorú utasítása szerint kell fenntartani a veszélyeztetett közrendet. Rassayból az elkeseredés beszél, amikor két össze nem függő témát hozott vonatkozásba s mindakettőt az igazságtalan érzékenykedés torzitó szemüvegén át Ítélte meg. Zemplénben is, mint általában az országban, a várakozásnak megfelelően folytak le a választások. Az eredmények mindenben fedik előzetes jóslásainkat. Egyedül talán a megyaszói kerület választási eredménye keltett meglepetést, mert itt mindenki pótválasztásra számított. Mikor azonban Forgács Miklós és gróf Serényi Béla belátták helyzetük reménytelenségét és a választás előtti napon visszaléptek, Szepessy -Géza szinte feltartva vitte el a kerület mandátumát. Csonka Zemplénmegye, a To- kajhegyalja közönségét ezekután — mikor impozáns akaratnyilvánítással kifejezést adott a gróf Bethlen István politikája iránti bizalmának — az érdekli leginkább, hogy öt országgyűlési képviselője beváltja-e azokat a reményeket, melyeket táplálva küldötte be őket a parlamentbe. Azt várja, azt fogja figyelni, hogy beváltják-e az országos jelentőségű ügyek szolgálata mellett azokat az ígéreteket, melyeket választóiknak tettek s amely ígéretek a nagy nemzeti célokat, érdekeket felölelő program mellett bizonyára nagyon sokban hozzájárultak ahoz, hogy a választó közönség őket és nem ellenfeleiket juttatta mandátumhoz. Azt váija most már a Tokaj- hegyalja közönsége, hogy a vármegye mindegyik képviselője az eddiginél is jóval fokozottabb érdeklődést fog tanúsítani a Hegyalja speciális érdekei iránt s minden tehetségüket, befolyásukat latba fogják vetni hogy a Tokaj- hegyalja égető sebeinek gyógyítása a legsürgősebben napirendre kerüljön. A szem előtt tartandó egyéb vármegyei érdekek mellett, a közönség érdekei mellett, melyek bennfoglaltatnak az összességben is, azt követeli a most újra megválasztott képviselőktől a Hegyalja közönsége, hogy semmit se mulasszanak el, aminek ígéretével mandátumaikat elnyerték. A zempléni választások ezen eredménye épen úgy, mint az aba- ujiaké, a bizalom legkifejezőbb megnyilatkozása a két vármegye főispánja mellett. A választások ezen eredménye nagyon sokban tulajdonítandó annak a népszerűségnek, melyet főispánunk immár mindkét vármegyében a magáénak tudhat. A harcok eredményét nem is egy helyütt az ő személyes befolyása döntötte el. És itt ne gondoljunk erőszakos eszközökre, hivatalos nyomásra, hatósági terrorra, mert azokban a kerületekben is, ahol az ellenjelöltek azt nagyon emlegették, olyan nagy a többség, hogy az az ellenkező mellett bizonyit. A Széli József főispán iránt megnyilvánult ez a bizalom két- ségbevonhatatlanul arra fogja birni a képviselőket, hogy őt súlyosan reánehezedő feladatai további teljesítésében minden erejükkel támogassák. Beszámolónkat a választásokról a következőkben adjuk: UJhely A legcsendesebb volt a vármegyében az újhelyi választás. Sehol semmi izgalom, semmi incidens. A város képe rendes, mindennapi s csak a déli órákban élénkül valamennyire, mikor a kortesek kocsikon is kezdik a szavazókat szállítani. Elejétől kezdve csak arról volt szó, hogy milyen nagy lesz a Görgey többsége. 10 órakor Görgey: 526, Miklósi: 120. 12 órakor 1975, 495. 1 órakor 1988, 600; 2 órakor 3341, 965; 4 órakor 3583, 1078. Végeredmény: Görgey 3763, Miklósi 1118, Görgey szótöbbsége tehát: 2645. Sárospatak A sárospataki kerületben már izgalmasabb volt a választás. Bessenyey ellenjeiöltje, Tauffer Gábor erős ellenpártot tudott több községben magának biztosítani s bár a veresége biztos volt, olyan elán-
