Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)

1926-12-12 / 96. szám

Ctvenhetedik évfolyam. 96. szám. Sátoraljaújhely, 1926. december 12. J«l«nlk hetenként kétezer iiordán és szombaton I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I i Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Zemplén I POLITIKAI HÍRLAP | Előfizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: j| négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 2000 K. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. MiZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Zemplén vármegye fit választó Hetében fölényesen győztek nz egységes párt jelöltjei Görgey István 2645, Báró Maillot Nándor 2602, Szepessy Béla 1892, Bessenyey Zénó 1288, Janka Károly 233 szótöbbséggel nyerték el mandátumaikat. — Uj képviselő: Szepessy Géza, a megyaszói kerületben. — Minden incidens nélkül, a legnagyobb rendben és nyugalomban folytak le a választások. Hiszek egy Istenben hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen 9 vendégjog megsértése A magyar politikai közélet egyik régi kitűnősége Írja la­punknak a következőket: Mindazok, akik tudják, hogy mily őszinte barátja Magyar- országnak Sir William Good, csodálkozással vettek tudo­mást arról a támadásról, ame­lyet ellene Rassay Károly, a nemzeti demokrata párt ve­zére intézett. Elvégre Good igazán tett valamit Magyaror­szágért még abban az időben, amikor a szanálás kezdetén állottunk, sőt azt megelőző­leg, amikor elő kellett készí­teni a talajt Magyarország ez- irányu próbálkozásának ked­vező fogadtatására. Hogy az angol pénzpiac nemcsak a szanálási kölcsönt, de a későbbi kölcsönöket is oly kedvező eredménnyel túl­jegyezte, ebben Goodnak igen nagy része van, aki tollal és szóval mindannyiszor Magyar- ország védelmére kelt, ahány­szor erre alkalom adódott. Mikor a forradalom és komün zűrzavara után elindultunk azon a fáradtságos utón, a melynek Magyarország újjá­építéséhez kellett vezetni, oly megdöbbentő izoláltságban álltunk itt Európa keletén, mintha valami varázslat vett volna körül bennünket. Hogy ez a szellem már a múlté, hogy Magyarország a külföld megítélésében ma már egészen másként szerepel, mint pár esztendővel ezelőtt, abban igenis nagy része van Ma­gyarország külföldi barátainak s elsősorban Goodnak. Kérdjük tehát, miért kellett Rassay Károly urnák oly ud­variatlanul megsérteni a ven- dégjogot. miért kellett Good­nak oly dolgokat imputálni már eleve, amelyekről nem tudhatja, hogy meg fognak-e történni, miért kellett felté­telezni azt, hogy Sir William Good politikai cikket fog Írni a magyarországi válasz­tásról és választási rendszer­ről. Elvégre minden ország maga tudja legjobban, hogy kell megoldania belpolitikai problémáit s minden ország kormánya a leghivatottabb annak eldöntésére, hogy a közhangulat minemüsége mi­lyen politikai jogkiterjesztést tesz lehetővé. Elvégre Sir Good hazája Anglia is élt a kivéte les hatalom törvényeivel, még a legutóbbi napokban is, mert a bányászsztrájk veszélyei ezt megkívánták. A magyar kor­mány is olyan rendszer sze­rint választat, amely leginkább megfelel Magyarország pilla­natnyi helyzetének s a ma­gyar kormány nem azért mondta Sir William Good-nak hogy tekintse meg a váci vá­lasztást, hogy erről politikai véleménynyilvánítást adjon, hanem valószinüieg, mert Sir William Goodot, mint angolt, érdeklik azok az ethikai sa­játságok, amelyeknek egy ilyen választás alkalmával meg kell nyilvánulni. Ami pedig Rassay Károly célzását illeti, arra a sajnála­tos incidensre vonatkozólag, ame'yet minden rendű és rangú magyar ember a szive mélyé­ből fájlal, erre csak azt vála­szolhatjuk, hogy mindaddig ítéletet mondani nem szabad és nem lehet, amig a dolog utolsó pontjáig ki nincs vizs­gálva. Kérdezzük, nem épen az Andrássy-párt felelős-e a kiontott vérért, amelynek kor­tesei és főkolomposai oly iz­galomba hozták a népet, hogy a csendőrök a rend fentar- tása, saját életük megmentése s az állam tekintélyének meg­óvása érdekében voltak kény­telenek fegyverhez nyúlni ? Elvégre ha megkótyagositott emberek oly fenyegetőleg lép­nek fel, hogy komoly zavar­gások lehetőségétől kell tar­tani, az államhatalom részéről kirendelt közegeknek szolgá lati szabályzatuk szigorú uta­sítása szerint kell fenntartani a veszélyeztetett közrendet. Rassayból az elkeseredés be­szél, amikor két össze nem függő témát hozott vonatko­zásba s mindakettőt az igaz­ságtalan érzékenykedés torzitó szemüvegén át Ítélte meg. Zemplénben is, mint általában az országban, a várakozásnak megfelelően folytak le a választá­sok. Az eredmények mindenben fedik előzetes jóslásainkat. Egye­dül talán a megyaszói kerület vá­lasztási eredménye keltett megle­petést, mert itt mindenki pótvá­lasztásra számított. Mikor azonban Forgács Miklós és gróf Serényi Béla belátták helyzetük remény­telenségét és a választás előtti na­pon visszaléptek, Szepessy -Géza szinte feltartva vitte el a kerület mandátumát. Csonka Zemplénmegye, a To- kajhegyalja közönségét ezekután — mikor impozáns akaratnyilvá­nítással kifejezést adott a gróf Bethlen István politikája iránti bi­zalmának — az érdekli leginkább, hogy öt országgyűlési képviselője beváltja-e azokat a reményeket, melyeket táplálva küldötte be őket a parlamentbe. Azt várja, azt fogja figyelni, hogy beváltják-e az or­szágos jelentőségű ügyek szolgá­lata mellett azokat az ígéreteket, melyeket választóiknak tettek s amely ígéretek a nagy nemzeti cé­lokat, érdekeket felölelő program mellett bizonyára nagyon sokban hozzájárultak ahoz, hogy a vá­lasztó közönség őket és nem el­lenfeleiket juttatta mandátumhoz. Azt váija most már a Tokaj- hegyalja közönsége, hogy a vár­megye mindegyik képviselője az eddiginél is jóval fokozottabb ér­deklődést fog tanúsítani a Hegy­alja speciális érdekei iránt s min­den tehetségüket, befolyásukat lat­ba fogják vetni hogy a Tokaj- hegyalja égető sebeinek gyógyí­tása a legsürgősebben napirendre kerüljön. A szem előtt tartandó egyéb vármegyei érdekek mellett, a közönség érdekei mellett, me­lyek bennfoglaltatnak az összes­ségben is, azt követeli a most újra megválasztott képviselőktől a Hegyalja közönsége, hogy semmit se mulasszanak el, aminek ígére­tével mandátumaikat elnyerték. A zempléni választások ezen eredménye épen úgy, mint az aba- ujiaké, a bizalom legkifejezőbb megnyilatkozása a két vármegye főispánja mellett. A választások ezen eredménye nagyon sokban tulajdonítandó annak a népszerű­ségnek, melyet főispánunk immár mindkét vármegyében a magáénak tudhat. A harcok eredményét nem is egy helyütt az ő személyes befo­lyása döntötte el. És itt ne gon­doljunk erőszakos eszközökre, hi­vatalos nyomásra, hatósági terror­ra, mert azokban a kerületekben is, ahol az ellenjelöltek azt nagyon emlegették, olyan nagy a több­ség, hogy az az ellenkező mellett bizonyit. A Széli József főispán iránt megnyilvánult ez a bizalom két- ségbevonhatatlanul arra fogja birni a képviselőket, hogy őt súlyosan reánehezedő feladatai további tel­jesítésében minden erejükkel tá­mogassák. Beszámolónkat a választások­ról a következőkben adjuk: UJhely A legcsendesebb volt a várme­gyében az újhelyi választás. Sehol semmi izgalom, semmi incidens. A város képe rendes, mindennapi s csak a déli órákban élénkül valamennyire, mikor a kortesek kocsikon is kezdik a szavazókat szállítani. Elejétől kezdve csak arról volt szó, hogy milyen nagy lesz a Görgey többsége. 10 órakor Görgey: 526, Miklósi: 120. 12 órakor 1975, 495. 1 órakor 1988, 600; 2 órakor 3341, 965; 4 órakor 3583, 1078. Végeredmény: Görgey 3763, Miklósi 1118, Görgey szótöbbsége tehát: 2645. Sárospatak A sárospataki kerületben már izgalmasabb volt a választás. Bes­senyey ellenjeiöltje, Tauffer Gábor erős ellenpártot tudott több köz­ségben magának biztosítani s bár a veresége biztos volt, olyan elán-

Next

/
Thumbnails
Contents