Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)
1926-12-08 / 95. szám
Külön szám a ii kerület részére C tvenheledik évfolyam. 95. szüm. Sátoraljaújhely, 1926. december 8. hetenként kétexer ixerdán és exombeton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I I I I Elöflxetósl ár: ' __ ^P ■ Negyedévre. . 30000 K. ffl ü ll T7V1VT 8 Mlrdeté.ek: £J£j±V 1A lvÍJ/1 il ä. POLITIKAI HÍRLAP 8------------- .... Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. sxám. FELELŐS SZERKESZTŐ Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. exám. Tohajhegyaljo választói! Legszentebb polgári jogo- ; tok gyakorlására sorakoztok ; fel holnap a szavazatszedő küldöttségek előtt, hogy nyíltan bizonyságot tegyetek a mellett a politikai irány mellett, amelytől az ország s igy saját magatok sorsának jobb- rafordultát remélhetitek. Holnap a lelkiismeretetekkel való számvetés után döntene- tek kell az ország és a To- kajhegyalja jobb sorsa fölött és arra a jelöltre adni szavazatotokat, amelyik a megnyugvásra és az összhangra törekszik, amelyik a család, a haza, a vallás és a magántulajdon sarkalatos elveit, a To- kajhegyalja különleges érdekeinek szolgálatát tűzte ki és vallja programjának legfőbb pontjaiul. Az ország választókerületeiben bizalmat kérő jelöltek a polgárság elé tárták azt az utat, amelyen megválasztásuk esetén haladni akarnak és hol nap Ti is, tokajhegyaljai választók, dönteni fogtok afelől, hogy melyik utat is tartjátok hát helyesnek, érdekeiteknek és az ország érdekeinek leginkább megfelelőnek. De holnap ezeken a szempontokon tulmenőleg nemcsak az ezután követendő ut helyessége, hanem az eddig megtettnek eredményei felett is Ítéletet fogtok mondani s megállapítjátok, hogy az eddig követett utat a megkezdett irányban kell-e folytatni, vagy rá kell térni arra az útra, amelyik balfelé kanyarodik ? Vizsgáljuk meg tehát az utolsó napon mind a két utat és azok egyes megállóhelyeit. Az egyik utón halad a nemzet elismert 'vezére gróf I Bethlen István miniszterelnök megfontolt, egyenletes léptek- ! kel, kipróbált egységes tábo- j rával; — a másik utón — szétszórt rajokban, egymást is előzgetni és félrenyomni j akarva — az ellenzék. Vizsgáljuk csak az eddig megtett utat. Amikor Bethlen István az általa választott útra lépett, , azt romok borították, göröngyök, zökkenők, szakadékok nehezítették a rajta való járást. A háború és íorradalom romjai torlaszolták el azt az utat, az ellenségeink által reá hordott szeméttel, a saját polgáraink által mesterségesen állított torlaszokkal. Ezen a rettenetes utón kellett Bethlen Istvánnak és hü segítőtársainak az ország szekerét átvonszolni, úgy, hogy annak semmi része el ne törjön és a benne ülök ki ne essenek. Eltakarították elsősorban a romokat és a romok között bujkálókat az árokszélre vetették. Simára hengerelték azután a keréktörő göröngyöket, melyeket ellenségeink és hü csatlósaik az u. n. emigránsok, a magyar nemzeti élet és szent célok árulói, az ország nehezen induló szekere elé dobtak és végül a magyar lelkeket összefogó híddal hidalták át azokat a szakadékokat, amiket idebenn ástak azok, akiknek fájt az, hogy Csonkamagyarország szekere döccenés nélkül halad már a helyes kerékvágásban. Mert halad már az ország szekere az óriási munkával szabaddá tett utón és ha következhetnek is még lejtők és megmászni való magaslatok — biztosan haladunk át azokon is, mert a gyeplők jó ke- kezekben, a gróf Bethlen István kezeiben vannak ! A másik utón haladók pe dig mit tettek ezalatt ? Amit Bethlen István és tábora megcsinált, ahoz ők segítő kezet nem nyújtottak, azt csak gáncsolni, becsmérelni tudták. Felültek vélt egyéni sérelmeik vesszőparipájára és azon táncolták körül rakoncátlan suhancok módjára üvöltözve a nehéz munkában fáradozók komoly seregét. Azt a rokonszenvet és tekintélyt, amelyet Bethlen és pártja emberfeletti munkájának szemlélete és értékelése ébresztett az ország iránt és amelynek eredményeként erkölcsi és anyagi támogatással fordult felénk a külföld — nemzetgyűlési botrányokkal, személyi támadásokkal, a por és szemét felkavarásával igyekeztek kisebbíteni, megakadályozni. Azt a lelki egyetértést, melyet óriási fáradtsággal sikerült Bethlen Istvánnak megteremtenie, a telkekbe dobott tüzes csóvákkal kísérelték meg újra íelperzselni. Amíg gróf Bethlen István és pártja épitett, ők romboltak és pusztítottak erkölcsi és vagyoni értéke két egyaránt. íme a két ut amelyek között holnap választanotok kell. Amilyen bizonyos, hogy gróf Bethlen István ezután is az első utón fog tovább haladni, épen olyan bizonyos hogy a másik oldal szintén megmarad a maga utján. Azért nem nehéz nektek — Tokajhegyaljai választók — holnap eldönteni, hogy melyik utón haladókat támogassátok, Báró Maillot Nándort-e, vagy Lázár Miklóst. Báró Maillot Nándor a Bethlen István utjain, a jól megjárt, a kitaposott utón járva kéri bizalmatokat s szivén viseli az ország haladását, mert gyűlöli a zűrzavart, szereti a rendet, s mert szilárd meggyőződése, hogy ha Bethlen István után halad, az ország külső és belső helyzete csak jobb lehet. Az első utón báró Maillot Nándor halad, aki a hazafias, az ország jóvoltára törekvő célok mellett a Tokaj- hegyalja közönségének legjogosultabb, legsajátabb érdekeit vallja föltétlenül megvalósítandó programjának. Aki azt hirdeti messze hallatszó szóval, aki azt akarja a kötelességteljesités minden akaratával, hogy elkövetkezzék a hozott nagy áldozatok után, a Tókajliegyalján is elkövetkezzék a gazdasági erősödés, a vagyongyűjtés ideje. Azt akarja és ezt föltétlenül biztositani is tudja, hogy a Hegyalja részére a legrövidebb idő alatt rendelkezésre bocsáttassanak azok az eszközök, melyek segélyével megerősödhet, újra magához térhet és ismét világhírű, világszerte elismert piaca legyen a magyar borkereskedelemnek. Azt akarja, hogy a nyújtott segítőeszközök révén a Tokajhegyalján becsületes jó megélhetést nyújtó keresethez j-usson a munkás, megérdemelt jövedelemhez a termelő és a kereskedő. A terjesztést a tokaji választó kerület területére Zemplénvárm. alispánja 15469/1926. sz. végzésével engedélyezte.
