Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)

1924-09-17 / 74. szám

1924. szeptember 17.

ZEMPLÉN

gyár jövőt olyan kitartással és akaraterővel, amely feleslegessé teszi a német iskolamesterekre való hivatkozást.

Vitéz Puskás Lajos járási vitézi hadnagy, Sere Dezső gyógyszerész, Dudinszöy Gyula oki. jegyző, Benyó Andor adóügyi jegyző és Szilágyi József s. jegyző emelendők még ki a község társadalmából, akiknek ugyancsak tevékeny részük volt a nap sikerében.

A járás jegyzői karát Ureczky Sándor és Balta Bálint jegyzők képviselték és vitték el a szép ünnepségek hírét községük lakosságának.

E nagy államférfiu, Bethlen István gróf miniszterelnökünk, akinek Magyarország kormányzója a magyar érdemrend nagy keresztjét adományozta és akit erről a következő leirattal értesíteni mél- tóztatott. (Itt felolvassa a főispán a kormányzónak a miniszterelnökhöz intézett leiratát).

Elnöklő főispán zajos éljenzéssel fogadott enunciációja után id. Meczner Béla biz. tag ad kifejezést a közgyűlés együttérzésének és javasolja, hogy a Törvényható- sági®Bizottság a főispán enunciáci- ójának a közgyűlés jegyzőkönyvében való megörökitésevel egyidejűleg a miniszterelnököt kitüntetése alkalmából táviratilag üdvözölje s a táviratnak még a délelőtt folyamán leendő elküldésére az alispánt utasítsa.

A közgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta s a főispán azt határozatképen kimondja.

Ezután tér át a főispán Dongó Gyárfás Géza vármegyei főlevéltáros kitüntetésére, melynek részleteit s a közgyűlés további lefolyását következő számunkban közöljük.

A vármegye alispánja a közgyűlés határozatának eleget téve a következő táviratot intézte a miniszterelnökhöz;

Gróf Bethlen István Miniszterelnök úr Őkegyelmességén ek

Budapest

Mai napon tartott rendes évnegyedes közgyűlésünkben egyhangú lelkesedéssel meghozott határozatunk alapján Nagyméltóságodat a magyar érdemkereszt legnagyobb keresztjével történt legmagasabb kitüntetése alkalmából őszinte tisztelettel, odaadó szeretettel üdvözöljük s törhetetlen ragaszkodásunkról biztosítjuk.

Zemplén vármegye közönsége nevében :

Bernáth Aladár alispán.

zamatját mégsem veszti el. Minden hangnak meg van a maga szerepe, fegyelmezik, szabályozzák. A hangok aranya, ezüstje, százszinü fémje egységes ötvözetté olvad, az értékesebb mégis érvényesül.

A dalárda a modern polgárosít világrend, a tömegek kultur- életének ébresztője a középkori elszigeteltséggel szemben. Érdekes, hogy az államalkotások korát, a nagytömegek nemzeti öntudatának ébredését mindig a dalkörök nagy virágzása kiséri. A felszárnyaló lélek először mindég a dalban találkozik. (Hiszen a dal a lélek elfoszló darabja).

A német dalélet egyik fénykora például összeesik azzal a mozgalommal, mikor apró fejedelemségek szilánkjaiból összeforrott az egységes bismarcki német birodalom. A Két északi újszülött: Eszt- és Lettország pedig egyenesen dalban született. Ez a két kis nemzet évszázadokig nem tudta saját létét. Csak a harminc-negyyen év előtt kezdődő dalünnepélyen találkoztak először a lelkek. Csak akkor ébredtek arra a tudatra, hogy ők külön nemzet fiai. Hiába volt a nagy orosz elnyomás a dalos napokon évről-évre nagyobb tömegek gyűltek össze s a kórusok zengésében láthatatlanul nőtt-ala- kult az uj államok eszméje, évről-évre. A szétbomló sokaság aztán mindjobban szétszórta az eszmét a két kis orosz tartomány minden zugában s minden falusi énekkar, rezesbanda visszhangja lett.

Mi is egy államalakulás korát éljük most. Ezeréves államszervezetünk elrongyolódott. Szétfoszlott mint egy ócska ujjas. Most újat kell varrni a nemzet testére.

A nagytömegek lelkének újra össze kell találkozni. Ki kell lépni az elszigetelt individualizmusból modernebb, polgárosultabb Ma gyarország felé.

Künn a megszállott területen már folyik az átalakulás; az ottmaradt középosztály már közelebb jutott a polgársághoz. Temesvár polgár dalárdáját nagy ünnepséggel fogadta Marosvásárhely magyar intelligenciája.

Csak itt benn virágzik még a kislátkörüség. A dzsentrit játszó vidéki középosztály lenézi a feltörő polgárság mozgalmait. Lemosolyogja a polgár-elemek hely- foglalását a magasabbrendü társadalmi életbe.

A mi iparos-dalárdánk dalünnepélyén alig vesz részt a közép- osztály. Nem törődik vele.

Nem tudja, hogy ez is egy lépés Nagymagyarország második évezrede felé, ez is egy hóvirágja a mi nagy kulturális átalakulásunk tavaszának. Mert ez az átalakulás mégis csak jön, jön fel- tartózhatatlanul 1

Ma még csak szúnyogok dongják, holnap már orgona zúgja.

Oláh György.

EZ X SE EL

— Áthelyezés és megbízatás. A pénzügyminiszter Hollós István min. tan. pénzügyigazgatót hasonló minőségben a miskolci pénzügy- igazgatósághoz helyezte át, a sátoraljaújhelyi pénzügyigazgatóság vezetésével pedig Zbo- ray Károly pü. főtanácsos, h. pénzügyigazgatót bízta meg.

3. oldal

— Hangverseny. F. hő 21-én

este 8 órai kezdettel gróf Széc- hényi-Wolkenstein Ernőné fővéd- nökségével jótékonycélu hangverseny lesz a vármegyeházán, melynek műsorán Vay Mikes Sarolta grófnő, Gruberné Pintér Helén, Thomann Mária, dr. Isépy Tihamér, Klacskó Béla, Pauliczky István és Bagdy István szerepelnek. A hangversenyt, melynek nívójáról és művészi ígéretéről a fenti névsor kezeskedik, tánc követi.

— A felső kereskedettül iskolák tanulmányi versenye. A jubiláns ünnepségek keretén belül Trautmann Henrik főigazgató támogatásával f. hó 15-én jól sikerült tanulmányi versenyt rendezett a nyíregyházai felső kereskedelmi iskola, melyen résztvettek kilenc keletmagyarországi felső keresk. iskola növendékein kívül a helybeli városi felső keresk. iskola növendékei is. A versenydolgozatokat a budapesti kereskedelmi akadémiához vitték fel s igy a verseny eredményéről csak később számolhatunk be.

— Nevezések a 21-iki kocsi és lóversenyre Biringer Gyula urnái (vármegyeházáa 10 ajtó sz.) adandók le szept. 18-áig bezárólag. A rendezőség kéri a közönséget, hogy a pályán (városi köz- birtokossági legelő, első őrháztól balra) a kijelölt helyen d. u. fél 2 óráig lehetőleg elhelyezkedni szíveskedjék, mert tekintettel a távolsági versenyekre az első verseny startja föltétlenül meg lesz fél 2 órakor.

— Bajnoki mérkőzések. Lapunk mai számában helyszűke miatt nem adhatunk részletes leírást a vasárnapi mérkőzésekről és igy egyelőre csak az eredményeket közöljük : SAC.—Miskolci KASÉ. 4:1 (2:0), Ózdi Törekvés-Sátoraljaújhelyi ESC. 5:2 (2:1), Sárospataki Move—Ózdi VASÉ. 3:0 (1:0). Részletes leírást következő számunkban adunk.

— A Magyarság cimü napilap a keresztény világnézet vezető budapesti sajtóorganuma arról értesíti szerkesztőségünket, hogy aki címét közli, két hétig megismerés végett ingyen kap mutatványszámot. Előfizetőinek számtalan kedvezményt nyújt, tisztviselőknek kedvezményes előfizetést ad. Kiadó- hivatala Budapest, VII., Miksa-ut 8.

— Herczeg Ferenc képes irodalmi hetilapjának az Uj Idők-nek 38. számában folytatódik Rudolf Herzog érdekes regénye: Az élet dala. Közli a lap azonkívül Kosá- ryné Réz Lola, Csermely Gyula, Meskó Barna és Illés Endre elbeszéléseit, Tábori Kornél és Ruzitska Mária cikkeit, Gács Demeter heti krónikáját, Zoltán Vilmos és Pe- terdi Andor verseit, Mühlbeck Károly elmés fejléceit, számos művészi és időszerű képet és a lap rendkívül népszerű rovatait, a szerkesztői üzeneteket és a szépség- ápolást. Az Uj Idők előfizetési ára negyedévre 80,000 korona. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal: Budapest,

VI., Andrássy-ut 16.

törvényhatósági közgyűlés

Sátoraljaújhely, szept. 17.

Délelőtt 10 órakor nyitotta meg Thnránszky László főispán a Törvényhatósági Bizottság rendes közgyűlését s a napirend előtt a következő enunciációt terjeszti elő :

Tekintetes Törvényhatósági Bizottság 1

A legmélyebb tisztelettel üdvözölve a tek. törvényhatósági bizottság tagjait, a közgyűlést megnyitom.

Mielőtt a napirendre áttérnénk, nem mulaszthatom ej, hogy két kitüntetésről megemlékezzem.

Az egyik azt a mindenek felett, mindenek közül kimagasló állam- férfiút ér<e, aki soha meg nem szűnő szorgalommal éjt nappallá téve, három és fél éven át soha meg nem pihenve, megfeszitetí idegekkel szakadatlanul azon dolgozott, hogy nemzetét abból az örvényből, amelybe a világháború után elkövetkezett 1918/19-iki események sodorták — erős karokkal kiragadja s az országot az alkotmányos élet egyenes útjára, a konszolidáció ösvényére, a békés munka lehetőségei közé visszavezesse ; egyszóval a reánk háború- vesztesekre parancsolt úgynevezett béke után a megcsonkított hazában végre a békességet, a nemzet- épitőgmunkához a szükséges nyugalmat megteremtse.

Qa haza érdemes fiai közül Ön az 'első — mondja a legfelsőbb kézirat — akinek ezt a kitüntetést átnyújthattam“ — hozzáfűzve, hogy — „méltán tarthat számot a haza és annak érdekeit szivén viselő minden magyar ember őszinte hálájára és köszönetére“.

Igenis tek. Törvényhatósági Bizottság egy másik kitüntetés is ékesíti miniszterelnökünk kebelét, nem szemmel látható, de annál is fényesebb kitüntetés ... az egész nemzet bizalma, amely őt az emberi erőt meghaladó munkájában támogatja.

Az egész közönség teljes megelégedéssel fogadta e legfelsőbb kitüntetést s hozzája az egész nemzet — benne minden bizonynyal Zemplénvármegye Törvény- hatósági bizottsága is — háláját, őszinte tiszteletét és odaadó szerétét csatolja. )

Hogy mertnyiben sikerült ez neki, azt Önök érzik, Önök tudják itt legjobban a határon! . |

Mindenesetre kivívta azt, hogy most már az eddig ellenséges ér- j zülettel viselkedő államok is szóba állanak velünk, sőt hajlandók gaz- | dasági talpfaáilításunkban segítségünkre lenni, kivívta, hogy a ! küföldön újra hitelképessé váltunk, I kivívta azt, hogy az ellenséges I gyűrű, amely halálos szorítással ! fojtogatta a nemzetet, áttörjön, kivívta a nagy nemzetek barátságát.

ÍS mi iparosiialártlííÉ...

A Sziegfrid-mondák, hatalmas diadalívek, a vágneri zene égzengése meg a győzelmi emlékszobor- óriások, melyek hol Bismarck, hol Hindenburg sziklaarcát viselik, mind a germán erőről szavalnak. Pedig a kövér bajorban, esetlen szőke poroszban alig van egyéni erő. A német polgár a föld leg- jámborebb embere, akiben nyoma sincs a lelki monumentalitásnak.

A germán nagyság körvonalait bizony hiába kerestem az ó német városok zegzugos, törpe-kapukkal, boltívekkel, csöpp toronyfiókákkal teli mesevilágában.

De mikor Münchenben Hindenburg fogadtatásán egyszerre ötven dalárdát hallottam fölharsanni, valami szédületes nagyság érzése nyűgözött le.

Ekkor jöttem rá, hogy a germán erő nem az egyénben van hanem a közösségben.

Németország a „bund“-ok, „véréinek, „gesellschaft“-ok hazája. Ha egy vendéglőben összekerül négy német polgár, rögtön megcsendül az ének négy szólamban. Szép fegyelmezett négy szólamban, mintha összetanultak volna. Egy hangra talán bágyadt erőtlen volna a dallam, de a keményen összefonódott szólamok megizmositják.

A legkisebb német falunak is is van dalárdája. Ez maga bizonyítéka a nép összegező, államalkotó erejének. Mert a dalárda valóságos kis államszervezet. Megvalósul benne az újkori állám- szervezet ideálja. Az egyén, a közösség fegyelme alá kerül, színét,