Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)

1924-09-10 / 72. szám

2. oldal ZE.MPLEN geken cédulával mindenkor jelöl­jék meg, hogy mikor s melyik gyárból került ki a szódaviz. — Szükségessé tette ezt azt intézke­dést azon körülmény, hogy a gyárakból kikerült üvegek leg­többje tisztátalan, közegészség­Hogy milyen általános várako­zás és érdeklődés előzte meg a hétfői népünnepélyt, annak az a hatalmas tömeg szolgált bizony­ságául, mely délután 3 órára el­helyezkedett a sportpályán s amely megkezdés után is tömegesen igye­kezett a pályára s a kivül eső in­gyenes helyekre. Már hétfőn délelőtt minden jel arra mutatott, hogy az ünnepély sikere nem fog elmaradni. Ra­gyogó szép nyári nap, lázas mun­ka és előkészületek a pályán, a kiváló rendező gárda agilis szer­vező munkája mind arra vallottak, hogy az ünnepség keretei az eddi- l gieket is felül fogják haladni. Az ünnepély a legnépszerűbb volt minden hasonló akciók között, melyek Ujhelyben valaha is a jó­tékonyság ügyét szolgálták. Erre vallott a közönség öröme és jó hangulata, amely valóssággal emel­kedetté vált, mikor megállapítha­tóvá lett, hogy Ujhely közönsége páratlan megértéssel és készséggel siet a szegényügy támogatására. De az egész közönségben a legragyogóbb és legörötrtelibb ki- fejezésü arca volt Zemplén nagy­asszonyának, Széchenyi- W olken- stein Ernőné grófnénak, aki bol­dog örömmel állapította meg, hogy a teljes erkölcsi és anyagi sikerű ünnepség eredménye legalább is két hónapi időtartamra biztosította a népkonyha működését, az Ínsé­geseknek meleg étellel való el­látását. Van-e annál áldozatosabb, ön­zetlenebb, tiszteletreméltóbb lélek, mint amelyikben az kelt bensősé­ges örömet, ha a nyomorultak, a szenvedők, az elhagyottak nehéz söpredék soraiból sűrűn hallat­szottak a „hallgasson“! „fogja be a száját“ 1 s ezekhez hasonló or- ditozások. Látva a két áldozat, hogy em­berbarmok közé került, szófukar védekezési kísérletük után, teljes apáthiával hallgatta végig a tár­gyalást. Bányai József törvényszéki írnok volt a vádlottak védőjéül kiren­delve. Mikor a sor reá került, egy­szerűen kijelentette, hogy „meg­lévőn győződve a vádlottak bűnös­ségéről, hozzájárul a vádinditvány- hoz.“ A sötétlelkü, gyáva gazem­ber nyilván érdemeket akart sze­rezni Bettelheim és cinkos hóhér­társai előtt, undorító cinizmussal állott soraikba. Amennyire ama veszett uralom bíráskodásaira vonatkozó króni­kákból meríthető olvasottságunk kiterjed, ehez hasonló szemérmet­len aljasságok párját nem találtuk. Az Ítélet halálra szólt. Pap Jó­zsef kötél, Jónás Aladár golyó által való halálra Ítéltettek, amely Ítélet kihirdetésétől számított egy óra múlva volt végrehajthandó. (Folyt, köv ) ellenes s a rendelkezés folytán az államrendőrségnek módjában lesz hatékony ellenőrzést kifejteni. Az ülés további tartamán az egyes szakelőadók terjesztették elő jelentéseiket s a bizottság intéz­kedéseit igénylő ügydarabjaikat. sorsán enyhíthet, ha azoknak a könnyeit törölheti le, akikre nehéz életviszonyokkal sulyosodott a mindennapi élet mostohasága. A nemes grófnét ez a tudat tartotta lekötve az egész délutánon át és sietett fölaprózni az ő nagy örö­mét, megosztani mindazokkal, akiknek rész jutott az ünnepség sikeréből s akik igen sokan vol­tak, mert Ujhely egész női társa­dalma, felekezeti és társadalmi kü­lönbség nélkül vállalta és teljesí­tette az ü ; epély rendezésével és lebonyolításával járó súlyos és fá­rasztó feladatokat. Az üiif epélyt a Himnusz vezette be, melyet a katonazenekar adott elő, majd az újhelyi leventék sza­batos, hibátlan szabadgyakorlatai gyönyörködtették a nézőket. A leventék megint csak tanujelét ad­ták, hogy akarnak tanulni és tudni. Magatartásuk utolsó szereplésük óta is haladást mutat; feltűnő volt egyes leventéknek ildomos maga­tartása az ünnepélyei, a! ol né- hányuk elősször mutatkozott be, mint rendfentartó s jóleső érzés volt az a tapasztalat, hogy illedel­mes, de határozott fellépésük eredménnyel is járt. Csinos volt a szabadgyakorlat s szemkápráztatóan szép a magyar ruhás párok harmonikus, ritmikus tánca, melyet a ^közönség zugó tapsviharral honorált. Részt vettek ezenkívül a leventék a futó szá­mokban, melyekben az elsőséget a Sac. futói biztosították maguk­nak; haladást láttunk továbbá náluk a birkózás terén is. Négy pár levente birkózott. A Brada János—Bodolai István közötti mér­kőzést az utóbbi nyerte 4 perc alatt. A Lichtenstein Ernő—Farbár János közötti összecsapásból Far­bár került ki győztesen. Nádasi Kázmér és Feldbrand Lajos voltak még a birkózásban győztesek. Nagy érdeklődést kelteit a boksz­verseny, ez az Ujhelyben még is­meretlen sportág. Az összecsapá­sok egész komolyra mentek s ala­pos ütlegek zápora hullott a ke­vésbé rutinosabb félre, ami őszinte részvétet is keltett a gyengébb idegzetű néző közönségnél. A bok­szoló párok közül Schermer Sán­dor, Brada János és Kalla Sándor voltak győztesek, egy mérkőzés döntetlen volt. A legszebb attrakciója volt az egész délutánnak a zászlóalj sza­kaszának szereplése. Olyan minta­szerű és precíz rendgyakorlatokat mutattak be, amelyek a legtökéle­tesebb kiképzésre vallanak. Nem láttunk egy hibás mozdulatot s a gyakorlatokat gépies pontossággal hajtotta végre a szakasz S egyszer csak géppuskatüzet kap a szakasz elölről. Mint vilámcsapásra, úgy megy át a szakasz rajvonalba s indítja meg a tüzelést a támadók ellen, kiket a szakasz balszárnya oldaloz és kézigránát dobások­kal készíti elő a rohamot. Per­ceken át ropog a puskatüz, gép­puskatüzelés és kézigránát dörej hallik s csehek riadtan futnak föl a vasúti töltésre s a remek harci gyakorlatot a jól keresztülvitt ro­ham fejezi be. Nem is hallott még olyan tapsot a sporlpálya, amilyet a derék honvédlegénység aratott parancsnokával Heidrich Zoltán főhadnaggyal. A félórás szünetben a sátrak köré özönlött a közönség, melyek­ben a nőegyletek tagjai, a legszebb újhelyi asszonyok és leányok áru- sitoiták a frissítőket és falatozni valókat. Hat sátor volt felállítva; virág, virsli, pörkölt, falatozó, cukrász, gyümölcs, bor és sör- árusitó helyek. Közben trafik, mé­zeskalács-árusítás és bazár. Min­dennek jó keletje volt, minden jól, ízletesen volt elkészítve s az árak a Iegjutányosabbak voltak. Olyan árakon vásárolhatott és láthatta el magát a közönség, amelyek sen­kire nem jelenthettek érezhetőbb terhet. Hogy többet ne mondjunk egy alapos ízletes adag pör­költtel tízezer koronáért verhette el bárki is az éhségét. S mellé a legelőnyösebb, legfigyelmesebb s a legkedvesebb női kiszolgálás. Amiről Ujhely kü'önben is hires, annyi szép asszony és leány szol­gált ki a sátrakban, amennyit igazán gyönyörűség volt a legr 2- mesebb cél szolgálatában sürögve- forogva szemlélni. A gyümölcssátorban Bernáth Aladárné, dr. Sarvay Elekné, Benkö Sándorné, Hornyay M^ a árusi- sitották a legszebb és legnemesebb fajtájú gyümölcsöket olyan kelen­dőséggel, hogy a készletet meg is kellett újítani. A virslis és sörös sátorban Vil- kovszky Kálmán szakácskodása mellett dr. Isépy Tihamé~né, Pet­rán Tiborné, Fejes Ernőné, Emőüy Lászlóné, dr. Nagy Béláné szor­goskodtak, annyi vevőjük volt, hogy erősitéseket kellett bevon- niok. Igén erős forgalmú volt a pör­költ sátor, melyben özv. Guttmann Mórné, dr. Klein Károlyné, dr. Székely Lászlóné osztották meg egymás és a leányok között fá­rasztó teendőiket annyi kedves­séggel és figyelemmel, amikkel csak jobban tetézték a különben is joggal agyondicsért tokánynak savát-borsát. A trafiknál Kail Béláné és Val- kovszky Győzőné árusítottak, mig a falatozóban dr. Berger Józsefné, dr. Stern Arminné és Fenyő Jó­zsefné értek el respektábilis anyagi eredményt. Nem maradt el a borozó sátor sem, melyben Farkas Andorné, Kaltenbachné, Tamás Jánosné, Body Sári árusították a jóféle hegylevét; a cukrászdában pedig Szeszlér Ödönné és Heidrichné Bánóczy Ilona szolgáltatták ki a garmadában álló édességeket. A pálya minden pontján végül az agilts leánysereg végezte a kézi árusítást. Gróf Széchenyi-Wolkenstein Er­nőné s a városi konyha fáradha­tatlan ügyvezetője, özv. Juhász Jenőné, kinek szinte a legfáradsá­gosabb feladat jutott ki a rende­zésből, mindenütt jelen voltak s j agilis serkentésük erősen hozzá- í járult a forgalom emeléséhez. Szünet után a Sac. futballcsa­pata mérkőzött 20 perces félidő­ben az Egyetértés és a Máv. vá­logatottjaival s szép és nívós küzdelem után két góllal nyerte a mérkőzést. Népünnepély a sportpályán A legteljesebb erkölcsi és anyagi siker. — Rekord- közönség a pályán. — A jótékonyság délutánja. — 1924 szeptember 10. Nagy közö -.séget gyűjtött maga köré a beszappanozott mászó­pózna, melyről egymásután csúsz­tak vissza a próbálkozók, mígnem hosszas és sok derültséget kiváltó kísérlet után Kazsimir levente ju­tott el a csúcsig és szedte le a trofeumokat. Kitünően szerepelt válogatott darabjaival Szappanos Imre kar­nagy vezetése alatt az Ipartestületi Dalárda s Fantóni Béla rendezé­sével a Tarka-Szinpad, melyen a műkedvelők adtak elő nívós és állandó derültséget keltő számokat. A program lebonyolítása után cigánybanda és katonazene hang­jaira jókedvű táncba kezdett a fiatalság s csaknem éjfélre járt az idő, mikor véget ért a minden vonalon kitünően sikerült s első­rangúan rendezett népünnepély, melynek eddig még pontosan ki nem számitott tiszta jövedelme felül jár a húsz millión. Dr. Meczner Tibor volt az ünne­pély főrendezője és agilis szervező­je, aki napokon át fáradhatatlanul tevékenykedett. Jellemző az ő és rendezőtársainak mindenre kész munkásságára, hogy hétfő reggel dr. Bodnár Jenővel együtt két óra hosszat saját kezűleg hordták le a szekerekről az asztalokat, széke­ket és lócákat, Pesti Gézának, Hubay Lászlónak, Vilkovszky Kál­mánnak és Fantóni Bélának ugyan­csak oroszlánrészük volt az ünne­pély sikerében, melynek zavartalan lefolyásához nagyban hozzájárult tapintatos és agilis vezetésük. A leventék szereplését Taugner József testnevelési felügyelő és Petrasovszky Leó járásparancsnok intézték az ő már többször ki­emelt hozzáértésükkel. Nagyon szépen nyilvánult meg a közönség áldozatkészsége a ter­mészetbeni adományozásoknál. A sok önkéntes felajánlás és adako­zás tette lehetővé a jelentős anyagi eredményt. A legnagyobb dicsérettel és el­ismeréssel kell végül megemlékez­nünk honvéd zászlóaljunk kitűnő parancsnokáról, Horcsin Arthur őrnagyról, az egész tisztikai ,óL s a legénységről. A legnagyobb megértést, a legodaadóbb segítsé­get tapasztalhatta erről a részről a rendezőség s a polgári társada­lom. Jele volt ez is annak a minta­szerű összhangnak, mely váro­sunkban fennáll a katonaság és a polgárság között. Ilyképen vált a nyárutó legszebb ünnepe mindenkorra emlékezetes ünnepnapjává Ujhely közönségé­nek és a város szegényeinek. Hála és elismerés mindazoknak, akiknek legkisebb részük is volt a városi népkonyha érdekében megindított akció első állomásán a sikerben és a jó szivek meg­nyilatkozásában. Uíáíadási eljárás a kis­vasúinál Zemplén vármegye közigazga­tási bizottsága a Sátoraljaujhely- hollóházai korlátolt közforgalmú iparvasutnak Sátoraljaújhely r. t. város határában áthaladó szaka­szára nézve az Utátadási Eljárást f. é. szeptember hó 11-ik napjá­nak délelőtti 9 órájára tűzte ki és összejöveteli helyül a vátosháza tanácstermét jelölte meg. A bizottság innen kiiudulva be fogja járni a fenti vasútvonalnak a város határában elvonuló szaka-

Next

/
Thumbnails
Contents