Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)

1924-08-13 / 65. szám

Ötvenötödik évfolyam. 65. szám Sátoraljaújhely, 1924. augusztus 13. Megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I I Zemplén POÍ ITIKAl HTRI AP Előfizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 1500 K. Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : (szerkesztőség) 63. uzám Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF 83. szám. (kiadóhivatal) Hizsek|egy istenben hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Modern iskola A régi gimnázium első osz­tályában megtanulta a kis diák a latin közmondást: nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Amikor nyolc esz­tendő után ugyanezt a diákot a vizsgáztató bizottság érett­nek nyilvánította, hamarosan rájött a maturáns, hogy a la­tin közmondás alig volt több egy hő óhajtásnál. Az utóbbi esztendők nagy eseményei s a világ nagymérvű átválto­zása szükségessé teszi, hogy az iskolát minél jobban át­szervezzük az élet kívánalmai szerint. A magyar közoktatás- ügy is, amióta gróf Klebels- berg Kunó lépett a közokta­tásügyi minisztérium élére, nagy reformok előtt áll. A kultuszminiszter elsősorban a középiskolákat akarja átrefor­málni s ez a kulturterve egyre érezhetőbb lépésekkel halad a megvalósulás stádiuma felé. Az uj középiskolai törvény már életbe lépett, amely egy eredőre igyekszik vezetni a különböző középiskolai ága zatokat s ezt olymódon oldja meg, hogy a gimnázium és reáliskola közé reálgimnáziu­mot iktatott. Ez a reform va­lódi étetszükségletet elégít ki, mert amellett, hogy a termé­szettudományokra fokozottabb gondot kíván fordítani, tan­tervébe vette a modern nyel­vek tanítását is. Eddig a ma­gyar gimnáziumok a latin és a görög nyelven kívül egye­dül a német nyelvet tanítot­ták. Az uj Klebelsberg-féle középiskolai tanterv most egy másik modern nyelvet is be­iktat a tantárgyak sorába (francia, angol vagy olasz), ami által lehetővé akarja tenni, hogy a modern nyelvek kul­tusza minél általánosabb le­gyen s ezáltal minél szoro­sabban kapcsoljon bennünket a nyugati államok kultúrájá­hoz. Az uj középiskolai törvény az elközelgő iskolai évben már életbe is lép, a középis­kolák első osztályaiban s ez [ fokozatosan halad minden kö­vetkező évben. A kultuszmi­niszter a jövő ősz folyamán nyújtja be a nemzetgyűlés elé azokat a további reformjait, amelyek a középiskolai tanár­képzésre s általában az okta­tásügyre vonatkoznak. Ezek a reformok nagy általánosság­ban, de a legalaposabb rész­letekig átreformálják az egész magyar oktatás ügyét, kezdve az elemiiskolai népoktatástól, fel az egyetemig. Minden jó­szándék és igyekezet megvan a magyar iskolák modernizá­lására, mégis nagy nehézsé­gekkel kell küzködnie a kul­tuszminiszternek, mert az or­szág annyira elszegényedett állapotban kénytelen megtenni ezeket a reformokat, hogy a végleges megvalósulásra s a munka betetőzésére csak jó pár esztendő múlva kerülhet a sor. Különösen nagy anyagi forrásokat igényelnek a nép­iskolák, amelyeknek nyolc esztendőre való kiszélesítése programba van ugyan véve, a megvalósulás azonban ké­sedelmet szenved, anyagi okok miatt. Örömmel vesz- sziik a hírét a kultuszminisz­ter kulturtervének, mert azok a reformok, amelyek részint A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta : Dr. Kossuth János (71) 11. A diktatúra Sátoraljaújhelyben. A grófi kastélyból egyébként nemcsak a finom enni és inniva- \ lók, hanem drága ruhák, értékes j ágy- és asztali fehérnemüek, se- ! lyem függönyök, értékes szőrmék, ! finom angol bőröndök kerültek ! prédára s a rablóit holmiból az újhelyi forradalmi törvényszék el­nöke is busásan kivette a részét, akinek a „gyűjteményében“, mikor az „elnök elvtárs“ világgá futott, rengeteg ezüst és arany holmi is találtatott. Az aranypénz utáni hajsza is jellemző volt a gazemberekre. Aki abba a gyanúba esett, hogy arany­pénze van, előbb detektív kezelés alá vétetett. A detektívek egyné- melyike prédaszomját is kiakarva elégíteni, minden mesterfogását elővette a pofonokkal való bruta- lizálásig. A makacsok Csuta elé kerültek, aki a tortúra egy külö­nös formáját eszelte ki s ajánlotta a direktóriumnak. Indítványozta, már törvényben vannak le­fektetve, vagy törvényesités alá kerülnek, múlhatatlanul szükséges követelményei az ország szellemi előrehaladá­sának. A magyar kultúra s benne az iskoláztatás ügye kiváló tehetségű, alkotni tudó s alkotni akaró személyt ka­pott gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszterben, aki, mióta a kultusztárca élén áll, egyik hogy állíttassák fel a direktórium termében egy akasztófa s az alá állíttassák az aranyát féltő burzsuj, egyidejűleg egy „elvtárs“ a csigán bocsássa alá a hurkot, amely figyel­meztetni fogja a burzsujt az alter­natívára, amely elé került. Ezt az indítványt a direktórium felesle­gesnek vélte amikor az ablakon át úgyis látható volt az akasztófa. Csuta azután, nem lévén házi használatra alkalmas akasztófa, az aranygyanus burzsujokat az ablakhoz vezette s az igazi akasz­tófára való kerüléssel ijesztgette holtra. Volt is — jóllehet a gaz mohóságot ki nem elégítő — si­kere a bitangok tortúrájának. Egy Perlmutter nevű kereskedő és a Gojdics-nővérektől hir szerint kö­zel ötszáz darab jobbára francia veretű arany érmet zsaroltak ki, amelyek oda is vesztek. Nagyobb arany és ékszer zsák­mány került elő a bélyi és per- benyiki kastélyokból. A tulajdonos gróf Sennyey Béla hir szerint mintegy 1200 darab felében ma­gyar, felében francia veretű arany érmet adatott át a rekviráló de- tektiveknek. Perbenyfken a király- helmeczi direktórium rendeletére megelőző kíméletlen kutatás után nagyarányú tervét valósítja meg a másik után, amelyek mind közelebb és közelebb kapcsolnak bennünket a nyu­gati államok kultúrájához. Or­szágszerte nagy örömmel ve­szik tudomásul a kultuszmi­niszter kulturterveit, amelyek a középiskolák tanterveinek megreformálása által egyre közelebb kívánják vinni az iskolát az élethez. a kereskedelemügyi minisztérium­hoz fordult s Thuránszky László ' főispán minden befolyását latba 1 vetette a kérdés mielőbbi kedvező megoldása érdekében s hasonlóan eljárt az ügyben lapunk főszer­kesztője, báró Ma ill ott Nándor nemzetgyűlési képviselő is. Az ügy kedvező elintézést is nyert, amennyiben ma kapta meg főispánunk Walkó Lajos keres­kedelemügyi miniszter levelét, mely­ben értesíti, hogy az állami hiva­talok befogadására tervbe vett épít­kezés előkészítő munkáival s az ügy jelen stádiumában szükséges elő­tanulmányok és teendők ellátásá­val egyidejűleg megbízta Vásár­helyi Dezső műszaki főtanácsost, sok nagyértékü ékszert foglaltak le. A harácsolásnái becslőül egy kőművest használtak, aki értékes ékszertárgyakat tudatlanságból ró­zsafüzér olvasónak gondolt s jegy­zékbe venni is vonakodott. Az összeharácsolt aranyak és ékszertárgyak közül azok, amelyek a Boros (Bettelheim) Samu pénz­ügyi megbízott kezeihez kerültek s ez által a direktóriumnak a cse­hek elől való menekülésekor Buda­pestre szállíttattak, a diktatúra bukása után vissza kerültek tulaj­donosaik kezeihez. Mig a detek­tívek által összeszedett értéktár­gyak és aranyak legnagyobb rész­ben elvesztek. Ez idő tájban (április közepén) Knall forradalmi törvényszéki el­nök különös érdeklődéssel fordult a Bodrogköz felé. Rablott autón száguldott ki Királyhelmeczre, ahol nógatta a direktóriumot az „eré­lyesebb cselekvésre“, ami alatt a terrorizálást értette. Egy alkalom­mal ki is fakadt a direktórium előtt, a tapasztalt erélytelenség fölött. Knallt egyébként a Bodrog­köz felé nemcsak kommunista buzgalma, hanem tolvaj ösztöne is vonzotta. Már ápr. 7-én a gróf Mailáth József istállójából rablott Hamarosan megkezd a Hivatali Székház fölépítését Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter levele a főispánhoz Ujhelynek egyik legfontosabb ügye, « Vörös Ökör telkén a Köz­ponti Hivatali Székház felépítése, ismét jelentős lépéssel haladott előre. Megírtuk annakidején, hogy a vármegyeházán Thuránszky László főispán elnökletével tartott értekezleten Gnädig Lipót mü» szaki főta nácsos, az államépi- tészeti hivatal vezetője munkaerő­hiány miatt nem vállalhatta azok­nak a munkálatoknak teljesítését, mélyeket a pénzügyminiszter kívánt az építkezés megkezdését előzőén. Az értekezlet akkor úgy határo­zott, hogy a pénzügyminisztérium­tól kéri a megfelelő munka­erő kirendelését. Ilyennel a pénz- üevminiszterium sem rendelkezvén, ESf'TsTQS STiám ©.re "i

Next

/
Thumbnails
Contents