Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)
1924-12-03 / 96. szám
Öt venötödik évfolyam. 96. szám Sátoraljaújhely, 1924. december 3 Megjelenik hetenként kétszer ! szerdán és szombaton l Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar)! Zemplén POLITIKAI HÍRLAP E16flsetéai ár: Negyedévre. . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nytlttér toronként 1500 K. Kj&£ Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : (szerkesztőség) S3. B:ám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF | (kiadóhivatal) •3. asam. Hiszek egy istenben hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Plénum előtt a házszabálymódositás Megkezdődött a házsza- bályreviziónak, annak a törvényjavaslatnak tárgyalása, melynek hivatása, hogy feltámassza a parlamenti rend és komolyság ezidőszerint mélyen . eltemetett üdvözítő szellemét. Ez a javaslat nemcsak az egész magyar politika, de mondhatjuk, a magyar jövő szempontjából is döntő fontosságú. A házsza- bályrevizió gondolata immár több mint húsz éve bolygó kisértete a magyar parlamentáris életnek. Most azonban, amikor legviharosabban tombolnak azok a jelenségek, amelyek az alkotó munka emberei helyett csak a léha botrányhajhászókat, üres sze mélyeskedéseket juttatják szóhoz, igazán elérkezett nem a tizenkettedik, hanem a huszonnegyedik órája annak, hogy Tisza István szavai szerint Jegyen vége a komédiának“. Hogy az ezer seb bői vérző nemzet erejének tulfeszitésével csupán azért tartson fenn egy olyan rengeteg pénzbe kerülő intézményt, mint a nemzetgyűlés, hogy azokon egyes megtévedt választókerületekből felkerült tizenkettedrangu emberek a nemzetgyűlés idejét szennyeseik mosására, komoly közéleti tényezők becsületének megrontására használják fel, hogy az uszitás és a nemzetellenes izgatás gócpontja ez a szent testület legyen, annak haladéktalanul végét kell vetni. / Találóan mondta a miniszterelnök egy francia irót idézve, hogy a propagandának nem az igazság a fegyvere, hanem bizonyos dolgoknak szakadatlan éi makacs megismétlése. Hát hogy a nemzetgyűlésből, a nemzet pénzéből propaganda-iroda legyen, arra semmi szüksége nincs az országnak. Helyesen számit a miniszterelnök akkor, amikor ennek megszüntetésére irányuló akciójában az ország józan közvéleményére apellál, mert aligha van komoly magyar ember, aki ne helyeselné a revizió szükségességét. Ez a többség nem ül fel az ellenzék részéről hangoztatott ama hazug érvelésnek, hogy a házszabály* revizió a szólásszabadság megölése. Azok a házszabályok, amelyek a javaslatban kon- templálva vannak, még minMindegyre több panaszt s erősebb megítélést hallunk, hogy amikor a csonkaország legtöbb helyén, a kisebb falvakban is méltó és díszes emlékek hirdetik és őrzik a világháborúban hősi halált halt vitézeink emlékét, amelyeket minden kínálkozó alkalommal megkoszorúz a kegyelet — Ujhelyben mindezideig a város vezetősége s a képviselőtestület részéről semmi sem történt a hősi halottak emlékének megörökítésére. A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (98) Hl. A cseh megszállás. A cseh interregnum első napján a vármegyeházán — ahogy lehetett — megkezdődött a munka, a hivatalnokok elfoglalták helyeiket. A kommunista szemét eltakarítása került sorra. A direktórium helyiségeiben (a főispáni lakosztály) halom számra állott szerteszét a teméntelen üres palack, amelyeknek tartalmából éjje- lenkint, kicsufolva a szesztilalmat, amelynek áthágóit forradalmi törvényszék elé állították — részegekké zabálták magukat. Szekér- deréknyi kommunista röpirat s egyéb lelki métely hevert szerteszét a termekben, sőt a folyosókon is, amelyeknek elégetésével napokig foglalkoztak a hajdúk. Dókus Gyula alispán május elsején foglalta el hivatalát a vármegyei tisztikar és a város közönségének örömére, azt a reményt dig jóval innen vannak, megszorítások tekintetében az összes nyugateurópai, igy az angol házszabályoktól. Régebben, amikor a Bécs elleni küzdelmek szabták meg a házszabályok szempontjait, a nemzet szabadsága érdekében lehetett szó arról, hogy ezt a fegyvert nem szabad kiadni a kézből. ‘De ma, a teljes függetlenség korszakában, egy nemzeti kormányzattal szemben erről beszélni igazán dőreség és rabulisztika. Kérdést intéztünk Orbán Kálmán dr. polgármesterhez, aki következő felvilágosítással szolgált tudósítónknak. — Egyáltalában nem fedi a tényeket, mintha a képviselőtestület vagy a város vezetősége elhanyagolná ezt a kérdést és nem törekednék arra, hogy Ujnelyben is ne hirdesse méltó emlék a világháború újhelyi hősi halottainak emlékezetét. — A város képviselőtestülete ébresztve fel, hogy a törvényes közigazgatás zavartalan folyamata biztosítva van, amit a megszállás se fog lényegében befolyásolni még ha a megszállással járó katonai intézkedések némileg korlátoznák is. Azok sötét aggodalmát, akik a csehekben nemcsak a bolsevista haramia banda üldözőit sejtették, ellensúlyozta a pillanatnyi enyhülés. Május elsejére rettegve gondolt mindenki, mint arra a napra, amelyen a bitang uralom diadalmámorában készült kitombolni magát s ahelyett nyugalmat talált. A bizakodást, hogy a megszállás nem birtokbavételt jelent, támogatta az is, hogy a csehek nem tűzték ki az első napon lobogójukat. A reménykedés azonban rövid éietü volt. Egyes cseh tisztek, sőt intelligensebb legénységi állomány- beliek is azt hiresztelték, hogy ók Ujhelyt már a magukénak tartják s hogy a megszállás ki fog terjedni a vármegye déli részére is egészen Miskolcig, amely város sorsa fölött most tanácskoznak Párizsban » vett híreik szerint a csehek kilátása biztató. Még leverőbb volt, hogy pár nappal később Dókus Gyula almég 1923 évben elhatározta a hősi halottak emlékének megörökítését s megszavazta az erre szükséges fedezetet is, ami ma természetesen nem elegendő s annak felemelése vált szükségessé. — A határozat után azonnal elrendeltem az adatok összegyűjtését s ma már minden adat készen áll, amely hivatalos utón beszerezhető volt. Felhívást is intéztem még 1923. év julius havában s azóta is ismételten a város közönségéhez, hogy legyen segítségére a hatóságnak az adatgyűjtésben. A hivatalos utón beszerzett adatokból készített tisztát közszemlére tétettem azzal a közönséghez intézett felhívással, hogy amennyiben az téves, vagy hiányos adatokat tüntetne fel, az érdekelt közönség felvilágosításával, vagy a rendelkezésre álló adatok bejelentésével legyen segítségünkre, hogy a pontos névsort összeállíthassuk. — Ez a megismételt felhívás eddig nem járt eredménnyel, a névsor eddig 96 nevet tartalmaz, holott kétségtelen, hogy az újhelyi eltűntek s hősi halált haltak száma ennél a számnál nagyobb. — Hiányos névsorral pedig nem készíttethetjük el az emléktáblát s épen azért széleskörű újabb adatgyűjtést indíttattam és ismét ispán tudatta környezetével a zsupán legközelebbi megérkezését, ami május 5-én be is következett. A csehek az első napokban nem voltak kellemetlenek. Nem éreztették Ujhely lakosaival se a hódítók gőgjét, se azt, hogy a Bet- telheimék vátjipir karmaiból történt kiszabadításunkért hálára számítanak. Ég és föld különbség volt a mi és a csehek felfogása, érzése között, de egyben egyet értettünk, — ha nem ugyanazon okból is, — a kommunizmus gyűlöletében. Beszélték a cseh tisztek, akik közül többen nyelvünket is bírták s mint a felbomlott közös hadsereg egykori tisztjei, még megértőek és úri gondolkozásuak voltak, hogy a Bettelheim viselt dolgairól kémjeik utján nagyon jól voltak értesülve, sőt — állítólag — hogy a hírhedt alak fotográfiáját is sikerült megszerezniük valamely rejtett kodak segítségével épen akkor, amidőn a központi kávéház erkélyéről a csőcseléket uszította. Sajnálták, hogy nem keríthették kézre, hogy a legelső fára akaszthassák. Berancsek Ferenc ezredes, a megszálló csapat parancsnoka, aki szintén a volt közös hadseregben Sátoraljaújhelyben is megíríhitik a világháború hási halottainak emlékét 1923 óta folyik az adatgyűjtés — A polgármester nyilatkozata
