Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)
1924-07-16 / 57. szám
Ötvenötödik évfolyam. 57. szám Sátoraljaújhely, 1924. jullus 16. megjelenik hetenként kétezer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház ndvar) Zemplén I POLITIKAI HÍRLAP I Előfizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyilttér soronként 1500 K. Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : (szerkesztőség) 63. nzám Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF 63. szám. (kiadóhivatal) Hizsek egy istenben hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. 9 gyászoló üzletember Vannak egyéniségek, akik egész életükben gondosan el tudják rejteni igazi valójukat s egész halálukig olyan szerepet játszanak, amely tulajdonképen nem egészen felel meg lelki összetételüknek. Az ilyen jellem számításból cselekszik, bár képes magára ölteni a lelkesedés látszatát, ha ezzel előmozdítani véli azon célok elérését, amelyeket maga elé tűzött. Nem akarjuk állítani, hogy Benárd Ágoston a Nép cimü dühös morgásu lap főszerkesztője ezek közé tartozik, de mégis el kell gondolkodnunk az emberi lélek bonyolultságán, ha azt az esetet mérlegeljük, amelynek Benárd volt Párizsban a főhőse. Ismeretes, hogy mikor a trianoni gyászhatározat aláiná sára került a sor, alig tudtunk embert kapni, aki vállalkozott volna ennek a végzetes okmánynak az aláírására, amely ősi jogokat tipor le s igazságtalan intézkedések özönével sújtotta szerencsétlen hazánkat. Ekkor azonban jelentkezett egy ember, aki a kényszerűségre hivatkozva ajánl kozott, hogy ő majd aláírja az okmányt. Ez az ember Benárd Ágoston volt, aki el is utazott Párizsba s bizonyára szomorú arccal és heves só- hajtozások közepette tette le kézjegyét az okmány aljára s utána a megállapodáshoz híven, pecsétgyűrűjével le is pecsételte a gyásziratot. Mondom, minden valószínűség szerint Benárd ezt az aktust szomorúan csinálta, mert hiszen tényleg szomorú is volt az, de amint elhagyta a palota termét, rögtön működésbe lépett az emberi léleknek az a bonyolultsága, amire az előbb tettünk célzást. A lesújtott államférfiu agyában, talán a lelki reakció, talán a kétségbeesés folytán üzleti gondolat fogamzott meg. Arra gondolt a gyakorlatias nelmi becsű ereklyék értéke az idő múlásával egyenes arányban nő. Nem tudjuk, hogy Benárd ezt gondolta vagy sem, azt sem tudjuk, hogy a nevezetes gyűrű még birtokában van-e, csak röviden és tárgyilagosan elő akartuk adni ezt az esetet, amely fölött ^gondolkozhatnak azok, akik még a mai időkben is űzik a gondolkodás luxusát. Á közigazgatási bizottság ülése érzékű főszerkesztő, hogy hát hiszen ez a pecsétgyűrű most már történelmi ereklye lett s talán azok, akiknek sok pénzük s még több idejük van, nem fognak sajnálni ezért a nevezetességért egy jelentékenyebb összeget megkockáztatni. A gondolatot hamarosan tett követte s Benárd az utcán egyik barátjának átadta a gyűrűt, kérve őt, hogy megfelelően értékesítse. A barát, aki csak egyszerű magyar volt és semmiféle okmányt nem irt alá, de szivében mélyen és őszintén gyászolt, kissé meghökkenve bár, de mégis elfogadta a megbízást. Másnap azonban azzal adta vissza a gyűrűt Benárdnak, hogy nem sikerült értékesíteni. Arról nincs tudomásunk, hogy az üzleti élelmességü férfiú le volt-e sújtva, vagy sem, csak azt tudjuk, hogy pecsétgyűrűjével az ujján hazaérkezett és megfelelően fájdalmas arc cal szállt ki a kupéból. Viszont azonban nincs kizárva, hogy az járt az eszébe, amit feltenni talán nem a legudvariasabb dolog, de az előzők után nem elképzelhetetlen: hogy t. i. ezt a gyűrűt talán jó lesz még egy ideig megőrizni, mert az ilyen törtéHétfő délelőtt 10 órakor tartotta a vármegyei közigazgatási bizottság julius havi rendes ülését Thuránszky László főispán elnöklete alatt. A létszám&pasit&B. Bernáth Aladár alispán a junius havi közigazgatás állapotáról előterjesztett havi jelentésében jelentést tett mindenekelőtt a létszám- apasztásra vonatkozó kormányrendelkezés végrehajtásáról, arról, hogy Zemplénvármegye alkalmazottai létszámcsökkentésének első, az egésznek háromnegyedét kitevő részét teljes egészében végrehajtotta. Másodszor ismétlődik most már — a jelentés szerint — ez a fájdalmas műtét, fokozódó hátrányára a közigazgatás zavartalan menetének, mert nem tudja a törvényhatóság első tisztviselője a legsúlyosabb aggodalmak nélkül kisérni ezt a parancsot, amely Sátoraljaújhely, julius 14. sokszor kipróbált, évtizedes munkával a többiekkel összeforrott bajtársaktól fosztja meg a köz- igazgatást és hoz anyagiakban nehéz helyzetbe ártatlan tisztviselő családokat. Ezúttal a megszüntetett vármegyei h. alügyészi állás jelenlegi betöltőjét, dr. Tátray Dezső h. al- ügyészt értesítette az alispán, hogy állásának megszűnése következtében 1925. január 1-ével végelbánás alá kerül. A vármegye kitűnő tisztviselőjének az alispán ez alkalomból több évtizeden át tartó igen eredményes és buzgó működéséért teljes elismerését és köszönetét nyilvánította, melyet a bizottság a maga részéről is a legteljesebb mértékben kifejezésre juttatott. A létszámcsökkentés további végrehajtásaképen hat dijnoki és 11 tiszti hajdúi állásra nézve intézkedett az alispán, értesítve az érdekelteket, hogy 1924. évi aug. A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (63) II. A diktatúra Sátoraljaújhelyben. A véres esemény idejében a herczegkutiak már bent voltak a városban, de amint a lövéseket meghallották, szekereikre kapva visszahajtottak. A sárospatakiak veszteg maradtak. A tervszerűtlen, elhamarkodott kísérlet dugába dőlt s csak a gazok vérszomját növelte. A sárospataki direktórium a véres eseményről távbeszélő utján tett jelentést Bettelheiméknak, akik nyomban intézkedtek a forradalmi törvényszék egybehivása és a helyszínére való kiküldése iránt. A rögtönitélő bíráskodás történetében alighanem az újhelyi forradalmi törvényszék érte el a legnagyobb gyorsaságot. Délután 4 órára kint volt a bíróság s nyomban hozzálátott a városház tanácstermében a tárgyaláshoz s hét órakor már gyilkolt is. A forradalmi törvényszék Galamb József elnöklete alatt Morvái Ede és Hencz Miklós birákból állott, Lang József vádbiztos szerepelt közvádlóként, aki Beckert a forradalmi kormányzótanács első számú rendelete alapján, amely szerint .Mindenki, aki a Tanács- köztársaság parancsainak fegyveresen ellenszegül, vagy a Tanács- köztársaság ellen fölkelést szit, halállal büntetendő*, vádolta. A tárgyalás rövid volt. Becker bátran viselte magát Beösmerte, hogy a tanácsköztársaság ellen felkelést szított, hogy kész volt fegyveresen is ellenszegülni a tanácsköztársaság rendeletéinek. A torz bíróság a beösmerés dacára is a kelletténél több tanú kihallgatásával nagyképüsködött. Galamb és Morvái egyébként embe- riesen viselkedtek a vádlottal szemben, mig Henczből kitört a fenevad, bitorolt biró mivoltában is. A formaság kedvéért a bíróság a védőt is — egy Legényére való orvosnövendéket, akinek a nevét kipuhatolni nem sikerült — meghallgatta s aztán tanácskozásra vonult vissza, amely sokáig tartott. Az ítélet golyó általi halálra szólt. Amidőn azonban a bíróság a tárgyalóterem felé tartott s a szembejövő Lang vádbiztos megtudta, hogy a bíróság nem akasztófára ítélte a vádlottat, indulatosan követelte az ítéletnek a halálnem tekintetében való megváltoztatását. Az agyonlövetés — úgymond — „nem eléggé példás és még kevésbbé elrettentő. Az ellenforradalmárnak lógni kell, úgy kívánja azt a proletár igazságszolgáltatás.“ A gyáva bíróság engedett a Bettelheimék által sugalmazott bitang terrorjának s a papírra vetett ítéletben egyszerűen kihúzták a „golyó“ s felébe írták a „kötél“ szót s úgy is hirdették ki. Az ítélet kihirdetése után gép • kocsira szállt hírnökök járták be a várost, tudatva az ítéletet s azt, hogy az a városháza előtt nyomban végre fog hajtatni. Alkonyodni kezdett, mire a Lang József által rendezett látványosság előkészületei befejeződtek. A városház kapuja előtt gépfegyvert szegeztetek a nép felé, a vörös őrség legénységét sorakoztatta s elővezették a vádlottat, aki előtt a néhány mondatból álló ítéletet felolvasták. Akasztófát az idő rövidsége miatt nem tudtak készíteni, miért is a kapu fölött a boltozatot összekötő vasrudra rendelte Lang az elitéltet felfüggeszteni. (Folyt, köv.) Egeres szám 1000
