Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)
1924-11-12 / 90. szám
2. oldal Z E M P L E N 1924 november 12. Az alispáni jelentés után az egyes szakelőadók terjesztették elő szokásos havi jelentéseiket és referálták a bizottság intézkedéseit igénylő ügydarabjaikat. A Zemplénvármegyei Kazinczy Kör közgyűlése A Kazinczy Kör vasárnap dél- j előtt lefolyt közgyűlése Lehoczky Sándor kir. tvszéki elnök javasla- ; tára egyhangúlag a következő tisz- tikart választotta meg : Védnök ; Thuránszky László főispán, elnök : Emődy László tvszéki tanácselnök, társelnök : Gruska Lajos pápai pre- látus, főtitkár: dr. Petrán Tibor kir. közjegyző h., háznagy: Szeszlér Ödön műszaki tanácsos, ügyész : dr’ Isépy Tihamér ügyvéd, pénztáros : Nagy Kálmán a Nemzeti Bank fiókjának helyettes főnöke, ellenőr : Kádár Gyula gyógyszerész, jegyző : Oláh György iró. — A Október 28-án"volt a „Szabadság; ünnepe*• a csehszlovák republika területén. Kidobolták Szlo- venszkóban is, mint felvidéki tu dósitónk írja, hogy mindenki menjen a templomba s vegyen résztfa „hazafias“ ünnepségeken. A falusiak, meg a városi polgárság össze is verődött néhány helyen s elkezdtek beszélgetni a szabadságról. Mindent megtudok érteni, mondotta Varannó főterén egyik ottani polgár — csak az nem megy a fejembe, hogy ez a nagy szabadság, amit nekünk dobszó mellett kellene megünnepelnünk, bizony sehol sincsen, jogmegvonásban ellenben annál többet van részünk. így került szóba azután, a túloldali szabadság fogalmával kapben meggyötört város lakosságának átka. Amint köztudomásra jutott más nap, Bettelheim Guttmann Ármin állomásfönököt is el akarta hur- coltatni, még pedig nem mint túszt, hanem mint akinek sok volt a rovásán olyasmi, amiből az el lenforradalmárság vádja in optima forma megkonstruálható lett volna. Szerencsére az állomásfőnököt idejében értesítették a veszedelemről és menekülhetett a gonoszok elutazásáig, ami ha nem sikerül, Guttmann vagy az Eszterházy- palota, vagy az országház pincéjébe kerül, ha ugyan még útközben nem végeznek vele a cinkosok, El nem hallgathatjuk itt, hogy Guttmannal a törvényes rend helyreállta után eléggé meg nem róható igazságtalanság történt. — Nem hogy méltatásra nem talált a kiváló szakember, a párját ritkító buzgóságáról ismert hivatalnok, a dögletes atmoszférában helyét rettenhetetlenül megállott férfi, hanem — fiatalon — kény- szernyugdijba küldetett. (Folyt. 1 tv harmincöt tagú válaszmány tagjai: dr. Ambrózy Ágoston, Bernáth Aladár, Czitó Ferenc, dr, Chudov- i szky Móric, Desewffy Géza, dr. Dőry Andor, Dobay Sándor, Farkas ! Andor, Gnädig Lipót, dr. Grosz Dezső, Göndöcz István, dr. Haas Bertalan, dr. Holló Andor, Horcsin Arthur, Hrabéczy Kálmán, Hege- deős Miklós, Kardos Ignác, dr. Kovaliczky Elek, Kolumbán Lajos, Lehoczky Sándor, Majtényi Géza, Moldoványi Géza, dr. Nyeviczkey László, dr. Orbán Kálmán, br. Sennyey István, gr. Széchenyi-Wol- kenstein Ernő, Scheller Lajos, Speczián Gyula, Szoller Aladár, Schiller Kálmán, Szabó Miklós, dr. Székely Albert, dr. Varga Béla és br. Waldbott Frigyes dr. A közgyűlés elnöki javaslatra elhatározta az eddigi három ezer koronás évi tagsági dij harminc ezer koronára való felemelését. csolatban Bodor Gábor volt erdőfőtanácsos, varannói birtokos illetőségi ügye. Másképen egy olyan ügy, egy olyan durva önkény és jogfosztás, ami már régen szabadságjogot nyert és ma is napirenden van a cseh uralom, a demokratikus republika s a kisebbségeket védő Népszövetség ilyen cimü alosztálya nagyobb dicsőségére. Bodor Gábor illetőségi ügyében a kassai XX-ik zsupa (bizonyára sok a zsupfejü ember) rendeletet kapott a köztársaság szlovenszkói teljhatalmú miniszterétől, hogy ez teljes hatalmánál fogva érvénytelennek jelenti ki Bodor Gábor varannói illetőségét és ugyancsak a már említett hatalomnál fogva elrendeli, hogy Bodor Gábor az idegenek jegyzékébe vezettessék be. Ennek a határozatnak indokolásából magából kitűnik már most, hogy a „magyar nemzetiség“-hez tartozók legszemélyesebb ügyeinek intézésénél a ma is élő jog, vagy a teljhatalom esik-e nagyobb súllyal latba? Bodor Gábor Gelencén született. 1893-ban Varannón telepedett meg, azóta állandóan ottani lakos és 1897. óta birtokos Azóta állandóan ottan fizet adót s 1906. óta választott tagja az ottani képviselőtestületnek. Illetőségét Varannó község is elismerte, de mert az indokolás szerint a „volt magyar állam fenhatósága alatt“ nem nyert illetőséget a községi illetőségűek névsorából töröltette a többször említett teljhatalom. Nem érdemes itt sokat vitatkozni, mert a jogfosztó végzésben hivatkozott 1886. évi XXII. t.-c. 10. §-a világosan és félreérthetetlenül kimondja, hogy ha valaki az uj községben 4 évig folytonosan lakik, ennek községi terheihez hozzájárul az előbbi község kötelékéből kilépettnek s az uj község kötelékébe tartozónak tekintetik még azon esetben is, ha letelepülési szándékát be nem jelentette volna. Bodor Gábor varannói illetősége törvényes alapokon kétségtelen, de Szlovenszkó teljhatalmú miniszterénél nem a jog, nem a törvény és az igazság volt irányadó, mint annyiszor ebben az esetben sem, hanem a gyűlölt, az üldözött magyar fajhoz való tartozás. És azután október 28-at, szabadságünnepet rendeznek síppal, dobbal, vörös maszlaggal. De a magyarok, amint végződik a tudósítás, de még a tótok sem tértek meg a dobszóra, nem mentek el az ünnepre. — Gyerünk szépen hazafelé — b íztatta a beszélgetőket az elől említett magyar — s az emberek helyeslőén bolongattak s ki-ki szép csöndesen hazaballagott, amint haza ballag a következő, meg nem tudom hányadik okt. 28-án is. Bodor Gábor meg az idegenek tisztáján várja további sorsát. templomi hangverseny A Sátoraljaújhelyi Protestáns Nőegylet vasárnap délutáni hangversenye a legteljesebb erkölcsi és anyagi siker jegyében minden várakozást meghaladóan sikerült s a jótékonycélt is megértő közönségnek páratlan művészi élményben volt része. K é t h e 1 y i- né-Wakocs Margit énekmü- vésznő és Kereszthy Jenő orgonamüvész magas kultúrájú, fejlett művészetet reprezentálva osztatlan sikert arattak a nagy és válogatott közönségnek a magasabb zenei kultúrát méltányolni tudó soraiban. Amit a két vendégművésztől hallottunk, olyan szép, olyan nemesveretü művészi teljesítmény volt, mely himnusszá tette programjuk minden számát, melynek gazdagságával a közönségei megajándékozták. Farkas István esperes a krisz" tusi szeretetről adott tanítást az ő különálló egyházi szónoki tehetségével, tudásával s a lelkek- hez utat találó intuitiv hevületével. Minden elismerést és hálát megérdemel a hangverseny lelkes rendezősége. Reflexiók a hat év előtti novemberhez A hűvös, de még mindig verőfényes őszben csaknem [minden napon évfordulót jelent a novem- berHjjnaptár^ Évfordulóit a mindenkorra szomorúan emlékezetes összeomlásnak, a Felvidék megszállásának s az Ujhelyben különösen romboló hat év előtti anarchiának, mikor állandó lövöldözéstől kisérve futottak át az újhelyi állomáson a cseh legionistákat szállító katonavonatok, rettegésben tartva a védtelen lakosságot, mikor napirenden volt a rablás s az állomásról és a fasorból a „szabadságtól“ nekivadult, emberi mivoltukból kivetkőzött, faszesztől mérgezett katonákat, vagy hulláikat szállíttatta el az a próbálkozó hatalom, amely teljesen gyengének bizonyult az anarchiával szemben. Soha nem haszontalan dolog a lavinát megindító ezekre a napokra visszaemlékezni, amikor csak nőtt az a romhalmaz, amely végül is maga alá temette a történelmi Magyarországot. A mostani és a közeleső napokban van hatodik évfordulója annak is, hogy megindult a vörös áradat, a szocialista káosz, amely történelmünk legátkosabb dátumához, 1920. november 20-ához, a trianoni akta aláírásához juttatta el a magyar végzetet. A sok szomorú jelenség mellett, amelyek annyi jogos kritikával kísérhetők s amelyeket épen a „Zemplénében festett alá nagy- értékű történelmi munkájában éles színekkel Kossuth János dr, ha ma is elidőzünk egy keveset, tesz- sztik ezt azért is, hogy megint csak kiemeljük annak a szinte társadalmi osztállyá kinőtt hatalmas tábornak, a vasutasoknak derekas magaviseletét, amely mindenkorra kiérdemelte az újhelyi közönség háláját és becsülését. Mostanában értünk megint oda, hogy az újhelyi vasutasok Guttmann állomásfőnökkel élükön nagy energiával szegültek ellene a szocialista táborba való be- kényszeritésüknek. Hat éve mikor Fodor János főkalauz öt társával magával vitte a szocialista terrortól megmételyezett fővárosba az állomásfőnöknek az egész ország vasutasaihoz intézett kiáltványát, melyben tiltakoznak politikai és világnézleti meggyőződésük erőszakos befolyásolása ellen, mikor felajánlották táboruk és sokaságuk hatalmát a katonaság és csendőrség megerősítésére, a belópózkodó ellenség visszaverésére. Tiszteletreméltó, bátor fellépésük eredménytelen volt s idehaza a beszámoló gyűlésen már Csulával találták magukat szemben, aki lehordta őket, csuszó-mászó, felfelé kínálkozó, burzsuj kézcsókra járóknak nevezte őket. Ennél a dátumnál kezdődik a vasutasok ellenállása a Bettelheim kommunista uralmával szemben, a kormánybiztos támogatása, erőszakolt lemondásának meggátlása, fsZIPÁL M. KÁROLY "1 művészi fényképészete megnyílt KÄ Hol is a nagybecsű közönségnek, a fotográfia terén a legmesszebbmenő igényeit elégítik ki. U. m : művészi portrait, speciál gyermek- és csoport-felvételekben Külön szakosztály fényképnagyitásoknak. ;ben. I él Magyar kálvária Aki a saját hazájában idegen
