Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)
1924-11-08 / 89. szám
Ötvenötödik évfolyam. 89. szám Sátoraljaújhely, 1924. november 8. Megjelenik hetenként kétezer szerdán és szombaton j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) j i Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 1500 K. Talafon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ : Talafón: (szerkesztőség) 63. csira Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 63. »ám. Hiszek egy istenben hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. HéperhüM züllése Irta: Péter Mihály gálszécsi ref. lelkész* Nem tudom, másutt is úgy van-e, mint erre mifelénk, ahol a néperkölcsök rettenetes züllésnek indultak. De igy kell lenni, legalább az újságok hirei ezt mutatják. Meglazult a gyermekek és szülők, a tanítványok és; tanítók, a hívek és lelkipásztorok közötti kapocs, alászállt a vallás, a templomok nimbusza, a káromkodás, a trágár, ocsmány beszéd napirenden van, civakodás, perlekedés meghatványozódott; hazudni, lopni, hamisan esküdni már egész közönséges dolgok, lopásról, rablásról, gyilkosságokról majdnem mindennap hallunk. Különösen az ifjúság erkölcsi világa mutat rettenetes képet. Majdnem azt lehet mondani, hogy alig van olyan falu, ahol a vasár- és ünnepnap táncmulatság ne lenne ezeket verekedések, fej- beverések, többször emberhalállal, ne kisérnék. Az örökös tivornyák az ifjúságot nyerssé, durvává, vaddá tették, tiszleletlenné a szülőkkel és lelkipásztorokkal szemben. De a folytonos dáridókra pénz is kell ám. A suhanc, ha nem kap rá a szüleitől, vesz ott, ahol lehet. A babnak, kukoricának, a búzának a kamarából lába kél és elvándorol a korcsmába, ahol értök cigarettát, pálinkát ad a Mózsi. Közel hozzánk az egyik faluban 87 métermázsa búzát lopkodtak össze a legények a szüleiktől és mulatták el a korcsmában és kitudja, hogy mennyit harácsolnak össze, ha ki nem pattan véletlenül ? Minő jövő előtt áll az ilyen ifjúság ? Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága ? Mi lehet vájjon az oka ennek az általános népzüllésnek s annak különösen, hogy mi e tekintetben vezetőhelyet vívtunk ki. Sok, nagyon sok oka van, hogy itt nálunk olyan sötét a jelen, amely ha igy marad, még sötétebb lesz a jövő s utóljdra elkövetkezik a teljes anarchia Az első ok a rossz példa. — Örökké igaz marad, hogy a fejlői büdösödik a hal. Ha fent nem tiszta a tégkör, ha a nép nap-nap mellett lopásokról, panamákról, erkölcsi megtévelyedésről hall és olvas, lehetetlen, hogy ezeknek jó hatása legyen a népre. Ha a nép látja, hogy a felette állók az erkölcsiségről igen tág fogalmakat alkottak maguknak, ne mutatkoz* A kassai ,A Nép‘-ben jelent meg a ,Zemplén* régi munkatársának a Ronyván túli állapotokra rendkivüt jellemző ezen vezércikke. zék-e ennek a romboló hatása nála is ? Ha fentebb sötétség van, ha nem tartják azt az örök igazságot, hogy a gyertyát nem azért gyújtják meg, hogy a véka alá rejtsék, hanem, hogy fényijék mindeneknek, akik — a házban vannak — ha vak vezet világtalant: mi jót lehet ettől várni ? A nép körében is mindjobban terjedő züllés, bátran kilehet mondani, felülről terjed lefelé, A lelkipásztorok pedig az általánossá vált erkölcsi elernyedéssel szemben majdnem tehetetlenek, ha ők maguk tiszta tüköréi lennének is a saját népüknek. Az ő munkájuk csak akkor lehetne intenzív, ha maga a közszellem, a hatalom támogatásukra sietne. De mit látunk, mit tapasztalunk lépten-nyomon ? Az a közszellem, mely teljes erővel csak mostanában kapott lábra, mely eddig ismeretlen volt előttünk, nemhogy támogatná őket, de egyenesen rombolólag hat a munkájukra. Újdonsült lapok, könyvek észrevétlenül viszik bele a nép leikébe a tekintély, az egyházi elöljárók, a vallás iránti tiszteletlenség romboló érzéseit, az erkölcstelenség ezernemének miazmáit, fertőző anyagát. Egész nagy pártok, irányzatok célja a vallást egyenesen disz- kreditálni, más szóval a vallásnak, a vallásos erkölcsnek a becsületét kisebbíteni. Talán ezeknek a nyomására történt, hogy már magába az iskolába a vallás és az ezzel szoros kapcsolatban lévő örök erkölcsi törvények helyébe kétes értékű polgári erkölcstan bevezetését határozták el. A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (91) II. A diktatúra Sátoraljaújhelyben. Elképzelhető, hogy mindenik családi otthon siralomházzá vált, amelynek valamelyik tagja útban volt az ijesztő bizonytalanság felé. A marhakocsikban összezsufol- taknak Guttmann Ármin állomásfőnök a forrás szerint: „az udvari vonatokat megillető* módon, azonban „könnyek között* adta meg a tisztelgést, nem törődve a per- ronon lézengő Bettelheim kopók- kal. (Amint látni fogjuk magára is vonta Guttmann az újhelyi direktórium bosszúját). Guttmann Ármin azon kevesek egyike volt, akiket Bettelheim és bandája nem volt képes megfélemlíteni. Amig Sátoraljaújhelyben fenekestől fordult fel minden törvényes auktoritás és rend — már a Károiyi-uralom alatt — az állomáson példás rend és kifogástalan fegyelem uralkodott, amelyek mérséklő hatással voltak még a A történet sorozata folyamán majdnem állandó a hitetlenség harca a hittel, .a vallásos emberek küzdelme a vallástalanokkal. De az csak ritkán történt meg, hogy a kormányzó hatalom kapcsolatot keressen a hit ellenségeivel; mint az nálunk történik. Ha pedig a nép észreveszi, hogy a vallás csak másodrendű szerepre van kárhoztatva, ha az azt szivükön viselők küzdelme nap nap mellett ezer akadályba ütközik, itt anyagi életük háttérbe szorításával, amott tekintélyük csorbításával: nem mind okozója-e Amint a miskolci Magyar Jövő Írja az állami adminisztráció s a közigazgatás egyszerűsítését a közeljövőben fokozottabb mértékben akarják érvényre juttatni. Az ezzel kapcsolatos tervek kidolgozását az Országos Takarékossági Bizottság fogja végezni. Az egyszerűsítési munkálatoknak egyrésze azonban már megindult az illetékes minisztériumokban. Az egyik ilyen tervezetnek az a tartalma, hogy az eddigi pénzügyigazgatóságok egy részét megszüntetik és mindössze hat pénzügyigazgatóságot hagynának meg a következő székhelyekkel ; Budapest, Debrecen, Szeged, Győr, Szombathely és Pécs. Az igy megmaradók országos pénzannek, ha a nép igy kezd gondolkozni, hiszen ime a hatalom sem akarja a régi hagyományos szellem ápolását. így lazul meg nálunk minden erkölcsi kötelék, így megyünk lassan, lassan a nihilismus felél — Mit ér az, ha vasárnaponként elhangzanak a legszebb prédikációk is, ha a papok az erkölcsi és vallásos élet mécseseit folyton gyújtogatják is, ha ezer meg ezer száj azonnal eloltja azt, ha minden tény, minden intézkedés közrejátszik, hogy világosság ne legyen, csak erkölcsi sötétség. ügyigazgatóságok lennének. Az újhelyi hatáskörét valószínűleg a debreceni venné át. Az állampénztárakat pedig adófelügyelőségekké szerveznék át, melyek adminisztrációját a pénz- ügyigazgatósagok és áliampénztá- rak mostani személyzete látná el. Az adófelügyelőségek elsőfokú, az országos pénzügyigazgatóságok másodfokú pénzügyi hatóságok lennének. Erős kétkedéssel kell fogadnunk ezt az értesülést annál is inkább, mert Ujhelyben ismét aktuális a pénzügyi székház felépítése olyan keretekben, amely meghaladja egy az eddiginél kisebt) hivatal méreteit. bolsevista fékevesztettségre is. A vasutas gárda óvta meg legtovább a törvényes rend respektusát. Ha Bettelheimnak sikerül az újhelyi állomást bolsevizálni, rémuralma hamarabb kezdődött és kegyetlenebb lett volna, mint aminővé fajult. A köz érdekében kifejtett kockázatos, sőt nemritkán vakmerőnek nevezhető erőlködésének mekkoraságá- ról azok a hivatalos sürgönyök tanúskodnak, amelyeket gr. Mai-, láth József fáradságosan összegyűjtött és emlékiratában (67—71 lapszámokon) közreadott. A 19 Taráb sürgönyt térszüke miatt itt nem közölhetjük, de akiket a dolog érdekel, olvassák el azokat a megjelölt forrásmüben, mint a legbecsesebb adalékait a proletár- diktatúra első szakaszának. A te- legrammstil rövidsége dacára is kellően megvilágítva fogja látni mindenki a sürgönyökből, hogy mi készült Ujhelyben, mint erőlködött egy bátor ember ellensúlyozni a bitang uralmat s hogy minő törekvések nyilatkoztak meg a nemzethüvasutasgárda egyszerű embereiben/A táviratokból láthatja mindenki, hogy a diktatúra napról- napra arcátlanabb követeléseket támasztott a vasúti adminisztráció ellen, amelyért oltalmat nem talált az újhelyi állomásfőnök a maga felettes hatóságánál. — A Bettel- heimék legképtelenebb rendelkezéseivel szemben is tehetetlen volt az üzletvezetőség, amely még akkor sem mert a tanácskormánytól oltalmatffcérni, amidőn Quttmann (16. sz, sürgöny) azt táviratozza, hogy a vasutas-gárda leszerelése körüli késedelem miatt az újhelyi direktórium őt a forradalmi törvényszék elé állította s hogy az egész vasutas személyzet el van keseredve „azon folytonos terror miatt, melyet a direktórium állandóan tanúsít, hiába hivatkozva arra, hogy a vasutasokkal csak a vasutas direktórium rendelkezhetik. Ilyen körülmények között még a jelenlegi csekély forgalom mellett sem lehet a szolgálatot pontosan ellátni*. Erre a sürgönyre nem találunk választ a gyűjteményben, ami kétségtelen bizonysága annak, hogy az üzletvezetőség tanácsosnak tartotta bölcsen agyonhallgatni a segélykérést, semmint ellenkezésbe jutni a magyar Kronstadt kényurával. Megszünteti)! az újhelyi pénzügyigazgatóságot 7 száaaűx á,rs, ÍOOO TZZ
