Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)

1924-10-11 / 81. szám

2. oldal Z E M P L E N 1924 október 11. Majd rövid idő múltán lövést hal­lott s ő nagy ijedten hazatért. Csak hosszas faggatás után vallotta be Velti István, hogy Rajz József újhelyi zljbeli katona járt nála fuvarért s ment el a fiával Vencsellőre. A laktanyába a katona után nyomban kiküldött Misky Árpád nyomozó, Beregszászy Gyula r. felügyelővel együtt tiszti asszisz­tenciával bejutva a laktanyába, nem találták ott a katonát, mert az 24 órai szabadságra Patakra távozott, mire Misky a nyert uta­sításra Rajz József etfogatása vé­gett Sárospatakra ment át. Közelebbi adatokat szolgáltatott még Nonovics bolgár kertész, aki ugyancsak Ujhelybe tartva zöld­séges szekerével a kritikus helyen találkozott a fegyveres katonával. Rajz Józsefet Sárospatakon Misky és Hajag nyomozók egy kettőre elfogták s a 7 órai vonattal be­hozták Ujhelybe. Rajz József bevallotta, hogy Ig- nátot ő lőtte le Már egy héttel előbb megbeszélte Velti Mihállyal együtt, hogy egy éjjel egy éppen útban lévő szekéren ülőket legyil­kolják, a szekéren lévő holmikat átrakják a saját szekerükre s a kocsit elfordítják Patak vagy Uj- hely felé. A rabolt holmikból az­után Rajz csizmát vesz magának. Ez az együgyü, hülye terv okozta a szerencsétlen hat gyer­mekes Ignát szerencsétlen végét, aki a kórházban anélkül, hogy eszméletre tért volna, meghalt. Rajz Józsefet átadták a honvéd törvény széknek, jVeltit pedig az új­helyi kir. ügyészségnek. a társaság 6 darabot hozatott Hol­landiából, á 28,000 hollandus fo­rint, vagyis kb. egy milliárd ma­gyar korona darabonkénti érték­ben. Az utasok kabinja egész el sőrangu, minden kényelemmel berendezve. Körülbelül olyan, mint egy hatalmas zárt autó belseje, de tágasabb. Hátul három, előtte két kényelmes bőrfotöj olyanok, mint egy angol uriszoba, a különbség csak az, hogy ezekbe először „szorongva“ ül be az ember. Há­tul ültünk Bolla és én, középen feleségem, amit aztán meg is bán­tam, mert őt tettük középre, hogy ne érezze magát rosszul, vagy ne szédüljön és igy ő látott a legke­vesebbet. Aztán kisült, hogy ő volt talán a legbátrabb és amikor már vérszemet kapott, úgy néze­getett, mint egy madárfióka a fé­szekből ha ki-ki kandikál. Az egyik első székben egy szerb repülőtiszt ült, az ötödik hely üresen maradt. Légi utazásunk olyan élvezetes volt, hogy én napokig ott szerzett impresszióim hatása alatt állottam. Tulajdonképen azért repültem fel, meri tudni és látni akartam, hogy milyen a világ onnan felülről. És mondhatom, hogy nem bántam meg. A feleségem is el volt ra­gadtatva és most már mindig min­denáron repülni akar. Az volt az érzésem odafönn, hogy az ember felülemelkedik minden földin, min­denen, ami a piszkos sártekéhez huzza. Ott éreztem először, hogy van az emberben egy isteni szikra, amit mindig prédikálnak idelenn. de amit mint gyarló halandó itt lenn feltalálni sem magamban, sem embertársaimban nem tud­tam. És végül ott érezni legjob­ban, hogy mennyire a Mindenható kezében vagyunk és hogy egy ezredpillanat alatt megszűnhet a részünkre minden. — Amig a sima gyepen rohan az ördöngős masina, ami alig 50 méter, addig még bizonyos kiváncsi várakozással várjuk a fejleményeket. Amint azonban el­hagyja a biztos anyaföldet, csak azt érezzük, hogy a motor csekély 300 lóerejével valami emberfeletti erőt kezd kifejteni, a gép az or­rával neki fur a magasnak, a fo- töjökben hátradőlünk. És mire felocsúdtam mindebből, szinte meglepetve kiáltottam fel, a Duna mint keskeny ezüstsáv kanyargóit alattunk, annyi sem volt, mint a Ronyva patak. A hatalmas erdők azt a benyomást keltették, mint egy selyem gobelin zöld fonalak­ból, minden egyes öltés egy-egy tölgynek a hatalmas koronája, c.s alattunk az egész nagy város gyermekjátékszer. A hatalmas pra­voszláv katedrálís tornyát láncocs- kán akasztottam volna fel zsuzsu- ként órámra. — Kerek húsz percig voltunk fenn, de az a húsz perc nekünk, novicius repülőknek események­ben gazdag volt. A felrepülés nem kellemetlen. Ha a gép egyszer fenn van, irányt vesz és hogy úgy mondjam, utazik, akkor kelleme­sebb mint egy autó, vagy a gyors­vonat, mert semmit sem ráz, si­mán siklik tovább a levegőben. De abban a pillanatban, amint fordulatokat kezd venni, még a legpogányabb is hinni kezdi, hogy van Isten az égben. Azokat a manővereket leírni lehetetlen. 150 km. sebességben, tehát kb. há­romszorosán annak, ahogy egy gyorsvonat halad, 1000 méter ma­gasságban tenni olyan fordulato­kat, amelyek alatt az ember nem maga alatt látja a földet, hanem maga mellett, mintha a szobában a falra lenne minden felfestve: kezdőnek nagyon, nagyon kelle­metlen érzés. Ezt persze utazás­kor nem csinálják, csak nekünk akarták a repülés technikáját, a mai gépek stabilitását és tökéle­tességét bemutatni. És amig mi szorongva csináltuk ezeket a haj­meresztő fordulatokat, addig a szerb kapitány (volt vörös repü­lőtiszt) úgy ült előttünk, mintha egy étkezőkocsiban lenne. Lebo- csátotta az egyik ablakot, kihajolt és magyarázott. Ebből láttuk, hogy megszokás dolga az egész. — A leszállás ismét valami uj. A pilóta a gépet leállítja, a pro­peller alig mozog és a gép egy nyílegyenes irányt választva, óriási sebességgel siklik le egyenesen a repülőtér felé, melynek élénk zöldje kilométerekkel előttünk lenn, mint egy kis zöld mozaik kocka, biz­tatón hívogat. A sebesség óriási, de ebből odafönn semmit sem venni észre. Csak ha az ember gondolkozni kezd és számolgatja órával a kezében, hogy percen­ként egész falukat, vidékeket hagy el, tud reá jönni arra, hogy mit jelent óránkénti 150 kilométer. És mikor már közvetlenül a föld felé ér az ember, látja azt a szédüle­tes gyorsaságot. A házak már alig 10 — 100 méterre vannak alattunk és egyik csoport űzi a másikat. Majd elhagyjuk az utolsó házcso­portot, most már a rétek felett rohanunk, de minden összefolyik a szemeink előtt. És már itt a repülőtér. Amit a gép először föl­det ér, egy hatalmasat ugrik és tovább rohan, aztán még egy-két ugrás, a gépet inár elállitották, most már csak a földön gurulunk és egy-két pillanat múlva a tár­mm Dl. HáüOLY művészi fényképészeié megnyílt! Sátoraljaújhelyben, Petőfi-ucca 14. szám. Hol is a nagybecsű közönségnek, a fotográfia terén a legmesszebbmenő igényeit elégítik ki. U. m.: Művészi portrait, speciál gyer­mek- és csoport-felvételekben, sk *sj & Külön szakosztály fényltépnogyitásoknolt! : ^>^^riVy>oi-i>mrvvvv^ivvinririnrnr^inri^i‘TVT^rvr*nrvrvr*­saság igazgatója mosolyogva nyitja ki a kabin ajtaját s kérdi: jól mulattunk-e ? Az on UNBI faisko — ELŐFIZETŐINKHEZ. Mai lapszámunkhoz postautalványokat csatolunk s felkérjük előfizetőinket, hogy előfizetéseiket azok haszná­latbavételével megújítani szívesked­jenek. Kérjük továbbá hátralékos előfizetőinket, hogy tekintettel az utolsó évnegyedre hátralékaikat rendezni szíveskedjenek. — Az orvos-szövetség hely­beli fiókja f. hó 9-én a várme­gyeházán gyűlést tartott, amelyen különösen a járásorvosi állások megszüntetése és a kórházak sza­nálásának kérdéseivel foglalkozott behatóan. Állást foglalt a járás­orvosi állások és a kórházak ön­álló pénzkezelésének meghagyása mellett. Miután tapasztalta a köz­gyűlés, hogy egyes orvosok a re- verzális dacára minden bejelentés nélkül pályáznak az egyes állá­sokra, figyelmezteti őket kötele­zettségeiknek betartására. A tag­sági dijat a közgyűlés az 1925. évre 4Va aranykoronában állapí­totta meg s kéri ennek mielőbbi befizetését. A magánorvos tagdi­jára nézve az 1923. évi 25600 sz. rendelet az irányadó. — Uj ügyvéd, Dr. Heltai Sándor a budapesti ügyvédvizs­gáló bizottság előtt az egységes ügyvédi és bírói vizsgát letetette s irodáját Kazinczy-ucca 25. szám alatt megnyitotta. — Rejtélyes áru-eltünések a vámhivatal raktárából. A múlt­koriban — állítólag — betörtek a vámhivatalnak a nagyállomáson lévő raktárába s onnan különböző értékes dolgok tűntek el. Állítóla­gosnak jelezzük a betörést, mert a megindított nyomozás során az nyert beigazolást, hogy a betörés­nek külső jelei teljesen hiányoz­nak. Tegnapelőtt ismét jelentés érkezett a rendőrségre, hogy ugyan­csak a fenti raktárból 9 millió korona értékű legfinomabb pamut­vászon tűnt el, Ezúttal is megál­lapítást nyert, hogy az áruk nem betöréses lopás, hanem valami más utón tűntek el. Feltűnő, hogy mindkét esetben az áruk a legér­tékesebb cikkek voltak s igy a tettes igen nagy szakértelemmel választhatta ki azokat. — Szerencsétlenség a kőbá­nyában. Molnár János sárospataki kőfejtőre az ottani kőbányában rázuhant egy kőtömb és olyan súlyos belső sérüléseket szenve dett, hogy állandóan eszméleten kívül fekszik a kórházban s ki­hallgatása mindeddig nem volt eszközölhető. — Orvosi hír. Dr. Broun Béla orvos lipcsei (Németország) klini­kákon töltött négy heti Röntgen- tanulmányutjáról hazaérkezve, Szé­chenyi tér 8. szám alatt rendelését megkezdte. Újabban beszerzett eszközeivel tökéletesített Röntgen laboratóriumában, a betegségek pontos és megbízható megállapí­tása Röntgen átvilágítás és felvé­telek utján történik. Röntgen be­sugárzásokkal garancia mellett gyógyítja a bőr idült és heveny betegségeit, a szervezet felületén és legmélyében fekvő betegségeit, jó és rossz indulatu daganatait. Nagy Diathermia villanygépezettel a rheumdtikus fájdalmakat meg­RERTÜÍ iv„ r EMEI BUDI WEI EBZS V é 0 uc lyisi nem Kiti ti: Has god aboi róni Ti étlaj 2 Ar sí Magyar gépen Belgrad fölött — Belgrádi levél. — Ifj. Thuránszky Lászlótól, bel­grádi követségünk attaséjától vet­tük az alább közölt levelet, mely­ben egy a szerb főváros fölötti repülés alkalmával szerzett im­presszióit írja le olyan közvetlenül, olyan eleven és szemléltető stilus- ban, hogy nemcsak azáltal nyújt külön élményt, mert a repülés magyar társaság gépén és a szerb főváros fölött történi, hanem azzal a lelki analyzissel is, amelynek csak az juthat birtokába, aki a levegő végtelen birodalmát szeli az emberi tehetségnek az isteni gondviseléstől engedett csudás produktumán. Íme a szép és hangulatos le­írás: . . . Hogy mindjárt a legelső szenzáción kezdjem: hát repül­tünk. A dolog úgy esett, hogy az első magyar repülőgép megkapta az engedélyt az itteni kormánytól, hogy berepülhessen. A társaság erre egy próbautat rendezett és az újonnan összeült delegáció két tagja és a budapesti szerb követ­ség egy titkára felhasználták az alkalmat, hogy ide repülhessenek. Itt aztán mi a köteles reklámot csináltuk az első magyar repülő­nek. Hivatalos fogadtatás a szerb hatóságok részvételével. Este Ho- rynál (a magyar követ) diner és másnap társas repülés. En eleve feltettem magamban, hogy repülni fogok; a feleségem mindenképen lebeszélni igyekezett, de aztán látta, hogy hajlithatatlan vagyok, egy hirtelen elhatározással beszállt velem együtt. A gép egy elsőrangú Fokker személyszállító, amelyből

Next

/
Thumbnails
Contents