Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)
1924-10-01 / 78. szám
Ötvenötödik évfolyam. 78. szám Sátoraljaújhely, 1924. október 1. Megjelenik hetenként kétezer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) Előfizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 1500 K. Telefon : (szerkesztőség) 63. szám FELELŐS SZERKESZTŐ : Telefon : Dr. MIZSÁK JÓZSEF 63. szám. (kiadóhivatal) sadalmunkat tehát a megértés és hazaszeretet arany szálaival kell egybe kapcsolnunk. Az iskolánkivüli népművelésnek ez a feladata, ez a kitűzött célja. Hogy feladatát és kitűzött célját elérheti-e, nagyon sok. talán minden attól függ, hogyan alkotják meg az erről szóló törvényt. Nemzetet nevelni, irányeszméket kitűzni, társadalmi problémákat megoldani nem az iskola, de a társadalom feladata. Csak a társadalom együttes munkája termelheti ki azon arany szálakat, melyekkel a különféle társadalmi rétegeket egybe szőhetjük. Az iskolánkivüli népművelés tehát nem helyezhető el a népoktatási törvények keretén belül, ez társadalmi munkát igényel. Társadalmunk legjobbjait kell megnyernünk, hogy e nehéz és felelőségteljes munkában tevékeny részt vegyenek. Magának a társadalomnak kell őrködnie afelett, hogy a helyes útról le ne térjen és mindenben a nemzet érdekeit szolgálja. A legharmonikusabb alakulat a vármegye. Ez a leghivatotabb szerv, hogy a vezetést kezébe vegye s a törvény által lefektetett vágányon tovább vezesse. Csak a vármegye közönségének oltalma és közreműködésével virulhat fel az iskolán- kivüli népművelés s oldhatja meg azokat a feladatokat, melyek a nemzet fennmaradása érdekében nélkülözhetetlenek. Az iskolából kikerülő ifjúság oktatása és nevelése is ide sorolandó, mert ezt az ifjúságot már a társadalom neveli, azaz nevelné, ha jól I szervezett társadalmunk volna. Ezen ifjakból az oktatási hiányok pótlása mellett az iskolánkivüli népművelésnek kell hasznos polgárokat nevelni. Ezek számára már nem elégségesek a népoktatási keretek, a kötött tanterv, a sablonos oktatás. Ezeknek honpolgári nevelés kell, megismertetvén velük azt a társadalmat, azt a nagy közösséget, melynek a közeljövőben ők is részesei lesznek. Erre nem a szorosan vett iskola, de a társadalom a leghivatottabb. Az ifjúság oktatására és nevelésére a keretek már adva vannak. A testnevelés céljából összegyűjtött ifjúságnak a téli hónapokban főleg szellemi, nyáron főleg testi neveléséről kellene gondoskodni. Az oktatásnak azt a részét, mely a népiskola tananyagának felfrissítését, vagy a hiányok pótlását van hivatva szolgálni, a községbeli tanítókkal kell elvégeztetni, de a magasabb látókört biztositó, a társadalmi és nemzeti életbe való bekapcsolódást szolgáló, a nemzeti ideálok megismerését célzó, a nemzet termelő munkáját elősegítő, a kölcsönös megértést és szeretetet megalapozó előadásokat a felnőttekkel együtt kell hallgatniok. Az ifjúság és a felnőttek ez irányú oktatása és nevelése elsőrendű társadalmi és hazafias kötelesség. És miként a jelek mutatják, társadalmunk legkiválóbb- jai a legnagyobb készséggel sietnek a nemzetalkotó munkában reszt venni. Bár Zemplén vármegyében nem dicsekedhetünk azzal, hogy az iskolánkivüli népművelés fejlett színvonalon áll, mégis azt látjuk, hogy az elmúlt években, mint szervezők, vezetők és előadók : papok, tanítók, tanárok, orvosok, ügyvédek, jegyzők, birtokosok, gazdatisztek és egyéb foglalkozású egyének tevékeny részt vettek. Nem ezen lelkes és hazafias gondolkozásu egyéneken múlik, hogy az iskolánkivüli népművelés nagyobb arányokat nem öltött, de az eszközök elégtelenségén. Nincs megfelelő irányitó vezérfonal, az előadók ismereteit felfrissítő és bővítő, de főleg ezen célt szolgáló könyvtár nem áll rendelkezésre. Az érdeklődést felkeltő mozi- vagy vetítőgép nincsen, szemléltetőképek és eszközök sincsenek és főleg nincs pénz, amiből mindezeket beszerezhessük és az előadókat honoráljuk. A törvényhozásnak módot kell találnia, hogy ehhez a társadalmi és nemzetnevelő munkához az irányítást, az eszközöket és a pénzt megadja. Vannak törvényhatóságok, melyek e célra évenkint kétszázmilliónál is többet áldoznak, de a gyengébb törvényhatóságokat az államnak kell istápolni. Ha meglesz a céltudatos irányítás s a megfelelő eszközök biztosíttatnak, akkor a nyomában meginduló társadalmi munka csodás eredményeket fog elérni, megtöri a közönyt és hitet önt a lelkekbe, hitet Magyarország feltámadásában. Horv&tby Oyula. Hiszek egy istenben hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek?Magyarország feltámadásában. Amen. társadalom és iskolánkivüli népművelés Az iskolánkivüli népművelésnek célja a nemzetnevelés. Szétdarabolt országunk csonka maradványa védtelenül áll ellenséges népek közepén úgy geografiailag, mint társadalmilag. Fölösleges bizonyítanom, hogy mai állapotunkban nincsenek természetes határaink s hogy bensőnkben még mindig dúl az egyetlenkedés, a visszavonás átka. Társadalmunk széthullott, mint az oldott kéve s az egyes társadalmi rétegek farkasszemet néznek egymással s a legcsekélyebb félreértés elegendő, hogy hajba kapjanak. Ily szomorú viszonyok mellett teljesen ki vagyunk szolgáltatva ellenségeink kénye kedvének. Az önvédelem nemcsak lemi- nens jog, de egyben kö élesség is. Áll ez az egyedre, de százszorosán hatványozva áll a nemzetre. Elsőrendű kötelességünk tehát az önvédelemnek minden lehető módját kieszelni és készenlétben tartani. Valamennyi között első helyen áll a nemzeti egységre való törekvés. Széthulló tárLevente-szózöt a hősik sírjánál*] Irta: Blrlnger Oyula Örök, végtelen a végzet hatalma . . . Hull a könnyünk a dérütött avarra, S a szivünk komor gyászba öltözött, — . . . Zörög a haraszt a sírok között . . . Ősz van; — a száradt levelek lehulltak, S visszaálmodjuk lelkűnkben a múltat. * * * Minden, de minden vérben, tűzben égett. . . Véreső hullt a bércek szűz havára . . . Sikoltott a kürt . . . haldoklóit az élet, S rengett a föld a mennydörgés zajára. Jött a halál, — a dögvész ... jött az átok . .. Gyújtott, perzselt a lángoló zsarátnok; — Az édes anyánk, — szent hazánk felett *) Ezt a szép költeményt nov. 1-én Zemplén- és Abauj vármegye minden községében szavalni fogják a Leventék a Hősök sírjánál. Villámot szórtak szörnyű fellegek . . . Kongott a halál rémes ércharangja, — Sikoltott a kürt . . . „rajta magyarI rajta!“ S ostromolta az orkán az eget . . . S csillant a szurony, s gyilkos fegyverek örült zsivajban csattogtak, ropogtak . . . Az élet tombolt . . . haldoklók zokogtak És ólálkodott a sötét halál, — — Csontökle mindent. .. mindent eltalál, — S mindent megdermeszt végtelen hatalma. Ők meg csak mentek... szörnyű harci zajba... Elhagyva asszonyt, gyermeket, anyát, — Védték az áldott, szent, magyar hazát . . . Mentek és adták, mi legbecsesebb, — A vért, a kint, az egész életet Áldozatul, a haza oltárára . . . . . . S rájuk borult a sir sejtelmes árnya, — Hiába I! . . . sújtott az Ur ostora . . . ... A végzet súlyos, rettentő keze A mi szivünkre csapott le vele . . . A mi sorsunk lett gyászos, mostoha, Ám mi. .. nem nyugszunk benne meg soha. Kik itt alusznak örök álmokat, • Azoknak neve legyen áldva áldott . . . ... Az nem lehet, hogy ennyi áldozat Hiába hozott volna vérvirágot, Hisz meghódítják még ők a világot, — Ha üt az óra a leszámolásra; — Lelkűk lelkűnkkel összeforr egészen, Nyomán eloszlik majd a gyász homálya, S felragyog a nap a nagy magyar égen. * * * Örök, végtelen a végzet hatalma . . . Hull a könnyünk a dérütött avarra; — Ám nyugodjatok meg ti hősi árnyak, Hazánkra szentebb, dicsőbb napok várnak; — . . . Nem tart soká a rettenetes átok, Hatalmas lesz még a hazánk .. . hazátok, Hisz él a Hadúr, az örök magyar Isten . . . Ne féljetek! ... mi megfogadjuk itten, Hogy nem lesz nyugtunk ezen a világon, Mig hazánk földjén honfi könny pereg . . . Mig uj tüzekkel szörnyű fergeteg Győzelmet nem hoz rettentő csatákon, — Eskünk a zálog 1... s való lesz az álom ... ... Hős testvéreink 1 ... az Isten megáldjon. Egr37“es szám. sara, ÍOOO 3Z
