Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-03-29 / 26. szám
Ötvenötödik évfolyam. 26. szám Sátoraljaújhely, 1924. március 29. Megjelenik hetenként kétszer ■xerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 10000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 800 K. Telefon: (szerkesztőség) 63. szám. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon: (kiadóhivatal) 63. szám. szírié elé terjeszti a külföldi kölcsön ügyében és újjáépítési érdekében a népszövetségi bizottsággal együttesen meghánytvetett javaslatokat, el kell némulnia minden gáncsvetésnek és fö! kell ébrednie a lelkiismeretnek, mely nemzeti összetartást, egységes elhatározást mutat avval a külfölddel szemben, mely Magyarországot a nemzetközi gazdasági viszonyok rendezésének problémájába bekapcsolta és segitőkezet nyújtott a lejtőn való megálláshoz, illetve pénzünk megszilárdításához szükséges útmutatás megadásával gazdasági jövőnk szilárd megalapozására. Kpraiánysegitség sz árvizkárcsultaknah A hatóságok nem kaptak előzetes értesítést az árhullámról. — Akció az árvízkárosultak megsegítésére. teljességgel nem felelnek meg a valóságnak. Szinte céltudatos es tendenciózus híresztelés az, hogy az államrendőrség még idejekorán táviratot kapott cseh-területről, amelyben jelezték és figyelmeztették volna a hatóságot a Ronyva várható áradására. A további híresztelés szerint az államrendőrség vezetője áttette volna ezt a táviratot a városi tanácshoz, illetve a polgármesterhez és a mérnöki hivatalhoz s ezek a hatóságok elmulasztották a veszélyeztetett terület lakosságának figyelmeztetését és a szükséges intézkedések megtételét. Ez a rosszakaratú beállítás egészben hamis, mert a rendőrség semmiféle előzetes értesítést nem kapott a Ronyván fenyegető veszedelemről. A táviratot a Bodrogon várható áradásról vette. Orbán Kálmán polgármester, aki maga is a veszélyeztetett területen lakik, még a keddi éj folyamán megtett minden intézkedést, amely módjában áliott. Azonnal kirendelte a városi fogatokat azokra a helyekre, ahol a mentésre szükség volt s Gruber Károly műszaki tanácsos is állandó permanens szolgálatot teljesített az árvizterületen. Kirendelte a polgármester azonnal a tűzoltóságot is s ez Zombory József főparancsnok vezetésével ma is állandó szolgálatot teljesít. Rendelkezésre bocsátotta a város a szivattyúkat is, amint ezek most is folytonos munkában vannak. A zászlóaljparancsnokság is a legnagyobb készséggel és megértéssel sietett a lakosság megsegítésére s ma is 24—24 emberből álló osztaga felváltva, állandóan a szivattyúk mellett dolgozik. Föltététlen rosszakarat tehát az, amely a hatóságokat indolenciával vádolja Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. fi pártatlan népszövetségi segitökéz A magyar társadalom jóleső érzéssel regisztrálhatja, hogy a fővárosunkból eltávozó delegáció vezetősége és tagjai elismerőleg nyilatkoztak a magyar nemzet önbizalmáról, mellyel az az újjáépítés céljából szükséges államháztartási keretek összébbsztiki- tése elé néz. A külföldi urak jó véleménye nem az udvariasság forrásából fakadt, hanem abból a tényből, hogy ittlétük alatt a magyar kormány és a meghallgatott gazdasági szakértelem megtette mindazokat az erőfeszítéseket, amelyekkel elősegíthette a nép- szövetségi kiküldöttek pénzügyi rekonstrukciós munkáját. Valóban csak elvétve hallhatunk egy-két ellenzéki politikus szájából aggodalmaskodó ellenvetéseket, de a nagyközönség s az országos véleménynyilvánítás nagyobb többsége határozottan helyesli és fedezi Bethlen István kabinetjének országmentő akcióját. A nemzetgyűlés előtt fekszik jelenleg a felhatalmazási javaslat s igy most dől el, hogy a magyar népképviselet akar-e és tud-e felülemelkedni a pártpolitika szempontjain és elejti-e kicsinyes taktikai fogásait az államérdek legfőbb követelménye: az ország gazdasági kibontakozása előtt. A népszövetség pénzügyi bizottságáról, mivel az egy magasabb ideálokért dolgozó és a világpolitikán is tulemel- kedő eszmékért munkálkodó alakulat, egy pillanatig sem lehet feltételezni elfogultságot tanácsaik adásában, vagy pláne részrehajlást az egyes szakférfiak nemzetiségi szár mazása szerint. Akik hossza éveken át a nemzetközi financiális érintkezések terrénumán foglalatoskodtak, bizonyára elszoktak a kis pártérdekek labdajátékától, szemük egy széles horizontot fog át, amelyet nem zavar népszerűségi korlátokkal önmagát körülvevő szüklátókörüség. Ami egy nemzetközi pénzpolitikus elve, az lehet népszerűtlen, de mindenesetre céltudatosabb, eredményre vezetőbb, mint a lokális laikusok próbálkozása és programhirdetése. E megállapításunkkal csak azt a felfogást akartuk megerősíteni, mely a külföld tanácsát nem nézi le< nem dobja sutba, hanem mérlegeléssel bár, de elfogadja és megköszöni s minthogy közelebb visz kibontakozásunkhoz, igyekszik annak helyes utjain járni. Azt akarjuk ezzel mondani, hogy ezekben a történelmi órákban, amikor Bethlen Jstván gróf a nemzetgyűlés Sátoraljaújhely, március 28. Csak most tekinthető át egész nagyságában az a kár, melyet a Ronyva kiöntése okozott. Az ár szerda estére letakarodott ugyan, de a városrész legtöbb pincehelyisége, pincelakása ma is viz alatt áll. A városban különböző hírek keringenek a hatóságok mulasztásairól. Gondos utánjárással megállapítottuk azonban, hogy ezek A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta : Dr. Kossuth János (38) I. Bevezetés A történelmi anyag egybefoglalásának vázlatos ösmertetése. A magyar nép, ha lelkében nagy indulatok és szivét megdöbbentő események emelkedett érzéseket fakasztanak, lelki fásultságában dalra zendül. Még kivételt se tudunk ez alól a törvény alól. A török hódoltság bánatos epochája templomi énekeink közé avatta az „Oh hol vagy magyarok tündöklő csillaga“ és a „Boldog asszony anyánk“ kezdetű zsolozsmákat, amelyet csak Szent István birodalmába énekelhettek. (Ma már, fájdalom, a régi Magyarország kétharmadrészében a cseh, oláh, szerb és osztrák zsandárok némi- tották el). Vagy melyik magyar embert nem hatnak meg lelke mélyéig a „Ne keseregj drága Sión, van még néked Istened“ bánatos, lelkes dallamai. Eme szövegükben és dallamukban egyaránt megkapó népénekekben a mélységes bánat és a felcsillanó remény kelnek a dal szárnyaira, amelyeket a nép áhítata az oltár elé, vagy a templom boltivei alá vitt. A Rákóczi-kor gazdag, népies költészete valóságos kincstára lett a lelket elevenítő gondolatoknak, dallama beolvadt a magyar zenébe, ahol ma is él. A szabadság- harc vérforraló dalai ugyanazok voltak, amelyek ritmusai Béri Balogh Adámékat tüzelték rohamra. Amint a Káldy Gyula zenetörténelmi kutatásai alapján tudjuk, a hires „azt üzente“ dallama négy generációt hevített. Énekelték azt — más-más szövegre — a Rákóczi kurucai, majd a Napóleoni háborúkban a Simonyi vitéz, ellenséget rettegtető huszárjai, majd a. Szent-tamás sáncaira halálmegvetéssel rohanó vörös sapkások. Végül, nemcsak a történelmi hűség kedvéért, de jellemző mivolta miatt is meg kell említenünk, hogy 1914-ben az I. Ferencz József magyar vitézei is felújították korhű szöveggel. Még idegen nemzet hősét is ajkára vette a magyar nép dalaiban. A ma már öreg emberek bizonyára emlékeznek még a hatvanas évek Garibaldi nevéhez fűződött dalok valamelyikére. (Legszélesebb körben elterjedt volt a következő : „Leesett a bécsi torony gombja, ihatnék a Garibaldi lova, eredj rózsám hozz egy ital vizet, Garibaldi a csatába siet“). A nép nem a politikai motívumokat kereste a nótába való foglalásnál, hanem a vitéz ember lelkesítette dalra, akinek alakjához valóságos hősi legendákat fűzött a képzelet, amint tudjuk nem méltatlanul. A betyár romantika is dalt fakasztott a nép ajkán, ha annak hőse bátorság dolgában megütötte a mértéket, amelyet a képzelete megkövetelt. („Nagy az én rózsám ereje, kilenc zsandár sem bir vele“, ahogy annak idején Patkó Bandirói zengett a népdal, vagy -a „Korcsmárosné hallja, száz itce bort hozzon, had itatom a Eg:yes szám ára, 600
