Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-03-22 / 24. szám
Ötvenötödik évfolyam. 24. szám Sátoraljaújhely, 1924. március 22. Megjelenik hetenként kétezer szerdán én szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) Telefon: (szerkesztőség) 63. szám. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Elfflsetéel ár: | Negyedévre . . 10000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 800 K. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon: (kiadóhivatal) 63. szám. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. , Szabadságünnepünk megcsufolói Országszerte lezajlottak azok a hazafias ünnepek, melyeken a magyar szabadság éltető levegője egy pillanatra emelkedettebbé tette az emberek lelkét és a polgár nemzeti öntudatát. A nagy múltra való emlékezést s a magyarságnak a nemzeti ideál tiszu ben ösz- szeforrott érzését megró utotta azonban az ország fővárosában azoknak ünneprontó tüntetése, akik nem vállalják a közösséget e hazával s akiknek ideálja, ugylátszik a terror. Kínosan hat, hogy a konszolidáció utján, amelyet a forradalmak lehiggadása óta megtettünk, újra belébotlottunk a folytonosan bujtogatott csőcselék forradalmi vakmerőségének utszéli kövébe. A szocialisták parlamenti csoportjának részvételével folyt le Budapest utcáin az októberi forradalom bűnrészeseinek éltetése követelésével a közönséges bűntettekkel terhelt külföldi szökevények hazabocsátásának. A közvélemény felháborodása, mely régóta elitélőleg kiséri nyomon a forradalmasító törekvéseknek ilyen szereplését, ugylátszik, nem tud kellő nyomást gyakorolni arra a népképviselői felelősségérzetre, amelybe burkolózva a magyarországi szociáldamokrácia is arro- gálja magának a politikai irányítás és az állami kormányzatra való befolyás jogát. Hogy minő sorsra juttatnák a szovjet mellett tüntetők vezérei ismét az országot, mindnyájunk előtt világos. Arra a sorsra, amelynek keserű emléke még bizonyára nem mosódott el, amely a nemzeti érzés és erkölcsi világrend megcsúfolását, az ország pokollá sülyesztését jelentette. Enyhe szó volna megtévelye- dett tömegek éretlenségének minősíteni a szabadságünnepet megalázó szégyenletes utcai tüntetést, amely kiáltó vakmerőséggel akarta magát észrevétetni az európai hatalmak az országban időző delegátusaival. A szocialista szélsőség politikai érvényesülésének ugylátszik taktikai fogása az ilyesmi, melynek rendezőiből és sugalma- zóiból hiányzik a morális érzés a rendbontásnak az összlakosság életérdekeire visszaható súlyos következménye mérlegeléséhez. De eltekintve attól, hogy a törvényes rend uralmának ellenszegülni merészkedő kísérletezés, mely szabadságot hirdetve, valójában a munkátlan csőcselék vad erőszakának anarchiáját szeretné ismét visszaültetni a béke, jog és polgári egyenlőség helyébe, a külföldben megnyilvánuló bizalmat szándékszik megingatni, a nemzeti élet belső szabadságát rontja meg és hazafias gondolkodáson követ el erőszakot. Sátoraljaújhely, márc 19. Szerdán tartotta Zemplénvárme- gye törvényhatósági bizottsága tavaszi rendes közgyűlését, melyet d. e. 10 órakor nyitott meg Thu- ránszky László főispán a következő beszéddel: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A legmélyebb tisztelettel üdvözlöm a tekintetes törvényhatóság jelenlevő bizottsági tagjait. A közgyűlést megnyitom. Mielőtt a napirendre áttérnénk, engedje meg a tekintetes törvény- hatósági bizottság, hogy egy örvendetes tényt hozzak tudomására, Az árpádkori ősiratok, különösen az okmánylevelek bevezető soraiban gyakran olvashatjuk, hogy: Megtorlást követelünk azért, hogy ezen a napon az országban a szabadságtiszteletet megcsufolni merészelték és a rohamkések politikai éráját s annak felidézőjét éltethették, hacsak egy pillanatra is. A nemzetnek sürgős kötelességévé lett újra, hogy a polgári eszményt megvédelmezze és az ! országos felzúdulás tiltakozó ere- i jével elnémítsa örökre a vörös anarchista szabadsággyalázó kisértet járását. j „A királyi kegyelem a polgárok | egyetemét szeretetének és kegyé- i nek jóindulatjával ápolja.“ Ezeket olvasgatva, ha valamikor, úgy ma, méltán sóhajthatunk fel koszorús költőnkkel, vajh: „Régi dicsőségünk, hol késel az éjji homályban I ?“ Ma, amikor ez már nem éjjeli homály, hanem egy zordon, viharos felhőktől elborított, zűrzavaros éjszakának a koromsötétsége, mely régi dicsőségünket áthatlan leplével borítja! Egy vigasztalan léleksorvasztó, idegromboló sötétség, amelyen csupán egyetlen egy oromnak — a kormányzói széknek — viiagitó tornya tör rést fénysugarával! A szeretetnek, a kegyességnek, jóindulatja ma innen sugárzik széjjel és ápolja a polgárok egyetemét ! Innen jutott el mihozzánk is egy melegítő fénysugár, amelynek melege az egész törvényhatóság egyetemét érinti, mert hiszen a törvényhatóság két főtisztviselőjét, volt alispánját és árvaszéki elnökét ér;e az a legmagasabb kitüntetés, amelyről a miniszterelnök ur ■ őoagyméltóságának folyó hó 8-án 1687/M. E. I. szám aiatt kelt leiiaia a következőképen szól : Méltóságos Thuránszky László urnák Zemplénvármegy« főispánjának Sátoraljaújhely. Méltóságos Főispán Ur! A Kormányzó Ur Ő Főméltósága Budapesten folyó évi március hó 1. napján kelt magas elhatározásával előterjesztésemre csa- bacsüdi Dókus Gyula császári és királyi kamarásnak, Zemplénvár- megye nyugalmazott alispánjának és legenyei Pintér Istvánnak, Zem- plénvármegye árvaszéki elnökének sok éven át kifejtett buzgó és lelki isméi etes közszolgálati működésűk elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet méltóz- tatott adományozni. Erről Méltóságodat szives tudomásul értesítem, hivatkozással folyó évi 255. ein. számú előterjeszWWWWWAWW, ^lft*l*W*y***»l*«M¥WM>* Törvényhatósági közgyűlés A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta : Dr. Kossuth János (36) I. Bevezetés A történelmi anyag egybefoglalásának vázlatos ösmertetése. Ujhelyben néhány „elvtársnak“ szemet szúrtak a szőlők is, noha az őszi rózsások a szőlőt nem ígérték oda, még a legvadabb földosztási mohóságukban sem. Ámde az elvtársaknak nagyon megtetszett egy-két szőlő, a többi közt a piaristák vasutoldali szőlője is, amelyen aztán több bitang napokon keresztül huzgálta a láncot. Az osztozkodáson aztán ösz- szevesztek az elvtársak. Hallomás szerint aztán egy másik tábla szőlőt próbáltak még felosztani egymásközt. * Károlyiék a világtörténelemben páratlan gyávaságukat azzal próbálták kendőzni, hogy lemondásuk tulajdonképeni célja a világoltalma ala helyezni a magyar területi integritást. Károlyi Mihály proklamációját, kormánya egyes tagjainak nyilatkozatait, a kommunista sajtó arcátlan hazu- dozásait egybevetve, a valóságos kényszerképzet agresszivitásával tolakodott a köztudatba az a felfogás, hogy a nagy- és kisantant zsarnoki imperializmusával szemben csak a világproletárdiktatura oltalmazhatja meg a népek szabadságát, amely el fogja ugyan seperni az országhatárokat, de a világpolgárság egyetemébe való beolvadhatás kárpótolni fogja a í nemzeteket. Lábrakapott olyan felfogás is, hogy miután a nem- ! zetközi szocialisták nem tűrik meg egyik fajnak a másik által való elnyomását, Magyarország műn- { kába vett felosztását az oláh, a cseh, a szerb „elvtársak“ fogják megakadályozni. Ma már bizonyos, hogy Káro- j lyiék hatást vártak „az utánunk az özönvíz“ jelszavuktól. Képzel- | gésük, amely — fájdalom — ép oly mételyező hatású volt, mint í gyávaságuk, a deliriumot még 1 általánosabbá teue. Sokan hitték, 1 hogy a nagyantant az Európa közepébe bepiántalt bolsevizmustól meg fog ijedni. A vérmes reménykedés szerint a Magyarországon kigyulladt tűz tovább harapódzik és szikrát vethet a győzők szérüs kertjeibe is. Az ostoba reménykedések csakhamar szétfoszlottak Poincaré amaz enunciációjára, a mely szerint „Keleten kigyulladt egy gyufás skatulya, majd eloltjuk, ha rá érünk.“ Való azonban, hogy a hazudo- zás mákonya — habár nagyon rövid időre is — hatott s a proletárdiktatúrában sokan bíztak a felületesen, vagy sehogysem gondolkozók. Amilyen gyáva, kapkodó, a bár- gyuságig együgyü volt a Károlyi uralom, vesztünkre a proletárdiktatúra mindenkit meglephetett azzal a gyors, céltudatos, ördögie- sen erélyes fellépésével, amellyel jóformán két huszonnégy óra alatt uralma alá hajtja Budapestet s attól számított két nappal később zsombihává iett az országnak. A muszkaveszedelem csirája, amelyet egynéhány notó.'iub, gaz előéletű kalandor csempeszett be, "□gT37*es széaaa. ára GOO 2SZ
