Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1924-01-09 / 3. szám

Ötvenötödik évfolyam. 3. szám Sátoraljaújhely, 1924. január 9. Megjelenik hetenként kétezer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 3000 K. Egy évre . . 12000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttór soronként 500 K. Telefon: (szerkesztőség) 63. szám. FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR BWIIIIiBIIIIMHIIIiilB'IHTilWIIIWfflHMHftMMBfflBMigiaMM FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon: (kiadóhivatal) 63. szám. A belföldi kölcsön. Ismeretessé vált már a nagy közönség előtt, hogy a kül­földi kölcsön pénzügyi felté­telei között szerepel az önál­ló jegybank felállítása, a ko­rona stabilizálása s a költség- vetés megszerkesztése. Ezek­nek a feltételeknek mintegy következménye, hogy a kor­mány belső kölcsön felvéte­léhez folyamodjon. Ez a belső területekről igénybe veendő összeg tulajdonképen más célt alig akar szolgálni, minthogy a külföldről behozott kölcsön­összegnek már kellő mozgási bázist teremtsen, hogy a kül­földi pénz okos felhasználását ne akadályozzák olyan inga­dozó pénzügyi momentumok, melyek az ország pénzügye inek szanálását s az általános gazdasági kibontakozásokat nehezítenék. A belföldi kölcsön tehát elengedhetetlen velejárója a külföldi kölcsönnek s ameny- nyiben a belföldi^kölcsön kellő eredménnyel fog járni, mi sem szabja gátját, hogy rövid idő leforgása alatt teljesen helyre­billentsük zilált pénzügyi vi­szonyainkat. Egy ilyen nagy­szabású s korszakokra kiható országos jelentőségű dolog megvalósításánál apellálni kell a nemzet áldozatkészségére, amelynek elsősorban érdeke, hogy a lejtőn való lefelé csú­szásnak egyszer s mindenkor­ra gátja szegessék. A kormány felhívást fog intézni még január hónapban az ország lakosságához, hogy önkéntes felajánlások utján — tehát saját jószántából — járuljon hozzá e nagy kon­cepciójú pénzügyi művelethez. Elejétől kezdve elejtette a kormány a kényszeritő ha­tású intézkedések igénybevé­telét, mert úgy gondolta, nincs szükség pressziós rendszabá­lyokra, mert ennek a nem­zetnek minden gyermeke át és át van hatva a konszoli­dált idők után való vágya­kozástól s nem fog elzárkózni attól, hogy önön erejével is, tehetségéhez képest, a leg- messzebbmenőleg támogasson minden olyan becsületes tö­rekvést, amelyet az idők a nemzet minden egyes fiától meg is követelnek. A kormánynak erős a hite, hogy ezen az utón elő tudja teremteni azt az összeget, a mely belső kölcsön címén a pénzügyek szanálásához szük­séges. Ha ez a hite nem válna valóra, még abban az esetben sem fog erőszakos rendsza­bályokhoz folyamodni, hanem a hiányzó részt a jövedelmi­adó kulcsa alapján fogja be­szedni, A belső kölcsön, az eddigi kalkulációk szerint 30 — 40 millió aranykorona felvételét teszi szükségessé. Ekkora ösz- szegnek kell az ország belső A népjóléti és munkaügyi mi­niszter a falusi nyomor enyhítése érdekében nagyobb mennyiségű ruházati cikket szerzett be, melye­ket a községenkint létesített nép­jóléti bizottságok utján szándé­kozik az igényjogosultak között szétosztani. Thuránszky László főispánhoz intézett leiratában kijelenti a mi­A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (16) 1. Bevezetés A történelmi anyag egybefoglalá­sának vázlatos ösmertetése. A Károlyiék köztársasága szél- hüdötté vált nyomban annak ki­kiáltása után. Érezhették, hogy nem urai a helyzetnek, hogy a forradalom súlypontja nem a nemzetben, hanem a nemzetközi­ségben van. A ,,nem akarok töb­bé katonát látni“ kijelentés na­gyobb és végzetesebb hazaárulás volt annál, amiért Ephialtest meg­bélyegezte a történelem. Ennek a kijelentésnek gyalázatát és átkát viselni fogja az a nyomorult az idők végtelenjéig, amíg magyar ember lesz a földön. Ámde ked­vesen csengett a határokon set­tenkedő vad ellenségek, a csehek, oláhok és szerbek, nemkülönben az azoknál is nagyobb belellen- ség: a nemzetközi gazemberek fülébe, akik megvalósulva láthat­ták álmaikat szétszakgathatni, ki­területéről összegyűlni, hogy ! a külföldi kölcsönnek megfe- I lelő beágyazást tudjon terem- j teni. A belföldi kölcsön ösz- szegének a kormány számí­tása szerint már március hó­napban együtt kell lennie, mert amint a miniszterelnök kijelentései után a külföldi kölcsön megérkezéséről tájé­kozva vagyunk, az szintén már március hónapban ese­dékessé válik. Nehéz időket élünk, de jobb napok felé tekintünk. A nemzet áldozat­készsége mutassa meg, hogy a nagy napokban áldozatkész s hazája sorsáért aggódó fiai vannak. niszter, hogy az ezúttal eszköz- lendő kiosztás csak az első része az akciónak, mert a mostanit rö­videsen követni fogja a további szövetmennyiségek és cipők szét­osztása. Ezidőszerint kiosztásra kerül : 1. 1608 m. elsőrendű magyar gyártmányú tiszta gyapjúszövet; 2. 102 m. másodrendű ruhaszö­rabolhatni, megsemmisíthetni a történelmi Magyarországot. Sátoraljaújhelyben a forradalom kikiáltása után hovainkább zava­rosabbá vált a helyzet. A Nemzeti Tanács észrevehette csakhamar, hogy a nemzetközi fegyvertársak az ő rovásukra hatalmasodnak el, hogy csak abban nem akadékos­kodnak, ami megnyerte tetszésü­ket, vagy közönyös előttük. Á Nemzeti Tanács sokat dol­gozott. A közélelmezés lebonyolí­tása elé torlódott nehézségek el­hárítása, a személy és vagyonbiz­tonság, a közrend megóvása, az árdrágitási visszaélések leküzdése, a fenyegető Ínség okozta bajok elhárítása, a napról-napra jelent­kező nehézségekkel való birkózás erősen foglalkoztatták s azoknak az adott körülmények nyújtotta lehetőség szerint meg is felelt. Ámde mindezeket a legális köz- igazgatás is elintézte volna, még pedig jobban. Mert a törvényes tekintélyre támaszkodó, a hozzá­értőbb, régi gyakorlat által ki- ügyesedett tisztviselőkből álló szervezet kétségtelenül több és jobb közigazgatási szakmunkát teljesített a műkedvelőknél, tüzelje bár az utóbbiakat bárminő buz­vet; 3. jóminőségü pamutszövet; 4. női és gyermekruhák készíté­sére alkalmas barchend. Egy-egy igényjogosult az 1—2. alatt jelzett szövetből 3—3 métert, a 3—4. alatt jelzett árukból 6—6 métert kaphat. Az egyéni igényjogosultság meg­állapítását a községenkint meg­szervezett népjóléti bizottság végzi, amelyik árut kizárólag munka- képtelen, vagy keresetképtelen, vagyontalan egyéneknek adhat. Elsősorban figyelembe jöhetnek a rokkantak, hadi-özvegyek, hadi­árvák, továbbá azon földmivesek és földmunkások, kik saját hibá­jukon kívül maradtak kereset nélkül s ezek közül is a nagyobb családdal biró egyének. A bizottságok az árumennyiség 10°/o~át ingyenesen oszthatják szét, a 90°/o-ot a beszerzési értéknél lényegesen alacsonyabb áron. Az 1. alatti szövet ára méterenkint 38,000 K., a 2. alattié 24,000 K., a 3-4. alattié 13,000 K. méte­renkint. Ezen segitő-akció lebonyolítá­sára a legrövidebb határidőt adta a népjóléti miniszter, mert kése­delem nélkül akarja eszközölni a következő transzportok szétosztá­sát is. Az árut Budapesten főispáni megbízott veszi át, aki gondos­galom, amely a teljes hozzáértést soha sem pótolhatja. Lényegében tehát nyitott ajtón tört be a Nem­zeti Tanács, amelynek igaz fel­adata nem is a fent vázolt mun­kakör betöltése, hanem — ha már belement — a forradalom irányí­tása és az elfajulástól való meg­óvása lett volna. Erre a feladatra azonban képtelen volt a Károlyi- forradalom, — eredendő bűne — a „pacifizmus“ jelszóval álcázott gyávaság miatt. Károlyi egyszerre tette le a fegyvert a külellenség és a nemzetközi bestiák előtt, a mely nyomorúság gyászos logi­kája magával hozta, hogy újhelyi expoziturája is akaratbénultan omoljon össze Csutáék előtt. Né­hány tehetséges tagja tollával pró­bálkozott meg a nemzeti eszmé­nyek szolgálatába állani, ámde — amint látni fogjuk — minden törekvésük kárba veszett. Annál inkább buzgólkodtak a fegyverhez való jutásban a kom­munisták, mígnem több eréllyel és bátorsággal munkálkodva a Nemzeti Tanácsnál, uraivá nem váltak a helyzetnek. Pedig észre- vehették volna a Nemzeti Tanács tagjai, hogy a kommunisták csak addig tűrik meg őket azon szere­Kormányaheiá a falesi nyomor enyhítése Méhen A népjóléti miniszter ingyenes és olcsó ruházati cikkeket osztat szét az Ínségesek között. IBgr37“es szám ára 200

Next

/
Thumbnails
Contents