Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-03-05 / 19. szám
Ötvenötödik évfolyam. 19. sxám Sátoraljaújhely, 1924. március 5. Megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) EMPLEN POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 10000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 800 K. Telefon: (szerkesztőség) fizám. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon: (kiadóhivatal) 63. szám. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában | Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. , Amen. Bethlen programját, felfogását és akaratát, a magyar jövőt és konszolidációt illetőleg a leghívebben tükrözi vissza az a nyilatkozat, melyet a napokban tett a külföldi kölcsönnek a magyar politikai és gazdasági életre várható hatásairól. A közelmúlt napok legvigasztalóbb politikai eseménye ez a nyilatkozat s nemcsak érdemes és méltó arra, hogy eljusson mindazokhoz, akik a jövőt szivükön viselik, hanem szükséges is minél szélesebb körben való terjesztése annál a hatásnál fogva, melyet a politikai felfogásokra, a józan és belátó elmékre ■./ aggodalmas szivekre gyaKorolhat. — Fordulópont előtt állunk — mondotta a miniszterelnök. — Köl- csönakciónknak politikai része sikerrel és megfelelő eredménnyel be van fejezve. A hátralevő munka nagyjában inkább technikai munka. Nehéz feladat előtt állunk még, amely elé súlyos akadályok is gördülhetnek, de a további munkánk már könnyebb az eddiginél. hogy a politikai és közgazdasági téren egyaránt előrevigyük a konszolidációt és biztosítsuk a fejlődést. Most már lesz lehetősége annak is, hogy alkotmány- jogi, közigazgatási és belpolitikai téren szerves reformokat alkothassunk. Most a nemzetnek ezt a hármas előrelépését kell biztosítani, hogy a magyar nép egyenrangú legyen a többi nemzetekkel. Amikor eljutottunk ehhez az első főállomáshoz és feljutunk a hegyre, tekintetünket vessük a jövőbe és teljes erőnkkel szolgáljuk az előbb említett hármas konszolidációt. Nekem és munkatársaimnak, akik velem együtt dolgoztak kint a külföldön, másrészt itt bent fáradoztak, az volt a célunk, hogy lehetségessé tegyük gazdasági és pénzügyi helyreállításunkat. Ez most sikerült. Ezért mondottam, hogy fordulóponton vagyunk. Adva van a lehetősége annak, hogy komoly gazdasági és pénzügyi politikát lehessen kezdeni. Eddig inkább azért fáradoztunk, hogy frissen tarfsuk a nemzet erejét arra az időre, amikor valami egészen komolyat tudunk tenni. Idáig hiányoztak az eszközök a nagyszabású elgondolás megvalósításához. Most az illetékes fórumok határozatai arra is megadták a lehetőséget, hogy nagyobbszabásu közgazdasági politikát kezdhessünk. — De a politikai téren is fordulópont az, ami történt. Egy nemzet és egy társadalom, amely annyit volt kénytelen nélkülözni, nemcsak a szenvedéseknek, hanem a szenvedélyek viharzásának is ki van téve. Ezentúl nemcsak rendőri és megtorlásos eszközökkel, hanem rendszeres gazdasági fejlődéssel is biztosíthatjuk a konszolidációt. Ahol nincs gazdasági alap, ott van talaj a nem kívánatos jelenségek számára. Most azonban van alap arra, Mától minden Tébe-bank elfogad takarékkorona betétet A takarékkorona rendszerére való általános áttérés, illetve a valorizációnak az egész vonalon való érvényesítése tekintetében nagyon jelentős fordulathoz érkeztünk. Már eddig is megtörtént, hogy egyes bankok szórványosan elfogadták feleiktől a takarékkoronára szóló betétet. Mától kezdve azonban a Tébé- hez tartozó bankok valamennyien megnyitják a takarékkoronabetéti osztályt. Papirkorona betétet elfogadnak megfelelő értékű takarék- ‘ korona betétképpen és igy módjában lesz a közönségnek pénzét a mostani viszonyokhoz képest értékálló koronában átmenteni. A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (31) I. Bevezetés A történelmi anyag egybefoglalásának vázlatos ösmertetése. Ezt az indítványt még a munkástanács is megsokalta s lekerült a napi rendről. Bettelheim törhette az eszét újabb burfcsoá ijesztő terven s meg kell adni, hogy fáradhatatlan volt. Buzgalmát táplálta az is, hogy a tőle való rettegést sokan és pláne a hizelgás köntösében észrevétették vele. A gyávának pedig egyéb sem kell, minthogy nálánál is gyávábbnak tudja azokat, akikre hatni akar. A sűrű egymásutánban tartott felolvasásait és szabad előadásait, noha azok színvonala különösebb figyelmet nem érdemelt, részint a tömeg autoszuggeszciöja, részint az összecsőditett tapsolók túlzott tetszészajjal fogadták, amit a helyi sajtó, amelynek egyik orgánuma, a „Zemplénéből „Vörös Hajnal“-lá becstelenitett szennylap kizárólag a szocialista-kommunista párt zsold- jában állott, még inkább felfújt. Bettelheim pazarul szórta az Ígéreteket a csőcselék közé. A jövő nemcsak szabad, de fényes is lészen a proletároknak. Jő az eldo- rádó! Egy alkalommal nagyon is a vegyes társasághoz tartozó női hallgatóit azzal kacagtatta, hogy nemsokára ők fognak sétaautózni a burzsoák pukkasztására, akik a „proletár hölgyek“ szolgálatára lesznek kényszerítve. Egy alkalommal egy idős úri ember, aki gyermekkorától ös- merte Bettelheimot többek jelenlétében barátságos formában a következő kérdést intézte Bettel- heimhoz : ugyan Ernő öcsém magyarázza meg nékem röviden, hogy mi hát voltaképen a kommunizmus lényege ? A kommunizmus lényege — volt a válasz — „az, hogy bátyám évtizedek óta lakik már hat szobás lakásban, ideje, hogy abban a proletárok váltsák fel“. A válasz bár nem volt scholasztikus, de érthetőnek érthető volt arra vonatkozólag, hogy mit akart Bettelheim elhitetni a söpredékkel. Különös raffinériával eszelik ki Betíelheimék, hogy a munkástanácsot a tömeg szemében úgy tüntessék fel, mint amelynek semmi köze se a Károlyi-féle központi kormányhoz, se annak helyi exponenséhez s legkevésbbé pedig s nemzeti tanácshoz, mint amelynek az azonnal való feloszlatását határozza el. Előkészíti a földosztást, amely egy erélyes főszolgabíró talpraesett intézkedésébe ütközve bezápul; főbenjáró ítéletet hoz. Fegyveresen szervezkedik, amely munkáját a nemzeti tanács lomhasága sikeresiti. Amikor pedig a fegyverekre nyomós szükség lett volna s azok egyrészét a csehek támadásának visszaverésére óhajtotta egy volt katonatisztekből álló küldöttség megszervezni, Bettelheim kereken visszautasította a kérelmet avval, hogy „a proletáriátus nem a csehek, hanem a burzsoák ellen akarja a Mannlichereket szegezni." Sikerűit a munkástanácsnak még az akkori — már olyan amilyen — katonai intézkedésekbe is beavatkoznia. még pedig sikerrel. December hóban ugyanis a közbiztonsági állapotok Ujhely környékén is szükségessé tették a nem kellő számú csendőrség megerősítését. A katonai igazga-ás az Ujhelyben elhelyezve volt 34-ik gyalogezredben legénységre gondolt, amelynek két százada a kaszárnyában tétlenkedett. Jellemző, hogy a csendőrparancsnok nem a belügyminiszterhez, se nem a kormánybiztoshoz, hanem a munkástanácshoz tartotta szükségesnek fordulni az engedély megadásáért. A munkás- tanács nagyképüsködve tárgyalta az ügyet s amikor nagynehezen megadta az engedélyt, hozzáfűzte azon — Bettelheim által formu- lázott kikötését, hogy „a megerősített létszámú csendőrség nem a vidéki potentátok, hanem a pro- letárság érdekeit köteles mindenek fölött szemelött tartani.“ A proletárdiktatúra kikiáltását megelőző rövid időszak jellemzésére — egyebek között —- a „Fel- sőmagyaroiszági Hírlap“ 1919 évi február hó 5 én megjelent száma szolgáltat adatokat. A „Néptanácsot Ujhelynek!“ címen megjelent közleményből idézzük a következőket : „Napról-napra halljuk, hogy rövidesen megszervezik a Néptanácsot. Hát miért nem szervezik meg ? Nem volt elég a rendelet kibocsájtására 3 hónap ? Mindenki tudja, hogy milyenek az állapotok a városházán. Hogy alig van megfelelő munkaerő, hogy semmiféle produktivitás nincsen . . .“ „ A városháza tisztviselőinek nagyrészáazcl ára 0OO TZ1 Szombaton megjelenik a lakbérpótlékrendelei Vass József dr. népjóléti miniszter, Borsos Endre dr. miniszteri tanácsos, a minisztérium lakásügyi osztályának vezetője kíséretében megjelent a miniszterelnökségen, ahol Bethlen István gróf miniszterelnökkel a lakásügyről tanácskoztak. A tanácskozás után Vass József népjóléti miniszter a következőket mondotta tudósítónknak: — A lakásügyről tárgyaltunk a miniszterelnök úrral. Megállapodtunk abban, hogy a február— májusi negyedre visszamenőleg fizetendő lakberpótlékról penteken, a rendes heti minisztertanácson fogunk véglegesen dönteni. Az erre vonatkozó rendelkezés szövege készen van, a pénteki minisztertanácson a tervezetet letárgyaljuk, úgy hogy a Hivatalos lap szombati számában már megjelenhetik a lakbérpótlékról szóló rendelet. — Ugyancsak a pénteki minisztertanácson tárgyaljuk meg a május havi lakásbérek ügyét is, erre vonatkozóan szintén készül már a tervezet.