Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-01-26 / 8. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1924. január 26. 3?©litI3sei. Bethlen István gróf, miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter hétfőn érkeznek meg Budapestre. Az Egységes-pártban mozgalom indult meg, hogy a hazaérkező miniszterelnököt ün- nepiesen fogadják a keleti pályaudvaron. Nemcsak az Egységes-párt tagjai, hanem a társadalmi egyesületek is részt vennének a fogadtatáson. — Itt jegyezzük meg, hogy Bethlen István gróf Londonból való elutazása előtt tárgyalt Gyurics-csal, Jugoszlávia képvise- őjével a Jugoszláviának számtanidé vasúti anyagok dolgában. A tárgyalások eredménye kielégítő. * A szocialisták utolsó szónoka az indemnitási vitában Peidl Gyula volt, aki nagy izgalmak között mondott kri'ikát a kurzusról. Nem kiiakat-törvényeket akar, hanem olyanokat, amelyek javítják a nép helyzetét. Fokozni kell a parlamentén mus iránti bizalmat. Egyelt azokkal, akik elitélik a bolsevzmus gazságait, „de ez és a mai rendfer között csak az a kül nf ég, hegy most nem önöket üldözik, gyilkolják büntetlenül . .“ Ajánlja a kormánynak, hogy mai uralmát így tovább semmikép se folytassa.Majd furcsa magyarázatot fűz az októbrizmushoz. Nem azt jelenti ez, hogy az illetők meg akarják ismételni az októbert, hanem hogy az októberi elveket akarják megvalósítani; cselekedetekkel kell megmutatni a kereszténységet, a hazafiságot. Ő nem ismer jobb keresztényt és jobb hivott volt katonatisztek közül, mint akikre legnagyobb szükség lett volna, alig jött össze kettőhárom. A hatályos védekezésről tehát szó sem lehetett s kiki igyekezett otthona védelmére gondolni. Schiller Kálmán kir. járás- biró, Székely József pü. tisztviselő, Csaknády József rendőrségi hivatalnok, ifj. Vari-ronda János és Kuzsmiczky János gyártelepi munkásokkal alakított; k egy kis őrséget, amely vadászpuskákkal felfegyverkezve egész éjjel a Kereszttér környékén portyázott. * * * Az 1919 évi január 11-ről 12-re virradóra végbement a barakcső- cselék tárnádé a, amelynek célja — amint tucjuk — Bettelheim megingott tekintélyének helyreállítása s a proletár uralom időelőtti megszilárdítása lett volna. Az álrokkantak meglepve a honvédlaktanyában alvó 34-ik századot, ellentállás nélkül fegyverezték le őket s két gépfegyvert zsákmányolva, a vármegyeháza hátsó épületében elszállásolt nemzetőrök lefegyverzéséhez fogtak. A vármegyeház udvarára való behatolás könnyen ment. Némelyek szerint a jelszót árulta el valaki a magyart, mint ő és társai (1!) Majd támadja a keresztényszocialistákat, majd ismét a kormányt, hogy nem teremt munkaalkalmat, az Ébredőket, a miniszterelnököt, az igazságügyminisztert, Movét, az Alföldi Brigádot s mindenkit, aki él — rajtuk kivül. Hősök emlékoszlopának leleplezése Kovácsvágáson. F. hó 20-án áldozott ennek a kis hegyközi községnek színtiszta magyar népe elesett fiai emlékének azzal, hogy díszes emlékoszlopot emelt azok emlékére, akik hazájukért hősiesen küzdve ma négy ország határában szétszórva alusszák örök álmukat. Jól esik látni, hogy vannak még ebben az országban apró oázisok, ahol nem halt ki az emberekből a szív, hála és emlékezés. Tisztelet és elismerés Kónya József lelkésznek és a tanítói gárda tagjainak, Kónya Erzsikének és Bodnár Jánosnak, akik a népnevelést a legszebb megértéssel a legjobb irányban gyakorolják. A k:s templom szűknek bizonyult a környékről összesereglett ünneplő közönség befogadására, melynek soraiban megjelent, mint Csúfod s köszvényed sobse le* *« Ma kéznél van az „Indaszesz “ Gyártja: Inda Müvek Rt.. Budapest, X., Szapáry-utca 31. a honv. miniszter képviselője Uhlig Ottó ezredes, Kulcsár ezr. munkavéd. par., vitéz Zalay őrnagy, a várm. vit. székkapitány, ; a sátoraljaújhelyi helyőrség kép- j viseletében Horcsin őrnagy, zlj. j parancsnok, Nemes orsz. gyűl. ’ képviselő stb. Az istentisztelet után, melyen az ünnepi beszédet Bodnár László ! sátoraljaújhelyi s. lelkész tartotta, j az emlékmű előtt szebbnél szebb j beszédben méltatták az elesett j hősök erényeit, de a iegmegha- ! tóbb az volt, mikor a koszorúk letételénél az itt maradt özvegyek nevében egyik és a kis árvák közül egy, közvetlen, keresetlen sza- ' vakkal, büszke meghatottsággal j tették le koszorujokat. Vajha a mi nagy városaink harc- j ban álló lakóit is áthatná már egyszer a szeretet, a hála és megemlékezés érzése hős fiainak emléke iránt. j KC I K 3B KI. SZERKESZTŐSÉGÜNKBŐL. Sikerült elhárítani azokat a nyomdatechnikai okokat, melyek útját állották eddig annak, hogy a Zemplén a legmegfelelőbb időben juthasson el az olvasóközönséghez. A „Zemplénu ezután mindenkor szerdán és szombaton délben jelenik meg, ami lehetővé teszi, hogy előfizetőinknek már a megjelenés napján kézbesíthessék a lapot. — Ha Pál fordul köddel. .. így mondja a Tél könyve, így mondja a láma. A magyar ember mindig nagy megfigyelője volt az időjárásnak. Bizonyos jelekből következtet a magyar ember a jövendőt illetőleg. Már Vince napján megindulnak a jóslatok, amely a pince jövendőbeli megtelésére, vagy ürességére ad útbaigazítást. Annál jelentősebb a Vince után nemsokára fi kis kapudban .. . Tudom, hogy akkor, majd mikor a szálak Fehérre válnak aranyos hajadban; Elfogja lelked valami nagy bánat, Ha elmerengsz majd titkon egymagádban. Tudom, hej fájó könny gyäl a pilládon, Melylyel a múltak bűnét megbánod, De késő lesz már szép álnok virágom ; A kis kapudban többé meg nem állok. Biriuger Gyula. elkövetkező Pál fordulásának napja, amely nap szinte az egész esztendő horoszkópjául szolgál Ilyenkor a gazdaember aggodalmasan néz körül a szabadban. Ha köd mutatkozik a kertben, réten vagy mezőn,* rossz terméstől félnek az emberek. Miután az idői Pál fordulón ködnélküli, sőt gyönyörűen tiszta volt az ég, igy : jó termésre számíthatunk. Adja i az Isten, hogy úgy legyen. — I »Ha Pál fordul köddé*, .ember j vész el döggel«, mondja a másik ; néphit. Pál napján hideg, de | tiszta idő volt s igy reménységgel j tekintünk az esztendő közegész- | ségügyi viszonyait illetőleg a támadóknak s arra a kapuőr gyanútlanul bocsátotta be a halálfejeseket, akik a magukkal hozott gépfegyvereket a vármegyeház kútja előtt állították tel. A támadók ama terve, hogy a vármegyeház hátsó épületében elszállásolt nemzetőröket álmukban fegyverezzék le, ezek éberségén megtört, akik közül egy nem alvó figyelmessé téve, a lépcsőn keletkezett zajra fellármázta társait, mire a támadók a lépcsőn lefutottak s lövöldözni kezdtek a levegőbe. Azok a hírek, amelyek az éjjeli támadásról szárnyrakeltek, kilencven százalékban merő képzelgések voltak. Hogy a támadók kézi gránátot dobtak be az alvó nemzetőrök szobájába, amelyet azonban egy ügyes nemzetőr hirtelen megragadva az ablakon kidobott s az esés közben robbant fel. Mások azt állították, hogy a támadók a nemzetőrök közé lőttek a csukott ajtón keresztül s hogy egy nemzetőr — egyik hir szerint — meghalt, másik híresztelés szerint megsebesült. Hallottunk formális szuronyrohamról is, amelyet j a nemzetőrök intéztek a támadók j ellen, akik lépésrői-lépésre tartva ! magukat, engedtek a túlerőnek. • Annyi volt igaz, hogy egy kisebb csatának is becsületére vált volna az a sok sortüz, majd gyorstüz, amelybe a gépfegyver kattogása, majd két kézigránát robaja elegyedett, amit halálra rémülten hallgattak a közeli házak lakói, akik képzelgésükben vérontást láttak a nagy harci zajban. A vértelen csatának Kis Mihály alhadnagy siettette a végét, aki járőreivel közeledve, a Kazinczy- utcán a támadókra ráijesztett s ezek félbeszakítva a pufogtatást, hanyat-homlok menekültek a ba- rak felé. A Petőfi-utcában is volt némi lövöldözés, de baj ott sem történt. Hogy annyi töltényt pazaroltak el a támadók haszontalanul, arra enged következtetni, hogy féltek valakibe is kárt tenni és sikert reméltek magával a harci zajjal elérhetni. Ámde a védőket se vezette ádáz indulat, mert — noha módjukban állott — és mint megtámadottaknak az önvédelem jogot is adott volna hozzá, egyetlen támadóban se tettek kárt, leszámítva azt a néhány erőteljes pofont, amit a posta épület kapuja alatt kiosztottak azok között, akik a postát kiakarták rabolni. (Folyt, köv.) jövőbe. — Készpénzváltságot kapnak a közalkalmazottak burgonya járandóságuk fejében. A pénzügyminiszter rendelet bocsátott ki, mely arról intézkedik, hogy az 1923—24 évi kedvezményes burgonya második felerésze helyett a közalkalmazottak kész- pénzváltságot kapjanak. 1924. január hó 1-től junius hó 30-ig 60 kgr. burgonya jár személyenként s ehelyett hivatalból mindenkinek kilogrammonkint 780 korona készpénzváltság adandó, tehát az egész mennyiségért fejen- kint 46800 korona. A jogosultak jegyzékét január 31 ig kell az illetékes utalványozási hatósághoz juttatni, a váltságot február 15-ig kell utalványozni s február végéig feltétlenül ki kell fizetni. 1 F*ekcte frakk s: övetek | békebeli «égben kaphatok Magyarország legolcsóbb posztóáruháza Angol, francia és belföldi legjobb gyárt- jlRijimpn í J|inp Sát mányu női- és férfi gyapjúszövetek külön- ill Uiliiui UCi|IJul FŐ- legessége állardóan nagy választékban ..-utca 16. sz. ffői costume és ruha szövetek sugy választékban
