Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-06-18 / 49. szám
Ötvenötödik évfolyam. 49. szám Sátoraljaújhely, 1924. junius 18. Hsgjalenlk hatonként kétesét eserdán és szombaton j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar)! í & £ | Előfizetési ár:, > Mm I Negyedévre. . 20000 K. m W ■ Jggr ä / m/ n Hl—w S—«K j \ÍQl I ■ négyzetcentiméterenként. MJlhll II äk. POLITIKAI HÍRLAP Telefon: (szerkesztőség) 63. illám. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon: (kiadóhivatal) 63. emám. tsma Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. il lerombolt végvar A csodává! határos, hogy ez a testvérfelen magyar nemzet Európa ütközőpontján hogyan tudta Nagymagyarországot ezer esztendőn keresztül integer formájában megtartani? Most, hogy Trianon óta az ezeresztendős abroncsok szétszakadtak, teljesen jogos a jelenkor fiainak mardosó lelkiisme- retfurdalása, mert hiába: a mi fegyvertelen kezünkből ragadták el Erdélyt, a Felvidéket, a Bácskát : Magyarország háromnegyedrészét. Azóta a megszállott területen kisebbségben maradt magyarságot egyik sérelem a másik után éri. A közelmúlt napokban dőlt el az Erdőskárpátokban ismét egy végvárunk, ami egyrészt szerfelett sérelmes a > magyar kisebbségre, másrészt roppant veszedelmes katolikus szempontból. A csehek a „magyaron“-nak nevezett munkácsi püspököt, Papp Antalt elmozdították állásából s amint értesülünk, ezt a Szentszék is helybenhagyta. Az Erdőskárpátok magyar- hü kisorosz lakói 300 esztendő óta voltak Rómának hü fiai. A keleti orthodox hitet felcserélve a római egyházzal, megnyílt előttük a nyugati civilizáció. Egyetemes katolikus szempontból is nagyjelentőségű volt ez a kapcsolat, mert erősen elhatárolt demarkációt vont a szláv orthodox vallás és a katolikus egyház közé. Az orosz vallási invázió ily módon történt megakasztása valóban nagyon szükséges volt, mert a maroknyi magyar nemzet keleti határait biztosította, de ugyanekkor erős védelmet nyújtott a római egyháznak. Annál erősebben döbbent meg bennünket most általános magyar szempontból is a kérdés, hogy a katolicizmus utolsó őrszemét, Papp Antal munkácsi püspököt eltávolították magas tisztéből, mert ezzel megnyitva látjuk az utat a szláv áramlat számára. Jó Papp Antal püspök immár összeszedheti hűséges papjait, hogy helyüket elfoglalják a cseh, szláv hatalom harcosai. Ez a vallási bolsevizmus mélységesen megrendít bennünket. Ha körülményeit tekintjük, megdöbbenésünk még fokozódik, mert ez az egész machináció egy magyar nevű, de lelke mélyéig ukrán érzelmű nagyravágyó paptól, Nyáráditól indult ki. Ez a hatalomért csökönyösen harcoló pap valóban nagy karriert futott be, amig Papp Antalt ki tudta túrni a munkácsi rezidenciáról. A háború óta körösi kanonok volt, majd a felfordulást ügyesen felhasználva, saját püspökét, Drohobeczkyt túrta ki a helyéből, de mindennél magasabb tisztségre vágyott s ezt el is érte: bevette Munkácsot. Ez az akciója hosszú ideig tartott, miközben megjárta a Szentszéket is, ahol képtelen vádakkal illette a derék munkácsi püspököt, hogy a skizma terjesztésének fő okozója, mert „magyaron“. Csak úgy mellékesen jegyezzük meg, hogy Papp Antal valóban magyar nevű s magyarul beszélő férfiú, de ő az Erdőskárpátok szülöttje, tradicionális joga s családi múltja köti oda s amellett elsősorban katolikus. Nagyon jól tudta ő hivatását s helyesen töltötte be tisztét, amikor a rövid időhatárok közé szabott politikától távol tartotta magát s elsősorban a nagy katolikus eszmének volt jellemes őrszeme. — Mégis szálka volt ez az ember a nagy szlávgdondolat szemében és akadály egy nagyratörő, hatalmi 9 vármegyéit vágytól űzött russzofil orthodox- hitii Nyárády előtt. Bevégeztetett. A hatalmi tülekedés sikerrel járt. Leomlott a katolicizmus erdőskárpáti végvára. Hogy ez milyen jelentőségű jövőt hordoz a méhében, nem tudjuk, a magas római Szék tudja e ? Azt sem tudjuk, micsoda \ katolikus szempont vezethette Ró- 1 mát, amikor ebbe a helycserébe — értesülésünk szerint — beleegyezett. Talán helyes volna, ha a magyar hatalom a rosszul értesített pápától a jól informált pápához fordulna s feltárná a dolog komolyságát teljes valójában, mert nekünk magyaroknak, amellett, hogy általános katolikus szempontból is roppant sérelmes ez a szláv térhódítás, mélységesen lesújtó kisebbségi szempontból, mert a csehek ezzel a cselekedetükkel csökönyös kitartással s tagadhatatlanul : nagyszerű taktikával ismét - fájdalmas rúgást ejtettek az im- périumuk alatt élő magyarhü kisebbségen. Munkács katolikus vára elesett. A lerombolt végvárat azonban nekünk nem szabad romokban heverni hagyni s ameny- nyiben egyetemes katolikus sérelem is történt, bíznunk kell abban, hogy érvekben s igazságban fegyvertársunk lesz a nagy katolicizmus s felépítjük újra a munkácsi végvárat. és o szanálás Rendelet a vármegyék takarékoskodásáról — Az alispánok tanácskozása a belügyminisztériumban a szanálási program keresztülviteléről Junius hó 12-én szaktanácskozás volt a belügyminisztériumban a szanálási törvénnyel kapcsolatban. A tanácskozáson részt vett minden vármegye alispánja — Zemplénből Bernáih Aladár alispán. Érdeklődtünk illetékes helyen a tárgyalás anyagáról és a következő felvilágosítást nyertük: A belügyminisztériumban az al- ispáni tanácskozáson a szanálási program által megkívánt takarékosság elvének keresztülvitelét tárgyalták meg. A tárgyalás anyaga bő és hosz- szu vitára adott alkalmat és az alispánok tekintettel a kérdés rendkívül fontos voltára, valamennyien részt vettek a vitábau. A vita folyamán leszűrődött az a felfogás, hogy a legmesszebbmenő taka| rékosságra van szükség, hogy a vármegyék költségvetését egyensúlyba tudják hozni és tartani. A tanácskozás meritumaképen, de főleg az 1924 évi IV. t.-c. rendelkezései következtében s az e törvényben nyert felhatalmazás alapján a vármegyék háztartását a pénzügyminiszterrel egyetértőén a belügyminiszter 1924 julius 1-töl újból szabályozni fogja a következő elvek alapján. j A vármegyék háztartásáról 1—1 naptári évre az előző évi szept. hó j végéig tartott közgyűlésen költség- vetést kell szerkeszteni, mely költségvetésben a személyi járandósá- | gok kivételével (fizetés, lakpénz) j a közigazgatási, árva és gyámha- ; tósági kiadások, továbbá az egyesített nyugdíjalap kiadásai jövőre külön megyei pótadó helyett az állami adó arányában, a községek (r. t. városok) költségvetéseibe beállított községi hozzájárulásból nyernek fedezetet. A községi költségvetéseket az alispán hagyja jóvá. . Az egyesített nyugdíjalap terhét átmenetileg az 1924 év 2-ik felében 75°/o, az 1915 év első felében 50°/o és az 1925 év második felében 25°/o erejéig az állam viseli. A vármegyei pénztári tennivalókat a postatakarékpénztár fogja ellátni, mig a vármegyei számvevőségi teendőket a belügyminisztérium alá rendelt vármegyei számvevőség. Ennek személyzete azokból fog állni, akik eddig is ezekkel a teendőkkel foglalkoztak, ideértve a vármegyei központba bevonandó járási számvevőket is. Az értekezlet az újabb létszám- apasztást is tárgyalta. A folyó év első felében 530 vármegyei tisztviselőt és alkalmazottat bocsátanak el, illetve helyeznek B. listára. Zemplén vármegyéből 6 napidijast, 11 szolgát bocsátanak el s megszüntetik a tiszti alügyészi állást. A A további létszámapasztásra az év második felében kerül sor. Egy kitüntetéshez n. i Lelkes örömmel nyúlunk a tollhoz abból az alkalomból, hogy a kormányzó kegye a közélet egy páratlan szorgalmú, érdemekben gazdag, egy ember teljesítő képességét csaknem felülhaladó időn át lankadatlanul kitartó munkására terjesztette ki sugarát, amidőn Dongó Gyárfás Gézát a kormánytanácsosi címmel tüntette ki. Ismét eszünkbe jutnak Kazinczy Ferencz kőbe vésett szavai: „nem mintha bér kellene az érdemnek, hanem mivel az érdemet megjutalmazni annyi, mint osztozni abban.“ Méltán vegyék ki .észüket mindazok, akik a szép és igaz érdem megjutalmazásának tényezői „ voltak! Ötven év! Egy csepp az idő- oceánban. De ha azt a cseppet nagyitő üveg alá tesszük és mint egy élet munkásságának eredményét vizsgáljuk, hatalmas méretekre bukkanunk benne. Mi mindenre rá ér a közélet zajtalanul tevékenykedő munkása? Mennyi kincset halmoztak fel, amely örökbecsű, mert az értelem látkörének kiszélesítését munkálja, közelebb hozza a múltat, hogy tisztábbá tegye a jövőbe való bepillantást. Terünk szűk volta nem engedi meg, hogy ezúttal számolhassunk be a Dongó Gyárfás Géza érdeEg'yes szárrr ára, lOOO IEZ
