Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1924-06-14 / 48. szám

Ötvenötödik évfolyam. 48. szám Sátoraljaújhely, 1924. junius 14. Megjelenik hetenként kétezer szerdán és szombaton j Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre. . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 1500 K. Telefon: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : (szerkesztőség) 63. szám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 63. szám. tehát még a jelen ülésszakban, ; tozoit viszonyok folytán az állam­ai nyári szünet előtt alkotandó ! kasszái a kultuszkormány egy bi­li szabály-cikkekkel feltétlen zonyos fokig tehermentesíteni akarja bizonyossággá tegye ; hanem Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. 6 házszabályod és munkaképesség Közeledik a nemzetgyűlés utolsó ülésszaka, amikor ren­geteg munkát kell végezni: pénzügyi, gazdasági, adóügyi, közigazgatási, büntetőjogi és közjogi törvények egész so­rozata vár majd rá, amiket meg kell alkotnia. De vájjon képes lesz e eleget tenni en­nek a nagy kívánságnak ? Munkaképesség dolgában a nemzetgyűlésnek mindenkor bajai voltak a nagyháboru óta. Rengeteg időt pocsékol­tak el a törvényhozók vége- várhatatlan meddő vitákra, személyeskedő hajszákra, bot rányokra; miközben a leve gője megromlott, a stílusa el­laposodott, a nívója elhanyat- lott. Mindez persze nagyrészt a háború-hisztéria utónyava­lyája, amiből parlamentünk bizonnyal kiépül idővel. De mig ez bekövetkezhet, pallia­tiv rendszabályokról kell a nemzetgyűlésnek gondoskod­nia, amikkel a túlkapásokat fékezheti s az időpocsékolást meggátolhatja. Ilyen rendsza­bályzatot magának a nemzet­gyűlésnek kell mielőbb alkot­nia a házszabályok revíziója utján. Normális időkben, mikor a képviselők még tudták önma­gukat fékezni és fegyelmezni, elegendők voltak a mostani házszabályzatok enyhébb ren­delkezései és szankciói. Ma azonban abnormis időket élünk, amikor a törvényhozás bete­ges állapota végzetszerüleg visszahathat az állam létére s a nemzet sorsára. Oly felada­tokat kell megoldanunk, amik­hez a serényen dolgozó par­lament nélkülözhetetlen és el nem odázható - szükségesség. Bethlen István gróf minisz­terelnök már a tavasszal rá­mutatott vásárhelyi program­beszédében azokra a beteg parlamenti jelenségekre, amik­kel szemközt az egységes ház­szabályreform gondolata nyo­mul szükségkép előtérbe. Ezt a megállapítást azóta sokszo- , szorosan igazolták és meg- j erősítették az események. Amit ■ a kormányelnök akkor lehe­tőség gyanánt pendített meg, az ma már posztulátummá lett s közéletünkben napiren­den van. Nemcsak a kormányzópárt, tehát a nemzetgyűlés többsége, hajlik a házszabályreformra, hogy parlamentünk munka- képességét az utolsó ülésszak tartamára eleve, előzetesen, Az elemi iskolai tandíj kérdésé­ben a nemzetgyűlés interpellációs könyvébe két interpellációt is je­gyeztek be, melyekkel a kultusz- miniszternek azt az _ intézkedését óhajtják szóvá tenni, mely szerint az elemi iskolákban ezután köte­lezővé teszik a tandíj fizetését. Általában véve sok helyről ten­denciózus kommentárokkal kisérik ezt a tervet, beszélnek a népokta­tási kultúra visszafejlesztéséről és agyonszanálásról. Módunkban volt megállapítani, hogy a tandíjfizetés általánositá­A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (56) 4L A diktatúra Sátoraljaújhelyben. Április 7-én fegyverezték le tel­jesen a vasúti gárdát Csutáék. Nem volt többé fék, amely a „forradalmasítás“ tempóját befo­lyásolta volna. A boszorkány- konyha jóformán napról-napra gondoskodott újabb fogásról. A forradalmi kormányzótanács ren­deletéi ontották a helyi alkalma­zásban rikitóabbakká tett rende­leteket. A bírák rendelkezési állo­mányba helyeztettek némely kom­munista izü hatáskörre redukált állapottal. Az ügyvédséget egy­szerűen eltörölték. A közigazga­tási hivatalokat — úgy a várme­gyeit, mint a városit — meghagy­ták ugyan, de hozzáfogtak azok­nak a felösmerhetetlenségig való eltorzításához. Otromba, féltudá- kos emberek avatkoztak be a köz- igazgatás iskolázottságot és szak­jártasságot követelő teendőinek elintézésébe. Dicsekedtek avval, hogy a proletárdiktatúra felesle­gessé tette a tanultságot s külö­az ellenzék szélső szárnyain is meg van a megértő hajlan­dóság arra nézve, hogy a házszabályrevizió, az utolsó ülésszakra már érvényessé váló rendelkezésekkel, mentse parlamentünk tekintélyét a munkaképesség megmentése által. sára vonatkozó híresztelések és megállapítások nemcsak időelőttiek, hanem puszta kombinációk, melyek nem fedik a kultuszkormány inten­cióit s nagyon átlátszó célzatuak, mikor azzal vádolják meg a kor­mányt, hogy képes volna az olyany- nyira fontos népoktatási kultúra színvonalát lesüllyeszteni. Szó sincs arról, hogy az elemi iskolába való beiratkozás, vagy bejárás tandíj fizetésétől tétessék függővé s a kultuszkormány az elemi iskolai tandíj általános be­nös kedvük telt a paragrafus jo­gászok gunytárgyává tételében. A proletár tisztánlátás, a pro­letár öntudat, a proletár lelkesedés lesznek — úgymond — a jövőben hivatva a kapitalista társadalom által teremtett dogmatizmus helyét betölteni s minden munkájába beleunt munkás bármely hivatal betöltésére alkalmasnak érezte és hirdette magát, ha a nevét alá tudta irni. A hivatalokba való tolulás sejtetni engedte, hogy hova inkább a proli mivolt lészen az egyetlen minősítés. Ugyanakkor kipróbált közigazgatási munkaerő­ket egészen alantas irodai teen­dőkre osztottak be, rászolgálva egy-egy alkalmi humorra is, ha annak az izét a lelkeket elöntő keserűség meg nem rontotta volna. Vavrik „elvtárs“ például, aki a közélelmezési ügyosztályban mű­ködött, mint annak főnöke feljo­gosítva érezte magát a házassági akadályok elhárítására is. Egy alkalommal, mikor egy hivatalnok figyelmeztette Vavrikot, hogy a dispenzációk kiadására a nagysá­gos főjegyző ur — aki akkor az alispánt helyettesítette — jogosult, Vavrik fölényesen jegyezte meg: „aj, aj, az a nagyságos ur most olyan kicsiny lett, hogy bielosco­olyan tételeknél, melyeknél erre meg van a lehetőség. A felekezeti és községi iskolák ugyanis annak idején néhány koronás tandijat szedtek tanulóiktól, a kormány azonban szociális és kulturális szempontoktól vezettetve, akkoriban ezeket a tandíjfizetéseket rendeleti­leg eltiltotta s az igy elveszített jövedelem pótlására tandijkárpót- lási összeget utalt ki az iskolafen- tartóknak Ezeket az összegeket most tulajdonképen valorizálva kel­lene fizetnie az államnak, hogy az iskolák a tandíj kárpótlási ál­lamsegélynek hasznát is vehessék. Ez a valorizálás azonban arany­korona alapon olyan óriási meg­terhelést jelentene, amelyet a sza­nálási akció folyamán, mikor az állam bevételeit fokozni, kiadásait pedig csökkenteni kell, nem lehet keresztülvinni. Éppen ezért a kul­tuszkormány megfontolás tárgyává tette, hogy egyes ilyen felekezeti iskolákban a régi rendszert ismét engedélyezi, úgy, hogy ezek az iskolák újra bizonyos összegű tan­díjat szedhetnének. Végleges döntés még nincs, de egy pillanatig sem gondolnak il­letékes helyen olyan megoldásra, hogy szegénysége miatt bárki is pon se nem lehetne meglátni" ; — „agyon ide azt az irás“ — szólt a félhez s azzal ráírta a kérvényre „megengedek* Vavrik, „pecsét rája és menjen dolgára“, feddés­képen pedig rászólt még a figyel­meztetőre : „tud is maga, mi az a proletárdiktatúra"! „Vavrik elvtárs“ amint látszik, erősen tótos dialek­tusban hirdette a világmegváltó tanokat, ami pedig a „bieloscop“-ot illette, az alatt nyilván microsco- pot értett a jámbor, aki egyébként eltekintve némi hatalmi hóbortjá­tól, nem vált se ellenszenvessé, még kevésbbé gonosszá a dikta­túra alatt, amit kevés szerepvivő­jérői lehet megírni. * * * Vissza kell térnünk a vasutas­gárda viselt dolgaira s főleg a leszerelésével kapcsolatos esemé­nyekre, amelyek erősebb lendüle­tet adtak a proletár torradalom- nak. *) *) Az újabban nyert adatok sok, eddig homályban volt jellemző epizódot vilá­gosítanak meg, miért is több Sátoralja­újhelyben lakó szereplő kihallgatása s vallomásaiknak pontos feljegyzése vált szükségessé, amennyiben az adatok kiegészítésre vagy helyreigazításra szo­rulnának, közérdekből kérjük az érdek­lődők szives közreműködését. E sorok írója naponként 8-12-ig a vármegye- házában földszint 9. sz. a található. Nem lesz az elemi iskolákban általánosan kötelezd a tandíjfizetés vezetésére egy percig nem gondolt. Arról van csak szó, hogy a vál­Egr3T©3 száuxn. é,rsi lOOO ZEH

Next

/
Thumbnails
Contents