Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-06-14 / 48. szám
Ötvenötödik évfolyam. 48. szám Sátoraljaújhely, 1924. junius 14. Megjelenik hetenként kétezer szerdán és szombaton j Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre. . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 1500 K. Telefon: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : (szerkesztőség) 63. szám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 63. szám. tehát még a jelen ülésszakban, ; tozoit viszonyok folytán az államai nyári szünet előtt alkotandó ! kasszái a kultuszkormány egy bili szabály-cikkekkel feltétlen zonyos fokig tehermentesíteni akarja bizonyossággá tegye ; hanem Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. 6 házszabályod és munkaképesség Közeledik a nemzetgyűlés utolsó ülésszaka, amikor rengeteg munkát kell végezni: pénzügyi, gazdasági, adóügyi, közigazgatási, büntetőjogi és közjogi törvények egész sorozata vár majd rá, amiket meg kell alkotnia. De vájjon képes lesz e eleget tenni ennek a nagy kívánságnak ? Munkaképesség dolgában a nemzetgyűlésnek mindenkor bajai voltak a nagyháboru óta. Rengeteg időt pocsékoltak el a törvényhozók vége- várhatatlan meddő vitákra, személyeskedő hajszákra, bot rányokra; miközben a leve gője megromlott, a stílusa ellaposodott, a nívója elhanyat- lott. Mindez persze nagyrészt a háború-hisztéria utónyavalyája, amiből parlamentünk bizonnyal kiépül idővel. De mig ez bekövetkezhet, palliativ rendszabályokról kell a nemzetgyűlésnek gondoskodnia, amikkel a túlkapásokat fékezheti s az időpocsékolást meggátolhatja. Ilyen rendszabályzatot magának a nemzetgyűlésnek kell mielőbb alkotnia a házszabályok revíziója utján. Normális időkben, mikor a képviselők még tudták önmagukat fékezni és fegyelmezni, elegendők voltak a mostani házszabályzatok enyhébb rendelkezései és szankciói. Ma azonban abnormis időket élünk, amikor a törvényhozás beteges állapota végzetszerüleg visszahathat az állam létére s a nemzet sorsára. Oly feladatokat kell megoldanunk, amikhez a serényen dolgozó parlament nélkülözhetetlen és el nem odázható - szükségesség. Bethlen István gróf miniszterelnök már a tavasszal rámutatott vásárhelyi programbeszédében azokra a beteg parlamenti jelenségekre, amikkel szemközt az egységes házszabályreform gondolata nyomul szükségkép előtérbe. Ezt a megállapítást azóta sokszo- , szorosan igazolták és meg- j erősítették az események. Amit ■ a kormányelnök akkor lehetőség gyanánt pendített meg, az ma már posztulátummá lett s közéletünkben napirenden van. Nemcsak a kormányzópárt, tehát a nemzetgyűlés többsége, hajlik a házszabályreformra, hogy parlamentünk munka- képességét az utolsó ülésszak tartamára eleve, előzetesen, Az elemi iskolai tandíj kérdésében a nemzetgyűlés interpellációs könyvébe két interpellációt is jegyeztek be, melyekkel a kultusz- miniszternek azt az _ intézkedését óhajtják szóvá tenni, mely szerint az elemi iskolákban ezután kötelezővé teszik a tandíj fizetését. Általában véve sok helyről tendenciózus kommentárokkal kisérik ezt a tervet, beszélnek a népoktatási kultúra visszafejlesztéséről és agyonszanálásról. Módunkban volt megállapítani, hogy a tandíjfizetés általánositáA proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (56) 4L A diktatúra Sátoraljaújhelyben. Április 7-én fegyverezték le teljesen a vasúti gárdát Csutáék. Nem volt többé fék, amely a „forradalmasítás“ tempóját befolyásolta volna. A boszorkány- konyha jóformán napról-napra gondoskodott újabb fogásról. A forradalmi kormányzótanács rendeletéi ontották a helyi alkalmazásban rikitóabbakká tett rendeleteket. A bírák rendelkezési állományba helyeztettek némely kommunista izü hatáskörre redukált állapottal. Az ügyvédséget egyszerűen eltörölték. A közigazgatási hivatalokat — úgy a vármegyeit, mint a városit — meghagyták ugyan, de hozzáfogtak azoknak a felösmerhetetlenségig való eltorzításához. Otromba, féltudá- kos emberek avatkoztak be a köz- igazgatás iskolázottságot és szakjártasságot követelő teendőinek elintézésébe. Dicsekedtek avval, hogy a proletárdiktatúra feleslegessé tette a tanultságot s külöaz ellenzék szélső szárnyain is meg van a megértő hajlandóság arra nézve, hogy a házszabályrevizió, az utolsó ülésszakra már érvényessé váló rendelkezésekkel, mentse parlamentünk tekintélyét a munkaképesség megmentése által. sára vonatkozó híresztelések és megállapítások nemcsak időelőttiek, hanem puszta kombinációk, melyek nem fedik a kultuszkormány intencióit s nagyon átlátszó célzatuak, mikor azzal vádolják meg a kormányt, hogy képes volna az olyany- nyira fontos népoktatási kultúra színvonalát lesüllyeszteni. Szó sincs arról, hogy az elemi iskolába való beiratkozás, vagy bejárás tandíj fizetésétől tétessék függővé s a kultuszkormány az elemi iskolai tandíj általános benös kedvük telt a paragrafus jogászok gunytárgyává tételében. A proletár tisztánlátás, a proletár öntudat, a proletár lelkesedés lesznek — úgymond — a jövőben hivatva a kapitalista társadalom által teremtett dogmatizmus helyét betölteni s minden munkájába beleunt munkás bármely hivatal betöltésére alkalmasnak érezte és hirdette magát, ha a nevét alá tudta irni. A hivatalokba való tolulás sejtetni engedte, hogy hova inkább a proli mivolt lészen az egyetlen minősítés. Ugyanakkor kipróbált közigazgatási munkaerőket egészen alantas irodai teendőkre osztottak be, rászolgálva egy-egy alkalmi humorra is, ha annak az izét a lelkeket elöntő keserűség meg nem rontotta volna. Vavrik „elvtárs“ például, aki a közélelmezési ügyosztályban működött, mint annak főnöke feljogosítva érezte magát a házassági akadályok elhárítására is. Egy alkalommal, mikor egy hivatalnok figyelmeztette Vavrikot, hogy a dispenzációk kiadására a nagyságos főjegyző ur — aki akkor az alispánt helyettesítette — jogosult, Vavrik fölényesen jegyezte meg: „aj, aj, az a nagyságos ur most olyan kicsiny lett, hogy bieloscoolyan tételeknél, melyeknél erre meg van a lehetőség. A felekezeti és községi iskolák ugyanis annak idején néhány koronás tandijat szedtek tanulóiktól, a kormány azonban szociális és kulturális szempontoktól vezettetve, akkoriban ezeket a tandíjfizetéseket rendeletileg eltiltotta s az igy elveszített jövedelem pótlására tandijkárpót- lási összeget utalt ki az iskolafen- tartóknak Ezeket az összegeket most tulajdonképen valorizálva kellene fizetnie az államnak, hogy az iskolák a tandíj kárpótlási államsegélynek hasznát is vehessék. Ez a valorizálás azonban aranykorona alapon olyan óriási megterhelést jelentene, amelyet a szanálási akció folyamán, mikor az állam bevételeit fokozni, kiadásait pedig csökkenteni kell, nem lehet keresztülvinni. Éppen ezért a kultuszkormány megfontolás tárgyává tette, hogy egyes ilyen felekezeti iskolákban a régi rendszert ismét engedélyezi, úgy, hogy ezek az iskolák újra bizonyos összegű tandíjat szedhetnének. Végleges döntés még nincs, de egy pillanatig sem gondolnak illetékes helyen olyan megoldásra, hogy szegénysége miatt bárki is pon se nem lehetne meglátni" ; — „agyon ide azt az irás“ — szólt a félhez s azzal ráírta a kérvényre „megengedek* Vavrik, „pecsét rája és menjen dolgára“, feddésképen pedig rászólt még a figyelmeztetőre : „tud is maga, mi az a proletárdiktatúra"! „Vavrik elvtárs“ amint látszik, erősen tótos dialektusban hirdette a világmegváltó tanokat, ami pedig a „bieloscop“-ot illette, az alatt nyilván microsco- pot értett a jámbor, aki egyébként eltekintve némi hatalmi hóbortjától, nem vált se ellenszenvessé, még kevésbbé gonosszá a diktatúra alatt, amit kevés szerepvivőjérői lehet megírni. * * * Vissza kell térnünk a vasutasgárda viselt dolgaira s főleg a leszerelésével kapcsolatos eseményekre, amelyek erősebb lendületet adtak a proletár torradalom- nak. *) *) Az újabban nyert adatok sok, eddig homályban volt jellemző epizódot világosítanak meg, miért is több Sátoraljaújhelyben lakó szereplő kihallgatása s vallomásaiknak pontos feljegyzése vált szükségessé, amennyiben az adatok kiegészítésre vagy helyreigazításra szorulnának, közérdekből kérjük az érdeklődők szives közreműködését. E sorok írója naponként 8-12-ig a vármegye- házában földszint 9. sz. a található. Nem lesz az elemi iskolákban általánosan kötelezd a tandíjfizetés vezetésére egy percig nem gondolt. Arról van csak szó, hogy a válEgr3T©3 száuxn. é,rsi lOOO ZEH
