Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-06-11 / 47. szám
Ötvenötödik évfolyam. 47. szám Sátoraljaújhely, 1924. junius 11. Megjelenik hetenként kétezer szerdán és szombaton | Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 1500 K. Telefon: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: (szerkesztőség) 63. csám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 63. ssám. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. 9 HöltsOnős megértés polgári frontja A hódmezővásárhelyi miniszterelnöki beszámolónak természetes következménye volt a budapesti községi életben megindult átalakulási folyamat. amelynek első etappja egy budai polgári körnek a i megalakulása volt s ott ország- | világ hallatára nyilt zászló- bontás a megértés polgári frontja érdekében. Bármenynyire is fővárosi ügy ez, nem lehet mégsem lokális jellegűnek tekinteni, hiszen az ország politikai vezéregyénisége állt ott élére annak az irányzatnak, mely szélsőségmentesen, megértést keresve a társadalmi osztályok és hitfelekezetek tagjai között helyreállítani akarja a vállvetett becsületes munka és a polgári rend védelmében egyesülő városfejlesztő politika jogait. A községi életben nem ismerhet más feladatot az országos politika, mint közös munkára felhivni a szétágazó érdekeket és felfogásokat és a város és a község életébe belevinni azt a reális törekvést, mely nem fikciókkal dolgozik, hanem magát a lehetőségek határai közé szorítja, számol az adott helyzet akadályaival és erőforrásaival és kicsiben az államháztartás megfelelő berendezését utánozza. Amit a nagypolitika helyesnek ismer s a nemzet és az ország érdekében üdvösnek vél, a külhatalmakkal és a belső politikai pártarányokkal szemben, az átvive a községi autonómia körébe is bizonyára helyeslésre fog találni a helyi vonatkozásokban. Látjuk, hogy az országos politika elsőrendű feladata, ahhoz, hogy az európai kérdésekbe belekapcsolódhassunk, a szélsőséges kilengések letompitása, a szertehuzó, sokszor fantasztikus nemzetmentéseknek ráterelése a reálpolitika mezőnyére. Miért ne volna hát a községi életben is ugyanezekre az elvekre szükség ? Használt talán az ország beléletének a társadalmi osztályok egymáselleni i gyűlölködése és kíméletlen | harca, avagy a súrlódások kiélezése a világnézetek és hitfelekezetek között? Kereszténynek és zsidónak, konzervativizmusnak és progresszi- vizmusnak lehet találkozniok a nemzeti irányú demokrácia utjain, anélkül, hogy valakit liberálizmusáért vagy keresztény világnézetéért kirekesszen a másik fél az alkotó munka lehetőségéből. A miniszterelnök figyelmeztette az ország népét, hogy a polgároknak az egymásiránti legteljesebb megértésével lehet a siker jegyében felvenni a harcot azok ellen, akiknek iránya és agitációja országbomlasztó és destruál minden hazafias erőkifejtést. Gyűlölet nélkül, de éles politikai harcban kell sikraszál- lania a polgárságnak a polgári gondolat diadalrajuttatá- sáért és hogy a szabadság, szabadelvüség és demokratizmus intézményesen megtisz- tittassék azoknak a szektárius irányzatoknak befolyásától, amelyek helytelenül megváA proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth Jáuos (55) H. A diktatúra Sátoraljaújhelyben. A szovjetkormány érezve a közeledő veszedelmet, különböző .— kétségbe esett — kísérletekkel próbálkozott a bajon segíteni. Elrendelte a kékpénznek bankba való helyezését. Rendelettel próbálta szabályozni az 1 és 2 koronás bankjegyek forgalmát, megszabva, hogy előbb 100, utóbb 50 korona értéken túl azokból magánál nem tarthat senki, tartozván a többletet betétként helyezni el valamelyik bankban. Mindemez erőlködés sikertelen maradt. Néhány megrémíthető városi helyezett el ugyan — tessék-lássék módjára — némi csekély értékű bankjegyet, ámde a falusi néppel szemben minden plakát foganat- lan maradt. A pénzzavar fokozta a város közélelmezési bajait. Már akkor — a diktatúra kezdetén — kénytelenek voltak a városiak kizarándokolni a szomszédos fal- • vakba a legnélkülözhetetlenebb j lasztott harcmodorukkal az eszmék elbukását érik el. Nagy hangú jelszavak helyett reálpolitikát kell csinálni, széthúzás helyett össze kell fogni, Kedden d. e. fiz órakor tartotta Zemplénvármegye Közigazg. Bizottsága Thuránszky László főispán elnöklete alatt junius havi rendes ülését. A politikai határbejárás. Az alispáni jelentés kimerítő részletességgel számolt be a múlt hő végén a vármegye területén is végbement politikai határbejárásról. A bejárás folyamán Vily és Vi- tány községek a cseh területen levő legelő és erdőterületeik visz- szacsatolását kérték. A Balogh-féle malomnál érdekeltek pedig, ameny- nyiben jobb közlekedést nem kapnának, a malom átcsatolását. Egy szerény cseh kívánság Részletesen emlékezett meg a jelentés Ujhely városának írásba foglalt s lapunkban már ismerteharapni valók után s ott azt fizetni, amit kértek. A tehetősebbek csempész utón szerezték be — természetesen kevés ráfizetéssel a szükségleteiket. Nem épen szórványosan elő fordult a csereüzlet is, a falusi ruháért, vagy más általa használható ingóságért adta a tejet, krumplit, a lisztet azoknak, akiknek kékpénzük nem volt. Csutáék nem sokat törődtek volna a „burzsujokkal“, ámde a prolik is nyugtalankodni kezdtek. Kitört belőlük a panasz a falusiak ellen, akiknek a fehérpénz iránt megnyilatkozott bizalmatlanságába ellenforradalmi törekvéseket igyekeztek belemagyarázni. A direktórium fenyegetőzni kezdett, hogy a falu népének rezisztenciáját szükség esetén rekvirálással fogja megtörni. Ezt a fenyegetést azonban képteienek lettek volna megvalósítani, sől megkísérelni is. Nem volt más módja a közélelmezési zavaroktól való menekvésnek, mint összegyűjteni amennyire lehetett a kékpénzt, azon vásárolni marhát s a szükséghez képest redukciókkal, hústalan napok közbe igtatásával — kifebb-nagyobb önkénykedésekkel tolni a napot nap után. Közbe-közbe jöttek a a gyűlöletet félre kell tenni s a megértést kell vezetőgondolattá tenni, hogy boldoggá és naggyá lehessen újra az ország. Sátoraljaújhely, jun. 10. tett kívánságairól s a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat cseh miniszteri biztosa által előterjesztett szerény kérelemről, hogy a berec- ki-i szivattyútelep, valamint Fclső- bereeki község területe csatoltassék a csehszlovák államterülethez. Ennek az előterjesztésnek figyelem- bevételét báró Sennyey Miklós, mint a Bodrogközi Tiszaszabá- lyozó Társulatnak ugyancsak jelenvolt magyar miniszteri biztosa úgy politikai, mint technikai szempontokból a legnagyobb határozottsággal ellenezte. A bodrogközi községek kívánságai Páczin, Kisrozvágy, Dámócz és Lácza községek ugyancsak kérelmezték a cseh részre eső területeiknek magyar impérium alá való visszacsatolását s általában a bodpium desideriumokat hirdető plakátok, amelyekben a direktórium a * világmegváltó“ tanok diadalra juttatása érdekében munkára szólít fel mindenkit. A vakok nem vették észre, hogy a felfordulás első sorban a munkakedvet öli ki s hogy aki nem biztos abban, hogy munkájának hasznát veheti-e, az hozzá se fog a munkához. A csőcselék arcátlan cinizmussal kezdte ordítozni, hogy: „van a burzsujoknak“, csak „meg kell már kezdeni a rekvirálást“ s amint a fővárosban, a vidéken is dermesztő hatással terjedt a suttogás, hogy a proletárokat a polgári osztály élelmiszer és ruhakészletére fogja rászabadítani a proletárdiktatúra. Egyes falusi, máról-holnapra szervezkedett tirektóriumok is vérszemet kaptak s ujathuztak Csu- táékkal. A bodrogszerdahelyi direktórium például egyszerűen megtagadta a sátoraljaújhelyi húsellátásra kényszeráron vásárolt marhák kiadatását azon okból, mert „ők is húst akarnak enni.“ Ugyanazon időtájban a bodrogszerdahelyi gőzmalomban rekvirált liszt elszállítása ellen is annyi galibát csináltak, amennyire képesek voltak A közigazgatási bizottság ülése Az alispán havi jelentése. — A politikai határbejárás. — A csehek Felsőbereczki átcsatolását kérték. — Br. Sennyey Miklós a szerény cseh kívánság ellen. — Ronyvaszabályozó és ármentesitő társulat alakul. — BgT3T©s szájcn ára, lOOO 3SI.
