Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1924-05-24 / 42. szám

Ötvenötödik évfolyam. 42. szám Sátoraljaújhely, 1924. május 24. Megjelenik hetenként kétezer szerdán és szombaton j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar)! I Zemplén Előfizetési ár: | Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 1400 K. POLITIKAI HÍRLAP Telefon: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : (szerkesztőség) 63. szám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 63. szám. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Reálpolitika a fővárosnak is Amint az országos politi­kában a mérséklet irányzatá­nak és a lehetőségek reálpo­litikájának van egyedül mód­jában gazdasági bajaink és pénzügyi helyzetünk megjaví­tásáért sikerrel felvenni a har­cot, úgy a községi törvény- hatósági életen belül is nem lehet más törekvésnek létjo­gosultsága, mint a szélső irányzatok túlzásaiból kiemel­kedve, megkeresni azt az utat, mely a városok és községek gazdasági megalapozását mér­séklethirdető és polgári egy­séget valló férfiak kezébe te­szi le a vezetést. Magyaror­szág fővárosának, mint az or­szág első városának törvény- hatóságát most fogják újjá szervezni s a közel jövő köz­ségi választásán dől el, hogy a jövőre kik képviseljék a főváros társadalmát, melynek nevében irányítják és viszik előre vagy fejlesztik vissza Budapest közügyéit. Mond­hatnák sokan, hogy a fővá­ros még nem az ország, ám­de ne feledjük, hogy amig a külföldön más országokban a vidéki városoknak külön nagy befolyásuknál fogva jelentős rész jut ki az országirányitás- ból, addig nálunk a múltból csak a főváros szerepe fejlő­dött olyanná, melynek veze­tése tényleg hatással van az egész magyar állam haladási irányára. Politikában, közéletben, tár­sadalmi jelenségek megnyil­vánulásában Budapest min­denkor erős inpulzust tudott adni s ezért a vidékre sem közömbös, hogy vájjon az ország fővárosában a .örvény­hatósági élet kereicben mi­lyen pártok érvényesülnek és tudnak maguknak majoritást s a többség jogán vezetést biztosítani. A legutóbbi fővá­rosi választásokon a nemzet­politikát irányitó egységes kormánypárt nem vett sze­mélyileg részt a küzdelemben, mert akkor a helyzet az volt, hogy az őt országos politi­kájában támogató keresztény front mérte össze erejét az ellenzéki liberálizmus jegyében küzdő régi frakciókkal és nem jelentkezett, mint szervezett erő, mely magának pozíciót igényel, az a szociáldemo­krata irányzat, amelynek pro- grammja akkor elsősorban a nemzetgyűlés törvényhozó tes­tületébe való bejutás volt. — * Ámde most jelentkezik a fő városi képviselet irányítására koncentrálva a szociáldemo­krácia tömegszervezete, mely magával szemben ezidőszerint előkészületlennek látja az egy- másközti ellentétekben felmor- zsolódő polgári többséget. A polgári pártok közé ugyanis olyan természetű világnézeti ellentétek ékelődtek, melyek lehetetlenné teszik az együtt­működést. Helyesebben az a többség, amely jelenleg mint polgári többség vezeti a fővá­rost, mindinkább szélsőségbe hajlik s a szociáldemokraták­kal szemben egy másik túlzás ingoványára lépett. Így maradt magában, igy izolálódott el a polgárságnak igazi zöme, amely nem he­lyesli sem az egyik, sem a másik szélső irányt, hanem fájdalommal látja a józan mérséklet középutjának hát- térbeszorulását. A miniszter- elnök ilyen körülmények kö­zött szállt síkra a polgári front egységének szüksége mellett, melyben nem a szí­nezet és árnyalat, hanem a többség megteremtésének szüksége, mint kibontakozási mód s mint a polgári majo­ritás elve domborodott ki. Azok, akik félremagyarázzák a miniszterelnök nemes inten­cióit s az ő kijelentéseit úgy szeretnék népszerűtlenné tenni, hogy a polgári front szüksé­gességének gondolatát, mint a keresztény többséggel va>ó szembefordulást, a keresz­tény eszmének elárulását, vagy pedig mint a liberálizmusnak vagy a zsidóságnak hegemó­niához való juttatását értel­mezik, azok tudva valótlant állítanak és ellenségei az egye­dül helyes kibontakozásnak. Mozgósítási parancsot kaptak a román alattvalók. Egerből jelenti tudósítónk: Több Egerben lakó román ál lampoigárt ért a mai nap folya­mán különös meglepetés. A posta részükre Romániából érkező moz­gósítási parancsot kézbesített. A parancs szerint a román kormány felhívja alattvalóit, hogy a moz­gósítási parancs kézhez vétele után azonnal térjenek vissza és illetékes csapattesteikhez rögtön vonuljanak be. Városi közgyűlés Saujhely, május 22. Hosszú tárgysorozatot lárgyalt le csütörtökön délután a képvise­lőtestületi közgyűlés, melyet dél­után négy órakor nyitott meg Orbán Kálmán dr. polgármester. A tárgysorozat nagy részét admi­nisztrációs ügyek tették ki s na­gyobb vita csak a közvilágítás költségeinek fedezése körül fejlő­dött ki. A közvilágítás költségei ma igen súlyos tehertételét képe­zik a városi háztartásnak megfe­lelő bevételi források hiányában. Ma már több, hasonló helyzetben levő város közvilágítási pótadóból fedezi és teremti elő a költsége­ket s a tanács nálunk is erre vo­natkozólag tett javaslatot a köz­gyűlésnek. Az átmeneti időre pe­dig, mely alatt a szabályrendelet megalkotható lesz s a jóváhagyást elnyeri a közvilágítási költségek­nek csak 25% át fizeti a város, áthárítva a többi részt az összes üzemek tiszta hozadékára és mér sékelten a magánfogyasztókra. A javaslatot a közgyűlés azzal a kiegészítéssel fogadta el, hogy a magánfogyasztókra eső világí­tási költségtöbblet annak idején beszámítandó lesz a fogyasztók közvilágítási pótadójába. Honorálta a közgyűlés a ke­gyesrendi főgimnázium nehéz anyagi helyzetét és 12 öl fát sza­vazott meg téli fűtésre a beszállí­tással együtt. Ezenkívül mérsé­kelte az intézet vizdiját és víz­mérő óra felszerelését határozta el. A városi felsőkereskedelmi is­kola május-juniusi tandiját buza- értékben vetette ki, mm.-kénti 200.000 koronának megfelelően. Letárgyalta és elfogadta a köz­gyűlés a zárszámadásokat, meg­állapította a tüzifajárandóságokat, kiutalta a tisztviselők és alkalma­zottak segélyeit, fölemelte az al­kalmazottak különböző kategóriái­nak fizetését s elintézte az illető­ségi ügyeket. Cseh orvvadás/ok garáz­dálkodnak a Kárpátokban Schönborn herceg, az András- syak, a Károlyiak gyönyörű erdői, amelyek az egész Kárpátokon ke­resztül húzódnak s egyik másik erdőbirtok Lengyelországig elnyú­lik, a lehető legszomorubb képet nyujták. Heteken keresztül a cseh orvvadászok, lesipuskások dúlják fel az erdőket és pusztítják a ne­mes vadakat. Közben a lehető legbarbárabb módon zúzzák össze a fákat, a fiatal ültetésüeket és az ősi kár­páti erdőket egyaránt. Úgyszólván napirenden van, hogy az ipartele­peken dolgozó cseh munkások az erdőkben lefürészelik a legszebb fákat és fényes nappal cipelik haza. Andrássy Géza tizénkétezer holdas birtokán, ahol hajdan an­gol, francia mágnások vadásztak, ma a cseh munkanélküliek ha­lomra fövik a szarvasokat. Az 1924. évi olim­piai verseny. Párisban, a franciák büszke fő­városában rövid néhány héten be­lül a világ minden kulturnemze- tének fiai összemérik erejüket. Az 1924. évi olimpiai verseny, melyre hónapok óta lázas izga­lommal készül, a világ minden valamire való sportegyesülete, ismét egyesiteni fogja a sport, a testi kultusz bajnokait, akiket ko­runk legnagyobb szerencsétlen­sége a világháború évek hosszú során át távol tartott egymástól. A testi erő és ügyesség kultu­szának diadalmas ünnepe lesz ez a verseny és minden nemzet leg­főbb kötelességének tartja, hogy sportban edzett fiait mennél im- ponálóbb számban Párisba küld- hesse. Az olimpiai versenynek homo­kos pályáján a világ legjobb fiai fogják összemérni erejüket és eb­ből a nemes versenyből hazánk sportban edzett ifjainak sem sza­bad hiányozniok. EgT3res szánna, ára, lOOO ^

Next

/
Thumbnails
Contents