Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-05-14 / 39. szám
Ötvenötödik évfolyam. 39. szám Sátoraljaújhely, 1924. május 14. Uegjelenlk hetenként kétezer ezerdán és szombaton j Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar)! Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 10000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyilttér soronként 1200 K. t Telefon: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon (szerkesztőség) 63, fixám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 63. szám. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában' Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. 9 vásárhelyi beszámold A miniszterelnök vasárnap délelőtt Hódmezővásárhelyen végre elmondta az egész ország közvéleményéi oly régen várt beszédét. A beszéd elején azokat a súlyos rendelkezéseket vázolta, amelyek Magyarországra nehezedtek a trianoni szerződés által és pedig : az ország területének feldarabolása, a nemzet lefegyverzése, továbbá a pénzügyi blokád. Ami a nehézségeket illeti, a kormány számára tehát adva volt a helyzet, csak az az ut nem volt látható, amelyen megkísérelhettük ezekből a súlyos bajokból való kikapaszkodást. A miniszterelnök helyesen mutatott rá arra, hogy a kormányt vádolni a folytonos valutasülyedésért és a gazdasági krízisért nevetséges dolog akkor, amikor a velünk szemben alkalmazott politika úgyszólván minden téren gúzsba kötötte Magyarországot. Az első és fő feladat volt tehát a nagyhatalmak rokonszenvének megnyerése, amelyet a miniszterelnök első útja alkalmával oly sikerrel oldott meg. Rokonszenvvel említette, hogy a népszövetség mily nagyfokú pártatlansággal kezelte azon pénzügyi és gazdasági kérdéseket, amelyek szorosan reátartoztak s már azzal kinyilvánította a magyar belpolitika kérdéseibe való beavatkozásról szóló híresztelés valótlanságát, hogy pénzügyi főbiztosul egy észak amerikai szakértőt rendelt ki. Ugyancsak a küláliamokkal való megegyezés vitte dűlőre a magyar reparáció kérdését, amelyet meg kellett oldani, mert félő volt, hogy a dolog halogatása esetén később sokkal kellemetlenebb formában fog felmerülni. A külföld tévedése e kérdésben ott gyökerezett, hogy Magyarországot sokkal jobb helyzetben vélte, mint amilyenben valóban volt s ezt a téves felfogást oszlatta el a miniszterelnök külföldi propaganda útja. Ezek voltak az előzményei a 250 millió aranykoronás külföldi kölcsön megszerzé sére indított akciónak s ma már úgy áll a helyzet, hogy a dolog végleges elintézését rövidesen remélhetjük. Tér mészetes tehát, hogy ez az uj állapot maga után vonja a kereskedelmi, vagy általánosabban a gazdasági élet nagymérvű átépítését. Elsősorban a kiviteli tilalmak fognak megszűnni, amelyet rövidesen követ a beviteli tilalmak megszüntetése. Sok intézmény szintén megszűnik, mert ezek létjogukat csakis abban a szomorú, szilárdalap nélküli gazdasági helyzetben találták, amelyben Magyarország a legutóbbi időkig sínylődött. Az önálló vámtarifa kérdése aktuálissá vált, nemkülönben egy olyan szervezet megteremtése, amely a kormánnyal való szoros együtt működésben a gazdasági élet irányítására megfelelő tervezetet dolgozzon ki. A Nemzeti Jegybank tető alá hozása j az utolsó gazdasági kérdés, de csak sorrendben utolsó, fontosságát tekintve a legelsők közé tartozik. Ami a belpolitika terén történendő változásokat illeti, itt a miniszterelnök megemlékezett a büntetőreform bizonyos mérvű megvalósitásá- ról, amelynek alapján szándékoznak megszüntetni a zalaegerszegi internálótábort s revizió alá venni a gyorsított eljárás alapján hozott Ítéleteket. A sajtószabadság, a gyülekezési jog kérdéseinek rendezése van még napirendre véve s bizonyos mértékben kell foglalkozni az u. n. emigráció problémájával is. Ezt a széleskörű programot s egyben a minden aktuális kérdést felölelő hatalmas beszédéi a miniszterelnök a ház- szabályrevizió szükségességének fölemlitésével zárta le. Végső akordul felhívta a főváros polgárságát arra, hogy a szorosan vett polgári ideálok megvalósításának és védelmének biztosítására a jó magyar érzésű embereknek össze kell fogni, hogy az ország szivében ne ragadhassák magukhoz a vezetést a szélsőséges elemek. fi közigazgatási bizottság ülése Sátoraljaújhely, május 12. Hétfő délelőtt 10 órakor tartotta Zemplénvármegye közigazgatási bizottsága május havi rendes ülését Thuránszky László főispán elnöklete alatt. Gazdasági ügyek. Az alispáni jelentés bővebben a gazdasági és a közélelmezési ügyekkel foglalkozott. A jelentés szerint a kedvezőtlen időjárás miatt a tavaszi szántás-vetés munkálatai nagy mérvben akadályozva voltak. A bodrogmenti rétek, legelők és szántók a legtöbb helyen még jelenleg is viz alatt állanak. Az állatoknak közös legelőre való bocsátása csak fgen kevés helyen sikerült eddig, mert a viz a legelőkön fekszik, éppen azért a takarmányozás óriási nehézségekbe ütközik. A mező- és szőlőgazdasági munkabérek: A sátoraljaújhelyi járásban 20.000, sárospatakiban 15.000, tokajiban 20.000 és a szerencsi járásban 20000 korona. ! A hatósági liszt és só szétosz- ! tása iránt kellő időben intézkedett az alispán. jük meg, hogy primadonnák — köztük nevesek is — nem átallották lealjasodni arra a gyalázatos szerepre, hogy a Népliget hintás legényei s egyéb söpredék népe közzé elegyedve, gyakran a női méltóság rovására is, a vörös hadsereg s avval a világtörténelem legaljasabb forradalma érdekében hangulatot keltsenek. Azok a színészek és színésznők, akik nem átallották a förtelmes uralom szolgálatába szegődni, méltatlanokká váltak a magyar színészet történelmének nemes tradícióihoz. Á magyar Thália a nemzethüség és fajszeretet, a történelmi szellem s a nemzeti ideálok kultuszának felszentelt csarnoka volt, papjai és papnői a hazaszeretet és a nemes művészet oltárain áldozva, gyakran feláldozták életük nyugalmát is, kitették magukat a nélkülözés, sőt nem ritkán a nyomor szenvedéseinek. Lábukat gyakran meg- vérezte a töretlen utak tü skéje de lelkűk a magasba szárnyalt s í nehéz munkájuk a nemzetre áldást Egr37"©s szám. ára GOO JT A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (49) II. A diktatúra Sátoraljaújhelyben. Kezdetét veszi az üldözés. A kommunisták rendőrségének első dolga volt letartóztatni Jakab Béla rendőrtanácsost, a toloncosztály vezetőjét azért, hogy febr. 20-án nem tudta megakadályozni Kun Bélának a rendőrök által történt megveretését. Letartóztatják a kormányzóta nács rendeletére s a gyüjtőfog- házba csukják a 72 éves Wekerle Sándor volt miniszterelnököt, hogy miért, maguk sem tudták a tanács tagjai. Nyilván az elijesztésnek akartak nagyobb nyomatékot adni, rácáfolva az Erdélyi Mór népbiztos pár nappal előbb népgyü- lésen elmondott beszédében foglalt azon ígéretére: hogy a „proletárdiktatúra senkit meggyőződéséért üldözni nem fog.“ A kommunizálás, „mindennek közvagyonná“ tétete, magyarul : az általános rablás közepette a fegyverkezésre fordítják figyelmüket. A gyülevész bitangokból álló csapatok helyébe megbízható, fegyelmezett katonaságot akarnak a legrövidebb idő alatt teremteni, amiért is már március 25-én elhatározzák a „Vörös hadsereg“ megteremtését toborzás utján. Havi 450 korona (akkor jelentős ösz- szeg) zsold, teljes ellátás, fél- évenkint 300 korona lakáspénz és amennyiben a zsoldos családos ember, családtagonkint havi 50 korona segély volt kezdetben a vörös katona járandósága. így is alig akadt eleinte jelentkező a jasszokon s egyéb a népsalakhoz tartozó bitang sihedereken, szórványosan1 férfi ruhába öltözött ringyókon kívül. A lapok — a direktórium — parancsára sippal- dobbal csábították az újoncokat. A színházakban „Vörös katonaestélyeket“ rendeztek s „Vörös Katona“ címmel napilapot indítottak meg. Megbotránkozva említ-
