Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1924-05-14 / 39. szám

Ötvenötödik évfolyam. 39. szám Sátoraljaújhely, 1924. május 14. Uegjelenlk hetenként kétezer ezerdán és szombaton j Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar)! Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 10000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyilttér soronként 1200 K. t Telefon: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon (szerkesztőség) 63, fixám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 63. szám. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában' Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. 9 vásárhelyi beszámold A miniszterelnök vasárnap délelőtt Hódmezővásárhelyen végre elmondta az egész or­szág közvéleményéi oly ré­gen várt beszédét. A beszéd elején azokat a súlyos ren­delkezéseket vázolta, amelyek Magyarországra nehezedtek a trianoni szerződés által és pe­dig : az ország területének feldarabolása, a nemzet le­fegyverzése, továbbá a pénz­ügyi blokád. Ami a nehézsé­geket illeti, a kormány szá­mára tehát adva volt a hely­zet, csak az az ut nem volt látható, amelyen megkísérel­hettük ezekből a súlyos ba­jokból való kikapaszkodást. A miniszterelnök helyesen mu­tatott rá arra, hogy a kor­mányt vádolni a folytonos valutasülyedésért és a gazda­sági krízisért nevetséges do­log akkor, amikor a velünk szemben alkalmazott politika úgyszólván minden téren gúzsba kötötte Magyarorszá­got. Az első és fő feladat volt tehát a nagyhatalmak rokonszenvének megnyerése, amelyet a miniszterelnök első útja alkalmával oly sikerrel oldott meg. Rokonszenvvel említette, hogy a népszövetség mily nagyfokú pártatlansággal ke­zelte azon pénzügyi és gaz­dasági kérdéseket, amelyek szorosan reátartoztak s már azzal kinyilvánította a magyar belpolitika kérdéseibe való beavatkozásról szóló híreszte­lés valótlanságát, hogy pénz­ügyi főbiztosul egy észak amerikai szakértőt rendelt ki. Ugyancsak a küláliamokkal való megegyezés vitte dűlőre a magyar reparáció kérdését, amelyet meg kellett oldani, mert félő volt, hogy a dolog halogatása esetén később sok­kal kellemetlenebb formában fog felmerülni. A külföld té­vedése e kérdésben ott gyö­kerezett, hogy Magyarorszá­got sokkal jobb helyzetben vélte, mint amilyenben való­ban volt s ezt a téves felfo­gást oszlatta el a miniszterelnök külföldi propaganda útja. Ezek voltak az előzményei a 250 millió aranykoronás külföldi kölcsön megszerzé sére indított akciónak s ma már úgy áll a helyzet, hogy a dolog végleges elintézését rövidesen remélhetjük. Tér mészetes tehát, hogy ez az uj állapot maga után vonja a kereskedelmi, vagy általá­nosabban a gazdasági élet nagymérvű átépítését. Első­sorban a kiviteli tilalmak fog­nak megszűnni, amelyet rö­videsen követ a beviteli tilal­mak megszüntetése. Sok in­tézmény szintén megszűnik, mert ezek létjogukat csakis abban a szomorú, szilárdalap nélküli gazdasági helyzetben találták, amelyben Magyaror­szág a legutóbbi időkig síny­lődött. Az önálló vámtarifa kérdése aktuálissá vált, nem­különben egy olyan szerve­zet megteremtése, amely a kormánnyal való szoros együtt működésben a gazdasági élet irányítására megfelelő terve­zetet dolgozzon ki. A Nem­zeti Jegybank tető alá hozása j az utolsó gazdasági kérdés, de csak sorrendben utolsó, fontosságát tekintve a legel­sők közé tartozik. Ami a belpolitika terén történendő változásokat illeti, itt a miniszterelnök megem­lékezett a büntetőreform bi­zonyos mérvű megvalósitásá- ról, amelynek alapján szán­dékoznak megszüntetni a za­laegerszegi internálótábort s revizió alá venni a gyorsított eljárás alapján hozott Ítélete­ket. A sajtószabadság, a gyü­lekezési jog kérdéseinek ren­dezése van még napirendre véve s bizonyos mértékben kell foglalkozni az u. n. emig­ráció problémájával is. Ezt a széleskörű programot s egyben a minden aktuális kérdést felölelő hatalmas be­szédéi a miniszterelnök a ház- szabályrevizió szükségességé­nek fölemlitésével zárta le. Végső akordul felhívta a fő­város polgárságát arra, hogy a szorosan vett polgári ideálok megvalósításának és védelmé­nek biztosítására a jó magyar érzésű embereknek össze kell fogni, hogy az ország szivé­ben ne ragadhassák magukhoz a vezetést a szélsőséges ele­mek. fi közigazgatási bizottság ülése Sátoraljaújhely, május 12. Hétfő délelőtt 10 órakor tartotta Zemplénvármegye közigazgatási bizottsága május havi rendes ülé­sét Thuránszky László főispán elnöklete alatt. Gazdasági ügyek. Az alispáni jelentés bővebben a gazdasági és a közélelmezési ügyekkel foglalkozott. A jelentés szerint a kedvezőtlen időjárás miatt a tavaszi szántás-vetés mun­kálatai nagy mérvben akadályozva voltak. A bodrogmenti rétek, le­gelők és szántók a legtöbb he­lyen még jelenleg is viz alatt ál­lanak. Az állatoknak közös lege­lőre való bocsátása csak fgen ke­vés helyen sikerült eddig, mert a viz a legelőkön fekszik, éppen azért a takarmányozás óriási ne­hézségekbe ütközik. A mező- és szőlőgazdasági munkabérek: A sátoraljaújhelyi járásban 20.000, sárospatakiban 15.000, to­kajiban 20.000 és a szerencsi já­rásban 20000 korona. ! A hatósági liszt és só szétosz- ! tása iránt kellő időben intézkedett az alispán. jük meg, hogy primadonnák — köztük nevesek is — nem átal­lották lealjasodni arra a gyaláza­tos szerepre, hogy a Népliget hintás legényei s egyéb söpredék népe közzé elegyedve, gyakran a női méltóság rovására is, a vörös hadsereg s avval a világtörténe­lem legaljasabb forradalma érde­kében hangulatot keltsenek. Azok a színészek és színész­nők, akik nem átallották a för­telmes uralom szolgálatába sze­gődni, méltatlanokká váltak a magyar színészet történelmének nemes tradícióihoz. Á magyar Thália a nemzethüség és fajsze­retet, a történelmi szellem s a nemzeti ideálok kultuszának fel­szentelt csarnoka volt, papjai és papnői a hazaszeretet és a nemes művészet oltárain áldozva, gyak­ran feláldozták életük nyugalmát is, kitették magukat a nélkülözés, sőt nem ritkán a nyomor szen­vedéseinek. Lábukat gyakran meg- vérezte a töretlen utak tü skéje de lelkűk a magasba szárnyalt s í nehéz munkájuk a nemzetre áldást Egr37"©s szám. ára GOO JT A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (49) II. A diktatúra Sátoraljaújhelyben. Kezdetét veszi az üldözés. A kommunisták rendőrségének első dolga volt letartóztatni Jakab Béla rendőrtanácsost, a toloncosztály vezetőjét azért, hogy febr. 20-án nem tudta megakadályozni Kun Bélának a rendőrök által történt megveretését. Letartóztatják a kormányzóta nács rendeletére s a gyüjtőfog- házba csukják a 72 éves Wekerle Sándor volt miniszterelnököt, hogy miért, maguk sem tudták a tanács tagjai. Nyilván az elijesztésnek akartak nagyobb nyomatékot adni, rácáfolva az Erdélyi Mór nép­biztos pár nappal előbb népgyü- lésen elmondott beszédében fog­lalt azon ígéretére: hogy a „pro­letárdiktatúra senkit meggyőződé­séért üldözni nem fog.“ A kommunizálás, „mindennek közvagyonná“ tétete, magyarul : az általános rablás közepette a fegyverkezésre fordítják figyelmü­ket. A gyülevész bitangokból álló csapatok helyébe megbízható, fe­gyelmezett katonaságot akarnak a legrövidebb idő alatt teremteni, amiért is már március 25-én el­határozzák a „Vörös hadsereg“ megteremtését toborzás utján. Havi 450 korona (akkor jelentős ösz- szeg) zsold, teljes ellátás, fél- évenkint 300 korona lakáspénz és amennyiben a zsoldos családos ember, családtagonkint havi 50 korona segély volt kezdetben a vörös katona járandósága. így is alig akadt eleinte jelentkező a jasszokon s egyéb a népsalakhoz tartozó bitang sihedereken, szór­ványosan1 férfi ruhába öltözött ringyókon kívül. A lapok — a direktórium — parancsára sippal- dobbal csábították az újoncokat. A színházakban „Vörös katona­estélyeket“ rendeztek s „Vörös Katona“ címmel napilapot indítot­tak meg. Megbotránkozva említ-

Next

/
Thumbnails
Contents