Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-05-03 / 36. szám
Ötvenötödik évfolyam. 36. szám Sátoraljaújhely, 1924. május 3. POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 10000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyilttér soronként 1200 K. Megjelenik hetenként kétszer szerdán éz szombaton j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I Telefon: (szerkesztőség) 63. szám. FŐSZERKESZTŐ: / FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : (kiadóhivatal) 63. szám. Hiszek egy istenben, hiszek egyhazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. A Jegybank legyen a nemzeté A Jegybank felállításának ideje elérkezett. Ma már nemcsak törekvése és joga ez a magyar nemzetnek, de élet- szükséglete is. A külföldi kölcsön felvétele során merült fel a bank felállítása-elengedhetetlen követelmény gyanánt, mert amig a külföldi tőke államháztartásunk egyensúlyának helyreállítását lesz hivatva szolgálni, addig a saját erőnkből felállítandó Magyar Nemzeti Jegybank stabilitást kíván adni nemcsak pár évre, de azt hisszük, hosszú évtizedekre gazdasági, életünknek. A Jegybank alaptőkéje — amint ismeretes — harminc millió aranykoronára van kon- templálva. Ezt az összeget magának a nemzetnek kell lejegyezni s a kormány ennek során nem kíván egyik gazdasági érdekeltség számára sem előnyt biztosítani, mert téves az a koholt hir, hogy a részvényjegyzés bizonyos előre megállapított perceniuális alapon osztatnék meg az ipari, merkantil és mezőgazdasági ágak között. Tény az, hogy a kiszabott időre a Magyar Nemzeti Bank részvény- jegyzésének meg kell történnie. Egyelőre a kormánynak nem szándéka, hogy a kül földi tőkét is felhasználja erre a célra, de ha ennek szüksé ge felmerülne, természetesen nem zárkózhatnék el az elől, hogy bizonyos mértékig ez a pénz is belekerüljön az ország gazdasági gépezetébe. Ha a magyar gazdasági érdekeltségek tudatára ébrednek a részvényjegyzés fontosságának, erre nem is fog sor kerülni, de ellenkező esetben sem háramlanék kár az országra ebből, mert a külföldi tőke ismételt bevonulása hozzánk csak azt igazolni, hogy külföldön bíznak a magyar nemzet talpraállásában s jó üzletnek is tartják, ha pénzüket a magyar jegybank utján gyümölcsöztethetik. A bank aranyfedezettel alakul meg, természetesen a kamatokat is aranykoronákban biztosítják. Mint független jegybank függetlenségét megőrzi a kormánnyal szemben is, mert alapszabályai értelmében önkormányzata van. Az állam állit ugyan kormány- biztost a bank mellé, ennek azonban funkciója kimerül abban, hogy a jegybank alapszabályai be legyenek tartva. Az egyes gazdasági érdekelt ségektől s maguktól a részvényjegyzőktől függ, hogy a bank ügyeinek irányításában milyen felfogás domináljon. Ezért nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy azok a gazdasági tényezők, amelyeknek a múltban sérelmeik voltak, avagy a jövőben programmal rendelkeznek, minél nagyobb összeggel vegyenek részt a bank részvényjegyzésében, mert mindenki tetszése szerint j jegyezhet s csak a végleges i megalakulás után fog kisülni, hogy áldozatkészségben, de A szanálási javaslatokkal kapcsolatban lázas munka folyik a különböző minisztériumokban. — Most dolgozzák ki ugyanis a javaslatokkal kapcsolatosan leendő intézkedések részleteit. E tekintetben különösen a pénzügy miniszteegyben saját érdekeinek körülbástyázásában melyik érdekeltség lépett leginkább sorompóba. Különösen a gazdatársadalom figyelmét kívánjuk felhívni, hogy a kiszabott időben (május 7-éig) részvény- jegyzését tegye meg, mert késői bánatokat nem lehet már reparálni. Csak helyeselni tudjuk a kormány ama irányelvét, hogy a részvényjegyzés során szabad versenyt enged, mert a percentuális megállapítás során mindig ki volna téve annak, hogy panaszokkal illetnék. A Magyar Nemzeti Banknak valóban a nemzetének kell lenni s ezt csak oly módon érjük el, ha mindenki, akinek tehetsége engedi, erejéhez mérten részt is vesz a bank megalapításában. rium, a kereskedelemügyi minisztérium, a népjóléti- és külügyminisztérium van elfoglalva. Az igazságügy minisztériumban már hetek óla folynak a büniető törvénykönyv reformjáról szóló törvényjavaslat előkészítő munkálataiy Lázas munka a minisztériumokban Folyik a munka a szanálási törvényjavaslatokkal kapcsolatban. Készülnek az uj törvényjavaslatok. — A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (47) II. A diktatúra Sátoraljaújhelyben. „A főváros lakossága azonban — igen csekély kivétellel — egyáltalán nem sejtette a változás jelentőségét, sőt még a polgári elemek közül is igen sokan valami egészen természetes, elkerülhetetlen szükségszerű dolognak tartották a tanácsrendszer prokla- málását. Ennek az a magyarázata, hogy gróf Károlyi a minden nemzeti érzéssel homlokegyenest ellenkező tanácsrendszert soviniszta alapon proklamálta.“ Reá kell mutatni egy fertelmes hazugságra és egy párját ritkitó bornirtságra a gróf Károlyi Mihály március 21-én este megjelent pro- klamációjában. .Közli az antantnak Vix alezredes által közvetített követelését (a demarkációs vonal kikötéséről volt benne szó), amihez hozzátette : hogy a demarkációs vonal ezentúl politikai határnak tekintendő.“ Ezt ez utóbbi kijelentést bele hazudták Kéri Pál és Kunfi Zsig- mond — a proklamáció szövegezői — a gyászos kiáltványba. Pár nappal később ugyanis az antant- missió nevében Baker alezredes, Pontimalli őrnagy és Pomerol százados nyilatkozatot tettek közzé, hogy: „soha nem történt említés arról, mintha itt politikai határról volna szó.“ „Akkorra azonban már megalakult a tanácsköztársaság s igen kevés embert érdekelt az, hogy Károlyi Mihály gróf — aki ha nem szövegezte is, de aláirta a pro- klamációt s viseli érte a felelősséget — nyilvánvaló hazudozás- sal okolta meg a hatalomnak a proletárdiktatúra kezébe való átjátszását.“ A hatalom átadásának másik indoka, mely a proklamáció következő szövegezésében jelent meg: „A termelés rendjét csak úgy lehet biztosítani, ha a hatalmat a proletáriátus veszi át,“ Károlyi botrányos tudatlanságáról tanúskodik. Mert azt az embert, akit a végzet egy nemzet sorsdöntő időszakában — hogy hogy nem — annak élére állított s aki az orosz- országi események után is a kommunizmusban látta a „termelés rendjének biztosítását“, a futóbolondok között is az utolsók közzé kell osztályozni. A külföld (Bécs, Berlin) szocialistái, akiket pedig a vesztett háború s a világfelfordulással járt zavar túlzásra tett hajlandókká, nem tévedtek akkora bornirtságba, mint a „magyar népköztársaság“ elnöke. „Március 22-én ugyanis szikratáviratok adták tudtul „Mindenkinek“ hogy az ezeréves Magyar- ország átalakult — tanácsköztársasággá.“ „E hírnek külföldi visszhangja azonban nem olyan volt, aminőnek a vérmesebb kommunisták remélték. Ahelyett, hogy követték volna a budapesti példát, Bécsben tartózkodó, Berlinben pedig határozottan visszataszító magatartást tanúsítottak a szocialisták.“ A berlini Vorwärtz pláne igy válaszolt a magyar tanácskormánynak a világ proletárjaihoz intézett felhívására : „Mi szociáldemokraták vagyunk s a gazdasági viszonyoknak hirtelen és teljes felfordulásától «csupán a munkásosztály újabb borzalmas nyomorúságát remélhetjük“ „Március 22-én délelőtt az uj- i ságok közleményein kivül egyelőre csak a csukott üzletek mutatták a fővárosban a nagy átalakulást.“ Az események a maguk ijesztő mivoltukban nem jelentkeztek azonnal. Sőt a „népbiztosok“ azon igyekeztek, hogy az ujvilágrend iránt bizalmat keltsenek azokban is, akiket ki akartak irtani. Erdélyi Mór közélelmezési népbiztos arcátlan hazudozással áltatta a közönséget s a tanácskormányt egyik nyilvános beszédében a következőkben mutatta be: „A szovjet-köztársaság nem az a romboló démon, aminek gondolják, hanem célja az épités és a fejlesztés. Az átalakulás folyamatával az uj kormányzatot a tisztviselőkkel szemben sem az erőszak, sem az üldözés nem vezeti. Senkit meggyőződéséért üldözni nem fogunk.“ Szembeállítva az Erdélyi Mór hazudozását a Bettelheim Ernő beköszöntőjebeli fői medvényével, szembeötlő a külömbség. A főváros lakossága ugyanis még nem volt annyira megpuhitva a Károlyi uralom alatt, hogy a keserű labdacsot egy kis édesítő nélkül beadhatták volna neki a kommunisták. (Folyt köv.) Dg'yes szám dra, SCO 3HZ
