Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1924-04-26 / 34. szám

2 oldal. ZEMPLÉN 1924 április 26. a tanácsrendszer első alapkövei és a sztrájkot ezek irányították a szociáldemokrata-párt nagy több­ségének tudatával és helyeslésével. Az első katona- és munkástanács óvatosságból nem a fővárosban, hanem a Budapest melletti Gyömrő községben tartotta üléseit. A sztrájk általános kudarca azonban háttér­be szorította a bolsevizmus irányát — legalább egyelőre! Az ország kétségbeejtő gazda­sági helyzete, a teljesen eredmény­telen svájci és bajorországi utakra e'költött rengeteg összegek elpo- csékolása, a gyáraknak szénhiány miatti szünetelése lassan-Iassan aláásták az akkori kormány min­den tekintélyét. A munkásosztály végül s csa’ a kommunistáktól kezdte várni a helyzet javulását, jóllehe' hog) eddig minden kö­zösséget megtagadott velük, sőt élesen kikelt a bolsevizmus ellen. Magában a szocialistapártban is határozottabb lett egy bizonyos szakadás, a vezetők, akik eddig — legalább látszólag — egyetér­tettek abban, hogy Magyarorszá­gon kommunizmus nem lehet és lennie nem szabad, hinni kezdtek a kommunizmus üdvösségében. Igazolni látszott ezt a katonaság magatartása, a katonatanácsok működése, a kormány elleni foly­tonos tüntetés, a polgári pártok teljes elnémitása s a szociáldemo­kraták előnybehelyezése, kik végül is minden kormányhatalmat ma­gukhoz ragadtak. S habár ebben az időben még alig volt számot­tevő hive a kommunizmusnak, ilyen jelenségek mellett a külföld jóelőre meglátta a ‘kormány gyen­nem * teljesiti, működését kifogá­solni vagy bírálni meri, népbizto­sainak és közegeinek ellenszegül, a forradalmi törvényszék elé ál- littatik és halállal büntettetik.“ Nem volt tanácsos — legalább nyilvános helyen — szóba se hozni olyasmit, amibe valamelyes „felsőbb" intézkedés fölött való bírálatot lehetett belemagyarázni. A proletáruralom eme „rendje“ valóságos fogalumzavart teremtett a félénkebbek között, akik azt is tudni vélték, hogy 80 detektív hemzseg Ujhe’yben, amely szám valószínűleg túlzott volt, de sokan nem tartották lehetetlennek. A rendelet Bettelheim kényura- ságának ismételt proklamálása volt. Nem a forradalmi kormány­zótanács rendeletéinek ellenszegü­lőket fenyegeti meg akasztófával, hanem a „zemplénvármegyei di­rektórium parancsait nem telje­sítő . . . működését kifogásoló, '• t b’rálni merő“ burzeujokat. Bettelheim ugyanis, akinek hiva­tali cime íem ot , a Kormányzó­tanács egy rendmetét mutatta fel az újhelyi direktórium előtt, amely őt az összes -vidéki direktóriumok fölé h 'ezi, 'mtáskörének köze­lebbi í »gälte ísa nélkül. (F'i.j köv.) géjét; a tökéletes erélytelenségét ! és tehetetlenségét arra, hogy a bolsevizmus kitörését meghiúsít­hassa. S mennyire igaza volt! Károlyi, hogy hatalmát megtart­hassa, nemcsak, hogy nem tett semmiféle megrendszabályozó lé­pést’a mindinkább hangosabbakká váló kommunisták ellen, de sze­rencsétlen külpolitikai kudarca után ő maga sietett a gyüjtőfog- házba zárt kommunistákat ki- békiteni . . . (Vége). A májusi lakbérek Az 1917. év novemberi lakbér 7%-át kell fizetni május 1-én aranykoronában. — 16 000 papirkorona egy aranykorona értéke. — A rendelet vasárnap jelenik meg. Május elseje a lakbérfizetökre nézve legsúlyosabb negyed, ides­tova már itt van, de még mindig nem vagyunk téjékozva arról, mit és mennyit is kell május 1-én lakbér fejében fizetnünk Jól infor­mált hi röl szerzett értesülésünk szerint föbérlök által bírt laká­sokra nézve az alapbér kiszámí­tása a következőkép történik: Irányadó az 1917. novemberi negyedre fizetett bér. Ezt arany­koronában lerótt bérösszegnek te­kintik és az 1917. noyember 1-én fizetett bérösszeg 7°/o-át kell mos­tan május 1-én alapbér gyanánt adni. Hogy az aranykorona hány ez­res szorzószámmal veendő, erre nézve a pénzügyminiszter már a legközelebbi napokban j-endeletet fog kiadni. Információnk szerint az arany érték indexszáma 1924. május 1-re tizenhatezerszeres lesz. Kincstári haszonrészesedés az alap­bérek negyedrésze. Üzletekre vonatkozólag az alap­bér az 1917. évi november elsejei aranykoronának számított bérösz- szeg 18°lo-a, a kincstári haszon- részesedés a tizennyolc százalék egynegyed része. Az albérleti összegek megálla­pítása továbbra is teljesen szabad, ugyanígy a nyaralók bérösszege is. Az igy megállapított lakbért má­jus 15-éig kell fizetni. A háziúr május 5-éig köteles közölni lakói­val az 1917. novemberi negyedre szóló alapbért s ha ez aránytala­nul nagy, hivatalos megállapítás a bíróságtól kérhető s a városi hatóság is felvilágosítást nyújt kétség esetén az 1917. évi novem­beri lakbérösszegről. További értesülésünk szerint a Lakók Szövetsége, a kereskedelmi és ipari érdekeltségek a nagy pénz­telenségre való tekintettel, küldött- ségileg kérik a kormánytól, hogy a házbéremelést az augusztusi ne­gyedre halassza. szolgálat komolyságát illetően be­folyása van és amely megfelelő híranyaggal is rendelkezik. Ma­gyarországon már van egy társaság, amely ezt a szolgálatot Budapesten a vezetékeken lebo­nyolítja, ez a Budapesten közked­velt Telefon Hírmondó. — Szóbajöhet most még a meg­felelő felvevőkészülékek előállítá­sának kérdése. Itt igen elővigyá­zatosnak keil lenni. Természetes az, ha a kormány minden körül­mények között azt kívánja, kogy a készülékek Magyarországon gyártassanak. Hiszen a nálunk lévő telefongyárak oly kevéssé vannak foglalkoztatva, hogy köz­gazdasági-szociálpolitikai okokból feltétlenül a hazai gyártás mellett kell dönteni. Készülékeket a kül­földről behozni vétek volna, mert hiszen akkor ki volnánk téve an­nak, hogy a külföldön megmaradt sok selejtes készülék mind első­sorban Magyarországra özönlik be. Ezeket tekintetbe véve meg kell állapítanom azt, hogy méltá­nyos és helyes csak az a megol­dás, ha a dróttalan telefon hír­mondó szolgálat lebonyolításával oly társaság bizatik meg, amely hivatásszerűen foglalkozott eddig is mindavval, ami ehez a szol­gálathoz szükséges, tehát az ál­lam érdekeinek megfelelő hírszol­gálattal, a telefon hirmódszerü szolgálat lebonyolításával és vé­gül telefonkészülékek gyártásával. Halasztást adhat a pénzügy- igazgatóság az árvízkáro­sultaknak a kényszerköl- csön befizetésére A sátoraljaújhelyi m. kir. pénz- ügyigazgatósághoz többek alá­Dróttalan telefon hír­mondó A budapesti lapok az utolsó időben egyre bővebben foglalkoz- ' nak a rádió telefon hírmondó kér­désével, sőt egyesek úgy tüntetik ' fel a dolgot, mintha a tervezett j megoldási módot is ismernék. Minthogy ez a kérdés egyre na- ! gyobb érdeklődést vált ki és kü­lönösen a vidék szempontjából fontos, mert hiszen a vidék nem élvezi a budapesti vezetékes tele­fon hírmondót, hanem a vidékre nézve épen a vezetékek nélkül működő dróttalan telefon hírmondó bir érdekkel, budapesti munkatár­sunk kérdést intézett a rádió tele­fon hírmondóra vonatkozólag egy előkelő szakemberhez, ki többek i között a következőket me ’dotta: A rádió telefon hírmondó kér- ; dóst Magyarországon kétségtelenül meg kell oldani. A megoldás azonban nem törtéi hetik olymór don, mint ahogy azt sokan gon­dolják. Lássuk mindenekelőtt a lehetőséget. A publikum úgy gon­dolja, hogy ha talán egy gyufa­skatulya nagyságú felvevőkészü­léket vásárol, akkor azzal zavar­talanul veheti a londoni vagy párizsi hangversenyeket. Ez a beállítás eljesetí téves és nevet­séges. Ha Magyarországon bárhol párizsi vagy londoni hangversenyt akarunk venni, akkor ahoz lega­lább egy négy erősítő lámpával ellátott nagy felvevőkészülékre van szükség és ahoz egy legalább 80 méter hosszú amtennát kell fel­állítani. Az ilyen készülékek rop­pant drágák és még a leggazda­gabb emberek is szívesen le fog­nak mondani a londoni koncer­tekről, ha megtudják, hogy az ilyen felvevőkészülékek mibe ke­rülnek. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a híranyagnak a külföldről való szabad felvétele roppant veszélyes állambiztonsági szempontból, mert hiszen minden állam terjeszt propanda híranya­got és a szabad külföldi vétel még azt is lehetővé tenné, hogy' egyenesen államellenes köziemé nyék minden ellenőrzés nélküi felvétessenek. — Ezért a kérdés nézetem sze­rint Magyarországon egyedül úgy oldható meg helyesen, hogy egy Magyarországon felállítandó adó­állomás terjeszti a vidékre a hir anyagot és zenét és az előfizetők egyelőre a posta előírásának meg­felelő és plombáit készülékekkel láttatnak el. A szolgálat lebonyo­lítását mindenekelőtt egy olyan társaságra kell bízni, amellyel szemben az államnak főleg a hir­irásával a pénzügyminisztérium­hoz cimzett kérvényt nyújtottak be folyó évi április 22-én, mely­ben a sátoraljaújhelyi árvíz káro­sultak a kényszerkölcsön további részleteinek befizetése és a kere­seti adó fizetése alól való fel­mentése iránt folyamodtak. — A folyó évi április hó 11-én kelt 61296/VII—1924. sz rendelettel a m. kir. pénzügy­minisztérium csak arra hatal­mazta fel a m. kir. pénzügyigaz­gatóságot, hogy azoknak az adó­zóknak, akiknek az árvíz akár a mezőgazdasági mivelés alatt álló földjükön, akár a gazdasági épü­leteikben, vagy a lakóházukban olyan mértékű kárt okozott, hogy e miatt az állami kölcsönelőleg tartozásuk részleteit a 32000/1924. számú rendeletben megállapított határidőkön belül megfizetni nem tudták, illetve nem tudják, az ál­lami kölcsönelőleg tartozás befi­zetésére — kellően indokolt egyénenkénti kérvén)» alapján — 1924 évi junius hó 30 áig terje­dő pótlékmentes fizetési halasz­tást adhasson. A béiyegmentesen beadható kérvényben fel kell tüntetni, hogy Fekete frakk szóve4ek békebeli minőségbeli kaphatók Magyarország legolcsóbb posztóáruháza Angol, francia és belföldi legjobb gyárt- í TlftÖ Sátoraljaujbely mányu női- és férfi gyapjúszövetek külön- Dl Ullliul UtljUu FÖ-lltCä IG. SZ. legessége állandóan nagy választékban. ---- . ■- ...........— p costume és ruha szövetek nagy választékban

Next

/
Thumbnails
Contents