Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1924-04-02 / 27. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1924. április 2. latot hozzon létre a hatóságok és a közönség között. A belügyminiszter bizonyára a közigazgatási szolgálata alatt szer­zett közvetlen tapasztalataiból szűrte le azt a tanulságot, hogy milyen közérdekű, szociális és tár­sadalmi jelentősége van annak, ha a jutások főszolgabírói közvet­len és sii/ü érintkezésben szerez­nek tudomást a lakosság igényei­ről, panaszairól, óhajairól, ügyes­bajos nagy m is sokszor jogos méltánylást igénylő dolgairól. A irmet yi közigazgatás jósá­gának egyik legfőbb tényezője — mondja rendeletében a belügymi­niszter — hogy a járás fcszolga- birája községéit minél gyakrabban keresse fel, ott minél több időt töltsön s ne szorítkozzék csupán a községi iroda és ügykezelés megvizsgálására, vagy a konkrét helyszíni tárgyalások elvégzésére, hanem igyekezzék személyesen meggyőződni arról, milyenek a község közállapotai, a gyakorlat­ban miként jutnak kivitelre az el­rendelt intézkedések, milyen hatást váltanak azok ki s milyen rendel­kezések szükségesek ahoz, hogy a lakosságnak a hatóságokba vetett bizalma megerősödjék ? Ennek a célnak elérése érdeké­ben a belügyminiszter szigorú kö­telességévé teszi a főszölgabirák nak, hogy minden hónapból / eg- alább 10 napot a járásnak köz­ségeiben töltsenek s ezt a bejárást úgy osszák be, hogy abban min­den községre sor kerüljön, tekin­tet nélkül arra, van-e a község­ben jegyzői székhely s milyen tá* vol esnek a járási székhelytől. Kötelesek továbbá a vármegye vagy az alispán rendelkezésével megszabott időközökben megtar­tani a községi vizsgálatokat s a vármegyei ügyviteli szabályzatban előirt tárgyalási napokat. A főszölgabirák minden hó 5-ig jelentést tartoznak felterjeszteni a vármegye főispánjához és alispán­jához, melyben felsorolják, mely községekben, mely napokon volt kint a főszolgabíró, vagy helyet­tese ? A mai utazási átalányok mellett ez az intenzív járási ellenőrzés nem vihető keresztül. Fölhív ja árért a belügyminisz­ter a vármegyek közönségét, hogy a főszölgabirák utazási átalányai­nak megá’’apitását vegyék újból rende ;s aL, állítsák be azt költ­ségvetésükbe vagy ahol ez már megálhpitáL nyert volna, hozzon erre vonatkozó határozatot s ezt hozzá ' aladéktalanul terjessze föl. Ugyanezen eljárás követendő az alispát. úti átalányának a tényle­ges kiadásokkal leendő összhang­ba hozatalánál is. Az átalányok megállapításánál a belügyminiszter egy kettős fo­gat tartását veszi alapul és taxa­tíve felsorolja azokat a természet­beni járulékokat, melyek ezen a számítási alapon a főszolgabíró részére átalányul megállapitandók és kiszolgáltatandók. A miniszter rendeletének betar­tását szigorú büntető szankciók mellett fegyelmi eljárás terhe mel­lett teszi kötelezővé s miután az úti átalányok ily nagymérvű föl­emelése a vármegyék közönségére hárít nagyobb terhet ennek elle­nében közönség fokozottan ked­vezőbb bánását jelöli meg ellen­értékűi. Kétségtelen, hogy Zemplénvár- megye közönsége is megérti a belügyminiszter intencióit, amely életet, közvetlenséget és az eddigi­nél jóval nagyobb aktivitást, len­dületet akar bevinni a közigazga­tási hatóságok működésébe. Abban rejlik különös hordereje ennek az intézkedésnek, hogy a lakosságot belátóvá fogja tenni a közigazgatási hatósággal szemben s eloszlatja bizalmatlanságát, ha azt fogja tapasztalni, hogy minden bajában, nehéz körülményeiben a hatóság őt közvetlen megértéssel támogatja és gyámolitja. S megkönnyíti a közigazgatás munkáját is, mert az őszinte és keresetlen érintkezés mindég job­ban rátalálhat a bajok forrására, mint az élettelen bürokrácia. Belügyminiszterünk tapasztalt- ságát és egészséges szociális ér­zékét nagyban igazolja ez a ren­delkezés, mely útját állhatja az életteli kapcsolatokkal a lelketlen uszításoknak, izgatásoknak s a hatósági tekintélyek lejáratásának. A hatóságoknak és a gondjaikra bízott közönségnek közvetlen érint­kezése egyik pillére az újraépítő munkának s megvan azért min­den okunk arra, hogy a belügy­minisztert, kétségtelen nagy ered­ményekkel biztató intézkedése al­kalmából, a legmelegebben üdvö­zöljük. RÍSÉ*% KBRäÖ X« TSB X j állandóan legolcsóbban szállít vidékre utánvéttel | Markovits József Budist, IX., Ráday-uíca 8 1 He megbízott kerestetik. Drier világhírű .Excel- Nior-ltak én a Tavaszi Rés*- vényt íipsörök“ megérkeztek. Raktár: Bettelheim Márton, Sá­toraljaújhely, Árpád utca 13. Mindig tart az árvizveszedelera. A fővárosi lapokban erősen túl­zott hírek jelentek meg a zem­pléni árvizveszedelemről is. Egyik előkelő napilapban ilyen cim alatt jelent meg közlés az újhelyi Ronyvakiöntésről; „Sátoraljaúj­helyben több épületet sodort el a Tisza'. Szerencsénkre ez a hiá­nyos földrajzi tudomány sem he­lyezheti annyira közelünkbe a Ti­szát, hogy ennek áradásától ne­künk is tartani kellene; megtette nálunk a Ronyva a magáét, mely — sajnos — eddig veszedelme­sebbnek bizonyult Zemplénben a Tizzánál. Sőt tegnap az eddiginél jóval megnyugtatóbb híreket kap­tunk a Tisza áradásáról, melynek töltéseinél a lakosság az állandó hatósági irányítás mellett sikeres védekezést folytat. Tokajnál a Ti­sza árterületén lakókat telepítette ki eddig a hatóság a lakóhá­zakból. Veszedelmesebb a Bodrog ára­dása. A Bodrog-töltéseknek ma­gyar területre eső részein az erős hullámverésnek kitett szakaszokon u. m. Felső és Alsóbereczkinél, Halászhomoknál és Kispataknál a védekezés eredményesen folyik, ami nem mondható el a cseh te­rületre eső részeknél, mert a Ki- rályhalmecen maradt Tiszaszabá- lyozó társulat távirati jelentése és a több oldalról vett hiteles érte­sülés szerint Szomotor és Szerda­hely között több helyen átömlés és gátszakadás történt, mely által a magyar részen megmaradt bod­rogközi rész árvizveszedelemnek volt kitéve. Kedden érkezett jelentés szerint azonban a gátszakadáso­kat, különösen az örösi lakosság megfeszített munkájával sikerült eltömni. A szerdahelyi vasúti ál­lomás és környéke azonban most is viz alatt áll. Nagyobb veszedelmet jelentett volna azonban különösen a két Bereckire, ha Bernáth Aladár alis­pán erélyes közbelépése meg nem akadályozza a szerdahelyi szaka­szon a lakosság által tervbe vett töltésátszakitást, hogy ezáltal a Bodrog árját Alsó- és Felsőberecki felé zúdítsák. Az alispán ennek hírére a kisállomáson át távbeszé­lőn érintkezést vett föl a cseh ha­tóságokkal s fél éjszakán át tartó izgalmas telefonváltás után sike­rült a töltés szándékos átszakitá- sát megakadályoznia. Kedden délelőtt már kisebb apadást jeleztek a Bodrogról. Sá­toraljaújhely és Sárospatak között a Bodrog áradás a vasúti közle­kedésben okozott komolyabb za­varokat. Az ár ugyanis az erős szélvihartól korbácsolva az Ujhely- nek futó kettős vágányu vaspálya baloldali sínpárját teljesen alá­mosta úgy, hogy a közlekedés csak az egyik sínpáron bonyolítható le. Ezen a szakaszon a miskolezi üz­letvezetőség pályafentartási osztá­lya alá rendelt műszaki csapatok minden lehetőt elkövetnek a vas­úti töltés rendbehozatalára. Bernáth Aladár alispán a leg­teljesebb erélylyel intézkedik az árvizveszedelem elhárítására és fo­ganatosíttatja az idejében megtett intézkedéseket. Az egyes szaka­szokon a kirendelt főszölgabirák állandóan kint tartózkodnak s a legnagyobb erőfeszítéssel végez­tetik a kirendelt munkaerőkkel az árvízvédelmi munkálatokat. A Tisza még nem kulminál s a jelentések szerint áradása csak a hét végén éri el tetőpontját. Minden remény megvan azonban arra, hogy a he­lyesen irányított preventív intézke­dések keresztülvitelével a zempléni részek a nagyobb árvizveszedel- met elkerülik. HIBE fiz Óceán felé .T? Utolsó királyunk számkivetett elhagyatottságban, lelki gyötrel­mek között bekövetkezett halálának évfordulója haladt elf mellettünk (hit­elmúlt napon) Shakespeare tragikus királyhősei a Henrikek, Jakabok, Jánosok gigászi alkotások, de sor­suk elrajzoltnak látszik ama sors- tragédia mellett, melyben az em­berszerető, a békét akaró hős bu­kott el, az, aki a világon végig- száguldó gyűlöletfergetegében min­denkitől elhagyatva, az emberekbe s az igazságba vetett hit erejével akarta a végzetet megfordítani. Földi szenvedésektől gyötörve, de égi tisztaságban hunyt el csillaga a távoli horizonton, a messze- messze idegenben, hol a feketén zugó Óceán ringatja árva sírját. És ahogyan ott álltunk tegnap a szimbolikus katafalknál, újra csak azt láttuk benne, aki megtette a négy vágást a világ minden tája felé, akinek pajzsán az egész magyar címer fénylett, s akinek koronájában az egész magyar­ság élete ragyogott. Majd a sötét gyászpompában, szomorúságunk és árvaságunk megindultságában mint vízió lángoltak föl a szimbolikus ravatal fölött halálos ágyán mon­dott utolsó szavai: rÉn Uram és Istenem Jelajánlom Neked szenve déseimet és ha akarod, életemet nemzetem jövendőjéért. * Mikor ? Mikor lesz kisarjadzása az ő martiriumának, mikor lesz feltá­madása Nagymagyarországon az Ő nemes halálának? Fekete frakk szövetek békebeli minőségben kaphatók Magyarország legolcsóbb posztóáruháza Angol, francia és belföldi legjobb gyárt- Qnjjnginn F SítOPlljlljM| mányu női- és férfi gyapjúszövetek külön- Dl Ullllul KiujUlJ Fi-ütia Ifi. sz. legessége állandóan nagy választékban Jfői costume és ruha szövetek nagy választékban!

Next

/
Thumbnails
Contents