Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)
1923-12-15 / 99. szám
Ötvennegyedik évfolyam. 99. szám Sátoraljaújhely, 1923. december 15. Megjelenik hetenként kétBzer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) Előfizetési ár: Negyedévre . . 3000 K. Egy évre . . 12000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyilttér soronként 500 K. Telefon: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: (szerkesztőség) 63. ss&m. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 63. szám. Az indemniti A pénzügyminiszter helyettese a napokban nyújtotta be az uj indemnitási javaslatot a nemzetgyűlésnek. Az utolsó felhatalmazási törvény érvényessége az év végén lejár, szükséges, hogy a kormány — rendes költségvetés hiányában — újból megkapja a rendkívüli felhatalmazást a közadók beszedésére s az állami szükségletek födözésére. A mostani javaslat a korábbiak keretében mozog. Mértékadónak a kiadások és bevételek határaira, az állam teljesítményeire és követeléseire nézve, a folyó évi méreteket jelöli meg irányadókul. A felhatalmazás tartama is ugyanaz, ami a nyári indem- nitásé volt: félesztendő. De van egy lényeges újítás ebben a javaslatban, ami egyúttal örvendetes esemény is. Nemcsak kilátásba helyezi, hogy az indemnitás időtartama alatt elkészül, tárgyalandó és törvényeink közé beiktatandó lesz az állami költségvetés, hanem kötelező erővel el is rendeli azt. És ezzel a javaslat megfelel a külső hatalmakkal köl- csönünk ügyében folyt tárgyalások egyik alapfeltételének. Hitelhez csak olyan feltétellel juthatunk, ha állami életünket ezentúl rendes, mielőbb egyensúlyba hozott költségvetés tükrözteti visz- sza. Nekünk is életkérdés, hogy helyreállítsuk a normális rendet állami pénzügyeinkben s mielőbb deficitmentes egyensúlyba hozzuk államháztartásunk mérlegét. Állami pénzügyeink dolgában a háború katasztrofális vége okozta a felfordulást. Államháztartásunk a háború előtt két évtizeden át nem csupán egyensúlyban volt, hanem évről évre nagyobb fölöslegeket mutathattak ki a záró számadások. A Monarchia összeomlása után a kirobbant forradalmak s a tanácsköztársaság üzelmei kifosztottak értékeinkből, felfokozták szükségleteinket és minimumra süllyesztették pénzünk értékét. É miatt lehetetlen volt reálisan tervezni, költ- ségvetésszeriien kezelni lefogyott pénzerőnket s életünk negyedfél éven át csak a bankóprés munkája és a közönség bizalma alapján tengődhetett mostanig. Ezért elsőrendű esemény a mostani indemnitás, mert úttörője pénzügyi téren annak a kölcsönnek, mely talpraál- Iásunkhoz a pénzeszközöket adja kezünkbe s lehetővé teszi, hogy végre helyreálljon államháztartásunkban is a kívánatos egyensúly. A pénzügyi kormány csak a kölcsön valószínűvé válta óta jutott abba a helyzetbe, hogy költségvetési tervezetét reális kalkulusok alapján előkészíthesse. Ezért késett az indemniti-bill benyújtásával mostanig. Ezt azonban csakhamar követni fogja a rendes állami költségvetés. Azért reméli méltán az ország közvéleménye, hogy a nemzetgyűlés a felhatalmazási javaslattal gyorsan és az ex-lexet elkerülve végez. Reformtervek és létszámcsökkentés A viszonyok kényszerűsége kö- . vetkeztében kormányzati programmá lett Magyarországon a közalkalmazottak radikális létszámcsökkentése. Szorosan összefügg ennek keresztülvitele az ország gazdasági talpraállitásával, a külföldi kölcsön feltételével s ez magyarázza és teszi érthetővé, ha a kormány újabb sorozatos létszámcsökkentést tervez. Ezzel kapcsolatban azonban fontos adminisztrációs reformokat is tervez a kormány, melyekre nézve a következő információkat kaptuk. — Nem titkolható többé, hogy sorozatos B liszták várhatók mindaddig, amig a köz és átlami alkalmazottak létszáma a csonkaország viszonyainak megfelelően nem alakul. Bizonyosra vehető, hogy a jövő év tavaszáig valamennyi állami hivatalnál az eddigieket felülmúló létszámcsökkentés lesz. Mivel azonban ez veszélyeztetné az állami adminisztrációt, arról is gondoskodik a kormány, hogy a leapasztott tisztviselői kar el is tudja végezni a reá háruló teendőket. Ezért egyszerűsítést, illetve decentralizálást tervez a kormány. — így például kiterjeszti a pénzügyigazgatóságok hatáskörét. Olyan ügyekben, melyekben eddig elsőfokú hatóság volt — másodfokon fog határozni. Ezzel egyidejűleg az állampénztárakat pénzügyi hatóságokká fejlesztik és felruházzák ezeket adóelőirási, illetve adókivetési jogkörrel. — A tanfelügyelőségekre szin- i tén nagyobb hatáskör vár. így tanítóknak, tanítónőknek saját hatáskörükben adhatnak szabadságot s ezenkívül kiutalási és számfejtési jogkörük is lesz a tanfelügyelőségeknek s szervezetükben még további jelentős reformok is várhatók. — A többi állami intézményeknél, mint a vasút, posta és távírdánál szintén nagyarányú egyszerűsítések,ügyosztályösszevonások s nélkülözhető hivatali szervek megszüntetését tervezik, melyeknek pontos keresztülvitele ma még nem tudható. — Általában véve ezek a kérA proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János . (10) 1. Bevezetés: A történelmi anyag egybefoglalásának vázlatos ösmertetése. A gróf Károlyi Mihály' francia- országi befolyásáról terjesztett híresztelés és az ahoz fűzött vérmes képzelgésre csakhamar bekövetkezett a ridegen kijózanító hideg zuhany Franchet D’Esperay francia tábornoknak a belgrádi fegyverszüneti tárgyalások alkalmából elhangzott ama kijelentésében — amelynél a francia tábornok még az elemi udvariasságra sem volt tekintettel — hogy: „a magyarok lakolni fognak“, a melyből lehetetlenség volt meg nem érteni a bosszuszomj fogcsi- korgatását s abból a szinte ut- széli szemrehányásból, mellyel a Károlyi kíséretét illette. A francia generális szavainak a rideg értelme félremagyarázhatatlan volt. „Jaj a legyőződnek“, egyben megrovás, hogy a magyar zászlós urak ivadéka, ha követségbe megyen egy francia tábornok elé, kíséretének megválasztása ne a csőcselékre essen. Egyébiránt a francia valószínűleg tisztában volt azzal, hogy olyan környezet, aminő előtte. állott, nem lehet hivatott képviselője Magyarországnak. Ha Károlyi, az időkhöz mért férfi a belgrádi fogadtatás után szakit a pacifizmusával, ami a gyáva megadást jelentette a kül- ellenséggel szemben s megkísérli megfékezni a belső ellenséget a már-már fejére nőtt nemzetköziségben. Egyikre sem volt képes. Csak arra, hogy kezére dolgozzon mindkét ellenségnek, hogy megkönnyítse Magyarország feldarabolásának munkáját s hogy a vérző csonka maradékra reá szabadítsa a bolsevizmus martaló- cait. A nemzet akaraterejének céltudatos megbénítása következett be, a nagy és általános ierészegedés előtt, mely a szégyenletes bukáshoz vezétett. * * * Foglalkoznunk kell azon körülmények vázolásával, amelyek a háború alatt s különösen annak vége felé a néphangulatot befolyásolták s okozói voltak a későbbi forrongásoknak s helyenkint az élet és tulajdon elleni merényleteknek. * * * Említettük már, hogy a világháború negyedik évében a háború unottság a csüggedésbe kezdett átmenni. A roppant veszteségek, a háború gyors befejezhetésének kilátástalansága, kimenetelének kétes volta, a fokozódó drágaság s azzal kapcsolatos közgazdasági bajok, amelyeket a rossz termés is tetézett, a levertség érzését általánossá tették. A háború győzelmes befejezhetésébe vetett hit megrendült, hogy hova-tovább helyt adjon a kishitűségnek, sőt a gyávaságnak. A katonaszaba- ditás, amely már a háború kezdetével megindult, a szolgálat alól való mentesítés szinte foglalko- zásszerüleg űzetett. Katonák, akik távol a vérpatakoktól front mögötti szolgálatra hivattak be, jajveszékelve, szinte hideglelős didergéssel futkostak protekció után, csakhogy fárasztó szolgálatuk (a sóház, vagy a hid őrzése) alól szabadulhassanak. Nyitottak aztán azilumot is a front megetti szolgálattól irtózók- nak az adóbiztosi állásokban. A frontról rövid szabadságra hazaérkező katonáknál rossz vért szült már a háború kezdete óta ama meggyőződés, hogy azok, akik pénzzel győzték, ki is vihették, hogy fiaik elvonhassák magukat a nehéz és életveszedelemmel járó szolgálattól, akik az alkalomszülte szédelgés minden csalafintaságait kihasználták. Egyszerre mindenfelé gombamódra elszaporodtak a földbirtokosok, akik az előirt kiterjedésű, máróí-holnapra nevükre írott földbirtokukra hivatkozva — amelyben azonban senki, se az ekeszarvát, se a kapa vagy kaszanyelét meg nem fogta — kirimán- kodták s legtöbbször meg is kapták a sóvárgott hadmentességet. A háborús konjunktúrák kihasználásával gyorsan és hihetetlen arányokban gazdagodó, hadköteles korban levő rőföskereskedők a Eg'37'es szám ára, 200 30