Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)

1923-10-10 / 80. szám

1923. okt. 10. ZEMPLÉN 3. oldal. Hogyan lehet állami segít­séggel építkezni. Ismeretes, hogy az állam a lakásínség enyhítése érdekében segítséget ad magánosoknak is lakások építésére. Általánosságban az tarthat szá­mot állami támogatásra, aki nem spekulatív célokra épít, hanem a lakásínség enyhítésére. Annak, aki kijelenteden ilyen célokra épít, alá kell vetnie magát az állami ellenőrzésnek. A tulajdonosnak szabad bér- megáliapitási joga van és a laká­sok felét adhatja bére olyanoknak, akiknek már van lakásuk. Az ál­lami kedvezmény egyik része az adó és illetékkedvezmény, ami a nyersbérnek 65%-át jelenti. Ha az elrejtett vagyont építkezésre használják föl, mentesül a bün- tétés alul s csak egyszerűen adó­zik. Állami kölcsönért az folyamod­hat, akinek meg van a telke és az építkezési összeg 40°/o- a. Éhez adja az állam a 60°/o-ot. A köl­csönt öt évre folyósítják, de ez a határidő meg is hosszabbítható. A lakásépítési akció végső ha­tárideje 1925. május 1. s a vidéki építkezők kérvényeiket a népjóléti minisztériumhoz nyújthatják be. KET£ Mezőgazdasági Hitelintézet és iparfejlesztési R.-T. Budapest, V., Nádor-ucca 20. Elfogad megbízásokat ter­mény értékesítésre minden mennyiségben. — Mezőgazda­sági hitelt nyújt kedvező feltételekkel. Mezőgazdasági többtermelés és iparfej­lesztés. hike ír. Előfizetési felhívás! A Zemplén könyvnyomda és lapkiadó r. t. tulajdonává lett ZEMPLÉN lapra való előfizetésre kérjük fei Zemplén vármegye közön­séget. A „Zemplén“ hetenként kétszer, szerdán és szombaton mindenkor négy oldalon fog megjelenni. Politikai irányát a Bethlen István miniszterelnök által megszabott s a konszolidá­ciót 'áló középút politi­kái a; előző számában szögeztük le. Egyebekben arra fogunk tói hogy lap hü tuKre ícjsjyco ZíCnipicn vár~ meg, őségének Felkv. mk azért Zemplén vármegye közönségét hogy a lapot előfizette é a mogatni sziveskedjei. Az előfizetés eszközlése céljából lapunk mai számához postautalványt csatolunk. A Zemplén előfizetési ára: Egy évre . 12000 K. Fél évre . 6000 K. Negyed évre 3000 K. Tisztelettel: A Zemplén könyvnyomda és lapkiadó részvénytársaság: Thuránszky László elnök Bernáth Aladár alelnök báró Maillot Nándor igazg. tag báró Waldbott Frigyes igazg. tag Ulésházy Endre iigyv. igazgató — Október hatodika. A ti­zenhárom aradi vértanú emléke­zetének a nap jelentőségéhez mél­tóan hódolt az egész ország ma­gyarsága. Ujhelyben minden fele­kezet templomában gyászistentisz­teletet tartottak melyeken részt- vett a hatóságok képviselete is. A ref. templomban Enyedy Andor megható és emelkedett beszédben méltatta a szomorú évforduló je­lentőségét. Valamennyi iskolában és intézetben is megülték a gyá­szos nap emlékezetét. — A Carolineum jubileuma. Városunk egyik legjelentősebb kul­túrintézménye fenállásának ötven­éves évfordulójához érkezett el s ez alkalomból október hó 15-én rendkívül színvonalas programú ünnepséget rendez, melyre meg­hívta a vármegyei és városi ha­tóságok vezetőit. Módunk lesz még az ünnepséggel kapcsolato­san az intézmény félszázados fenállásának jelentőségét méltatni. — Halálozás. Konrád Imre, br. Maillott Nándor nemzetgyű­lési képviselő uradalmának főin­tézője, vasárnap este 9 órakor agy­vérzés következtében hirtelen el­hunyt. A tragikus haláleset nagy részvétet keltett s az elhunyt fő­intéző temetése a részvét minden nyilvánulásától kisérve ment végbe. Az elhunytat özvegye és három gyermeke gyászolja. Azary Anna Zemplénszinnáról menekült állami tanítónő szolgá­latának 18-ik évében f. hó 6-án elhalt. — A Központi Takarék köz­gyűlése. Sátoraljaújhely gazda­sági életének egyik legjelentősebb tényezője, a Központi Takarék- pénztár r. t. okt. 7-én rendkívüli közgyűlést tartott, melyen eddigi tiz milliós alaptőkéjének száz mil­lió koronára való emelését hatá­rozta el. A közgyűlést Behyna Miklós igazgatósági elnök, a jegy­zőkönyvet Rácz Miklós dr. inté­zeti ügyész vezette. A közgyűlé­sen az érdekközösségben lévő Lloyd bank képviseletében dr. Görgey István nemzetgyűlési kép­viselő és Biernátzky Szilárd igaz­gatósági tagok vettek részt. A tőkeemelés szükségességét dr. Klein Károly vezérigazgató fej­tette ki. Reámutatott arra, hogy az intézet nem szívesen emel tő­két, de nehéz elhatározásában szá­molnia kellett a gazdasági viszo­nyok kényszerűségeivel, ha nem ’kar kívül maradni a gazdasági '-ez fűződő kapcsolatokon. A 'ésnek az a célja — fej- azérigazgató — hogy okszerűen szolgál- ’ termelést. A 100 millió alaptőke nem sok, de elégséges arra, hogy egyelőre fentarthassák az intézet standard­ját és arra az időre, mikor a gaz­dasági viszonyok a korona stabi­lizációjával biztosabb bázisra épít­hetnek, belekapcsolódhassék az intézet is az olyannyira fontos termelő munkába, mely végered­ményében hozzájárul a teljesen leromlott gazdasági élet újraépí­téséhez. A Lloyd bank képviseletében Biernátzky Szilárd igazgató szó­lalt föl, hangsúlyozván a pat- ronizáló intézetnek azt a fel­fogását, mellyel az újhelyi inté­zettel való közösségében nem az üzletre helyezi a súlyt, hanem arra, hogy ez az intézet határvárosban nemzeti feladatot és propaganda­hivatást is teljesít s arra is készül, hogy a fölszabadulás eljövendő idejekor fontos gazdasági szerve lehessen a visszaKapcsolódó terü­leteknek. A közgyűlés dr. Klein Károly vezérigazgató jelentését a legna­gyobb megnyugvással vette tudo­másul s azzal a tudattal adta meg a szükséges fölhatalmazásokat, hogy az a nagy teljesítmény, melyet a vezérigazgató óriási munkával és agilitással az intézet talpraállitása körül végzett, még szebb ered­ményekkel biztat a jöv ben s az intézet valóban olyan erőtényezővé válik, melynek jelentős szerep jut az olyannyira kívánatos gazdasági megerősödésünkben. — Amerika felfedezésének évfordulóját az összes iskolák és intézetek október 12-én meg­ünnepelik. — Doktori avatás. Glückmann Zoltán jogszigorlót a szegedi Fe- rencz József tudományegyetemen doktorrá avatták. — A Kazinczy Kör közgyű­lése. A Zemplénvármegyei Ka­zinczy Kör elnöksége tisztelettel meghívja a Kör összes tagjait ok­tóber hó 14-én d. e. 11 órakora vármegyeház nagy termében tar­tandó közgyűlésre. — Zemplén vármegye isko lánkivüti népművelési bizott­sága f. hó 6-án a vármegyeháza tanácstermében választmányi ülést tartott, melyen az október hóban Budapesten tartandó iskolánkivüli népművelési ankét kérdőpontjaira vonatkozó állásfoglalását körvo- nalozta. — Uj költségvetést készített László Ferenc főszámvevő a vá­rosi háztartásról a jelenlegi 3-as koronaértéknek megfelelően. Az 1923. évre összeállított költségve­tés rövidesen a pénzügyi bizott­ság elé kerül. — A nyíregyházai színi sze­zont október 5-én kezdette meg Heltai Hugó társulata a Cigány­báróval. Az előadás előtt a városi kulturtanácsos beszéd kíséretében adta át Heltainak az újonnan át­alakított színházat. — Újból drágul a vasút. A Máv. újabb tarifaemelést készít elő s 50 százalékkal készül emelni a személy és az árudijszabást. Értesülésünk szerint az emelés okt. 25-én, a reformtarifa pedig nov. 4-én lépne életbe. — Száz millió koronát, hat­van millió, ötven millió, negyven millió koronát is nyerhet az uj m. kir. osztálysorsjátékon. Hiva­talos árak: egész 4000 korona, fél 2000 kor, negyed 1000 kor. Rendeljen levelező lapon október 15-ig, mert a sorsjegykészlet a nagy kereslet folytán húzás előtt elfogy. A rendelt sorsjegyeket és hivata­los játéktervet azonnal küldi „Benkő Bank Részv. Társ.“ Bu­dapest, VI., Andrássy-ut 60. — Eladó hordók. Tállyán Bodnár Józsefnél 250 Hl. uj hordó eladó. A hordók literje Tállyán 350 korona. Kniiákat Icifogástuluiiul tisztit, luimien színre fest Kukovszky.Bereséuyi-iitca 5. sz. Bérló: Sárkány. SPOET. Egyefértés S. C. — Diós­győri V. T. K. 2: 2 (0: 0) Vasárnap Északkerület baj­nokcsapata döntetlen eredménnyel hagyta el az újhelyi pályát. Ha az Egyetértés szivósabban véde­kezik, úgy a győzelmet könnyen meg is szerezhette volna. A fői­ázott sikamlós pályán az első fél­időben nem tudták a csapatok kellő formájukat kijátszani s igy az első félidő mezőnyjátékkal telt el s csak néha volt egy-két ve­szélyes helyzet a kapuk előtt. A második félidőben a legszebb játékot láttuk. A hatodik percben az Egyetértés jobb szélsője le­futja a védelmet s centerezett lab­dáját az ifjúsági Csehi védhetet- lenül gólba lövi. A váratlanul esett gól után Diósgyőr oly erős iramot diktál, milyet már régen láttunk az újhelyi pályán. Diósgyőr ki­tűnő halfsora révén állandóan tömi labdával csatárait, de szebb­nél szebb lövései célt tévesztenek vagy Kandrács kapus zsákmá­nyává lesznek. A 20. percben a tizenhatos vonalról Csapkay ide­ális szép lövéssel kiegyenlit. Ez­után az Egyetértés lép fel táma­dólag s egy büntető rúgásból Szép negyven méteres lövésével ismét megszerzi a vezetést, de két perc múlva egy vehemens támadásból Csapkay megszerzi Diósgyőr kiegyenlítő gólját. Ezek után mindkét csapat erősen küzd a vezető gólért s ha a DVTK. csatárok nem annyira idegesek, a győzelmet feltétlenül megszerzi a vendég csapat. Befejezés előtt két perccel a büntető területen az Égyetértés kézzel érinti a labdát s a meg­ítélt 11-est Csapkay a kapu fölé lövi. Az utolsó percben egy biz­tos gólnak látszó labdát Kand­rács nagy bravúrral véd. Az Egyetértés mindegyik játé­kosát dicséret illeti, kogy kerü­letünk bajnok csapatával ily res- pektabilis eredményt ért el, de el kell ösmernünk, hogy a DVTK. csatárok lövéseit szerencse nem kisérte. Diósgyőr legjobb emberei Müller, Pasteiner és Csapkay vol­tak. Az Egyetértésből Kandrács- nak volt jó napja s igen jól be­vált Csehi. Biró Kiss volt, ki el­fogulatlanul vezette a mérkőzést. Dac—Sac 10: 0 (3: 0) Hihetetlen, első osztályú csa­patoknál szokatlan gólarányu ve­reséget szenvedett az újhelyi szí­neket képviselő csapat Miskolcon a Dac. pályáján. Az eredményt szinte kétkedve fogadtuk, de mi­kor a Klubhoz közelállók meg­erősítették a Sac-nak csaknem teljes letörését jelentő ezt az ered­ményt, kétségtelennek tartottuk, hogy a csapat belső életében lép­tek föl olyan tünetek, amelyek

Next

/
Thumbnails
Contents