Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)
1923-11-28 / 94. szám
Ötvennegyedik évfolyam. 94. szám Sátoraljaújhely, 1923. november 28. Megjelenik hetenkénti kétszer szerdán és szombaton | Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely Széohenyl-tér 9. sz. Telefon: (szerkesztőség) 63. szám. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Eldflzetésl ár: Negyedévre . . 3000 K. Egy évre . . 12000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 500 K. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSAK JÓZSEF Telefon : (kiadóhivatal) 63. szám. A szociáldemokratáknak az általános hangulattal szembehelyezkedő állásfoglalása nemcsak arra alkalmas, hogy ismételten kihívja azok jogosan türelmetlen bírálatát, akik tisztában vannak a szocialista gazdasági és politikai felfogás tudatos tévelygéseivel, hanem arra is, hogy fölnyissa annak a munkásságnak a szemét, a melynek ugyancsak keserves létfentartási küzdelmét akarja a kölcsön utján elérhető jobb gazdasági helyzettel a kormányzat megkönnyiteni. Eddig — s most Debre- czenben is -- csak a köztársasági propaganda, az amneszö kisiparosság újabb akciót kezd a mai véd - vámos rendszer ellen tia és az emigráció likvidálásának emlegetését hallottuk a szociáldemokrata párt korifeusaitól, de egy árva szót sem még, amelyikkel megcáfolták volna a kormánynak a kölcsön jelentőségéről és várható eredményeiről hangoztatott kijelentéseit. Pedig ez voina a dolgok logikus sorrendje s minden handabandázásra rá fog cáfolni az élet, amely halálosan komoly következetességgel úgyis agyongázolta már azt az üres és tartalmatlan ideológiát, melyre éppen a dolgozó legkevésbé kiváncsi. Ki kell terjeszteni az arányos Azzal kapcsolatban, hogy a külföldi kölcsöntigy folyamata a befejezéshez közeledik, erőteljes akció indult meg a kézmüiparosok és kis és középkereskedők körében. Ennek az akciónak első fázisa a mai védvámos rendszer ellen irányul, amelyről nyilvánvaló, hogy úgyszólván a nagyipar kizárólagos védelmére alkotódat. és méltányos vámvédelmet. Az akciót az ország legnagyobb kézműipari és kiskereskedelmi érdekszövetsége, a Kézmüiparosok és Kereskedők Országos Szövetsége kezdeményezi és folytatja is egy a közel jövőben megtartandó országos kongresszus keretében, amiről Beke Kádas József, a szövetség ügyvezető titkára munkatársunknak a következőket mondotta : A szociáldemokraták köztársasági tüntetéssel fűszerezett debreczeni gyűlésén s a másnap délutáni pártértekezleten elhangzottak kétségtelenné tették, hogy semmi körülmények között sem hajlandók belenyugodni abba, hogy az ellenzéki pártok fölhagyjanak egyidőre a kíméletlen és oktalan oppozicióval, hanem minden erővel arra törekszenek, hogy a parlamenti helyzetet kiélezzék s a hamis demokrácia és a tehetségtelen népvezéreskedés nevében az eddigieknél is hevesebb harcok szinterévé tegyék a parlamenti küzdő teret. Az „elvtársak“ harci készülődése nem lep meg bennünket, mert nagyon jó! tud- jnk, hogy a féktelen hang és tömegbujtogatás az ő életelemük, amelyek nélkül elmúlnának és felbontanának, mint a szárazra dobott hal. Nekik a kölcsön feltétlen szükségességénél, a céltudatos politika és az okszerű gazdaság lehetőségeinél előbbrevaló a demagógiára s a szakszervezeti terrorra épitett agitáció, mely a munkásságnak a két patkányforradalom lezajlásával bekövetkezett tragikus ösz- szeomlása után is osztályharcot hirdet s hamis és valótlan állításokat kockáztat a kibontakozást őszintén szolgáló kormányzattal szemben. A kölcsön ügye s mindennél előbbrevaló fontossága már annyira úrrá lett a közvéleményen, hogy a tárgyalások utolsó etappjainál el kell törpiilni minden más kérdésnek s háttérbe kell szorulnia minden parlamenti manővernek. Minden jel arra vall, hogy az ellenzék számottevő részében meg is van erre a hajlandóság ; egyedül a mindenfelé csődbe jutott marxi ideológia csonka-magyarországi apostolai vannak megverve olyan vaksággal, a melyben minden bizonnyal több a világosságtól való irtózás és a saját szempont, mint a helyzetet józanul mérlegelő Ítélőképesség. A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (5) I. Bevezetés: A történelmi anyag egybefoglalásának vázlatos ösmertetése. Az ellenséges hatalmakat nem egy és ugyanazon ok tömörítetté szövetségbe, elérendő céljuk sem volt teljesen ugyanaz. Franciaországot az olthatatlan revanch vágy, Angliát a német ipari teljesítő képesség szédületes emelkedése, gyarmati térhódítása, tengeri erejének félelmetes fejlesztése. Oroszországot a pánszlávizmus világ- uralmi képzelgése és a forradalmi láz, Olaszországot az irredenta sarkantyuzták. Az Uniót részint hatalmi tultengése, amely döntő szerepet követelt magának egy más világrész ügyeiben, részint a haszonvágy, Japánt anp,ak az éknek (Kiao-Csap.) eliávolitási vágya áhította sorompóba, amelytől kínai terveit féltette. A többi szövetséges államot az angol diplomácia prepotenciája, OJáii és Szerb országokat a monarchia beígért felosztásából remélt préda sorakoztatták fel. Jelszavuk azonban messzebb menő célkitűzéssel ámította a világot; letörni a milita- rizmust s kiszabadítani a népeket az imperializmus polyp karjaiból, elnyomott nemzetiségeiket felszabadítani, szociális igazságokat érvényesíteni. ígértek olyan világrendet is, mely a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett a nemzetek közötti féltékenységet és gyülölséget ki fogja küszöbölni s az érdekek méltányos tiszteletben tartása inellett a földrész nyugodt fejlődését biztosítani. Az internacionálét nemcsak a szavak biztatták, hanem az a kü- rüítnény is, hogy a francia és angol szövetségesek vezérférfiai a szociáldemokrata táborból kerültek ki. Hogy programjuk világ- bolonditássá vált, az előtt szemet- hunytak az elvtársak, de annál inkább kaptak az egyéni érvényesülés lehetőségén. ' Hogy a „világmegváltó nemzetköziség“ agyrém, az nyomban kitűnt, amint Európa legnagyobb ipari munkás tömegeivel bitó országai Összecsaptak. A hirdetett szolidaritást felváltotta a kölcsör nös vérszomj és se a belga, se $ francia, se az angol szocialistáknak eszükágában sem volt a német »elvtársat“, vagy ezeknek — A kereskedelmi és kisipari érdekeltségek kezdettől fogva arra az alapra helyezkedtek, hogy a belföldi termelés, a nemzeti munka minden ágazata arányos és méltányos védelemben részesüljön, minden termelési ágnak figyelemmel kell lennie a többi termelési ág érdekeire is, a mai viszonyok között pedig különösen a szorosan vett fogyasztói érdekekre is. Remélhettük és elvárhattuk tehát, hogy a vámok megállapításánál is ugyan ezen szempontok lesznek irányadók, a nagyipari érdekeltség azonban nem követte ezt az önmérsékletet, sőt egyenesen meglepő volt az, hogy az uj vámtarifa előadó tervezete is ezen ipari érdekeltség túlzott követeléseit csaknem mind magáévá tette, sőt sok tekintetben túl is ment azokon. — Általános közgazdasági szempontból a túlságos védővám már csak azért is káros, mert az áruk drágulását eredményezi. Mert valamely iparág azért követeli a vámvédelmet, hogy a külföldi áru ne legyen olcsóbb, mint a belföldön gyártott ugyanaz, csak azért, hogy a külföldi áru a belfölditől távoltartva, az ne szoríthassa le versenyével az á;akat. — Hangsúlyozni kívánom, hogy itt nem az egész iparról van szó, amazokat kímélni, vagy tömeg- mozgalmakkal a pacifizmus szolgálatába állani. A Marxizmus csúfosan megbukott. Csak azt bizonyította be, hogy félelmetes tényezőivé válhat a rombolásnak, de alkotni képtelen. Az antant egyébként ravaszul kezelte a vörös rémet. A lelki métellyel való fertőzést megpróbálta az ellenfeleivel szemben és — fájdalom — nem eredmény nélkül. Ugyanakkor odahaza a nacionalizmus eszméivel immunizálta a saját népeit. Magyarországon a nemzetietlen irányt a háborút megelőzött másfélévtized alatt elég jól szervezett sajtó és társadalmi propaganda terjesztette. Munkáját megkönnyítette a gyászos magyar indolencia, amely elhájasodottságában későn veszi észre a lekicsinyelt bajt s aztán frázisokkal próbálja orvosolni tettek helyett. Akciója — amely kapkodó, tétovázó — erő- fecsérléssé fajul s néhány rövid- életii, vérszegény egyletfélével számol be. Ily körülmények között nem csuda, ha a milleniumi kiállítás alkalmából fellángolt nacionalizmus egyúttal ki is lobbant A nemzetietlen irány irodalmunkban, művészetünkben, a közízlés romlásában mindinkább észreveszára ára 200 3SZ.
